Botswanában lehet az összes ma élő ember őshazája

Egy nemzetközi kutatócsoport azt állítja, hogy DNS-elemzés, nyelvészeti és földrajzi adatok és klímamodellek segítségével sikerült meghatározni, a Föld melyik pontjáról származik minden ma élő ember. A Homo sapiens őshazája ezek szerint a mai Botswana területére, a Zambézi folyó déli partjára esett.

„Régóta tudjuk, hogy a modern ember Afrikából származik, nagyjából 200 ezer évvel ezelőttről, de azt máig nem tudtuk, hogy pontosan honnan” – mondta Vanessa Hayes, a sydney-i Garvan Orvoskutató Intézet genetikusa, a Nature-ben megjelent tanulmány egyik szerzője. A kutatás szerint őseink 70 ezer évig éltek a térségben, majd egy heves esőzésekkel járó hirtelen klímaváltozás hajtotta el őket onnan.

A kutatók 1217 mitokondriális DNS-minta elemzésével állapították meg, hogy az úgynevezett L0 leszármazási vonal egyetlen őshazára mutat, ami Namíbiától Botswanán át Zimbabwéig terül el. Ezután földrajzi és régészeti módszerekkel tanulmányozták a térség 200 ezer évvel korábbi állapotát, majd arra jutottak, hogy sokáig egy új-zélandnyi méretű tó, a Makgadikgadi uralta a területet, ami épp nagyjából 200 ezer éve kezdett felbomlani kisebb vizekre, és az így átalakuló terület kiváló életkörülményeket biztosított az emberek és a vadvilág számára.

Afrikai vadkutyák a Makgadikgadi sósivatag területénFotó: Frans Lanting/Mint Images

A DNS-analízis szerint az L0 leszármazási vonal 130 ezer éve vált ketté, amikor egy csoport északkeleti irányba kelt útra az esőzések miatt füves területté váló ösvényeken, majd 20 ezer évvel később egy másik csoport délnyugat felé indult el. Az északkeletre vándorló emberek állattenyésztéssel kezdtek el foglalkozni, a délnyugatiak pedig tengerparti gyűjtögető életmódot folytattak. Hayes szerint „gyakorlatilag ezek az emberek voltak az első felfedezők”.

Túl szűk a merítés?

A tudóstársadalmat azonban megosztotta a kutatás. „Mindenképpen óvatosan használnék modern genetikai módszereket arra, hogy meghatározzam, pontosan hol éltek őseink 200 ezer éve, főleg egy olyan nagy és összetett földrészen, mint amilyen Afrika” – nyilatkozta a Guardiannek Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum emberi származást kutató munkatársa. „Sok más tanulmányhoz hasonlóan, amik egy konkrét genomrészre, régióra, eszközre vagy fosszíliára építenek, ez sem ragadja meg a mozaikos származásunk komplexitását.”

A Pennsylvaniai Egyetem genetikusa, Sarah Tishkoff szerint lehetetlenség megállapítani a modern emberek földrajzi eredetét kizárólag a modern afrikai populációk genetikai mintáin tapasztalt változások alapján, mivel az emberek nagy távolságokra vándorolnak. „Honnan tudják, hogy más térségekben nem található másik származási vonal, ha ezzel nem is foglalkoztak a tanulmányban?” – tette fel a kérdést Tishkoff.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: