Szépen száll a robotgalamb, amely segíthet megérteni, hogyan repülnek a madarak

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

„Hogyan működnek együtt szárnyként az egyes tollak?” – ezzel az egyszerű kérdéssel kezdődött a Stanford Egyetem kutatása, amely aztán egy PigeonBot nevű robotgalamb építésébe és tesztelésébe torkollott. Míg a repülőgépek a viszonylag merev szárnyuk komponenseinek állításával manővereznek, a madarak a szárnyaik teljes alakváltoztatásával képesek siklani, kanyarodni vagy éppen zuhanni a levegőben – ezt a képességet vizsgálták a robotmadár építésével az egyetemisták.

A kísérlet során galambtetemeket vizsgáltak a digitális mozgásrögzítés (motion capture) technikájával, pontosabban azt, hogyan mozognak a tollak a csontok mozgatása közben. Bár korábbi elképzelések alapján arra számítottak, hogy a szárnytollak különböző állásai rengeteg variációban befolyásolják a repülést, végül arra jutottak, hogy csak két tényezővel kell számolni: a teljes szárny állásszögével és a szárny középső részén található könyökízület szögével.

A szárnytollak együttes mozgását egy gumihoz hasonló rugalmas ínszalag teszi lehetővé. Azt, hogy a tollak hogyan maradnak egyben, miközben a levegő átáramlik közöttük, mikro-CT- és elektromikroszkóp-vizsgálattal tanulmányozták.

PigeonBotFotó: Stanford Egyetem

A kutatócsoport 40 valódi galambtollat helyezett egy két helyen mozgatható műcsontvázra, a szárny állásszögét pedig egy gumiszalaggal tette állíthatóvá. A szerkezetet ezután egy propellerrel, műfarokkal és oldalkormánnyal, valamint különböző szenzorokkal szerelték fel, majd egy szélcsatornában és a szabadban is tesztelték távirányítóval. A sikeres repülés részleteit a Science Robotics című tudományos lapban tették közzé.

A PigeonBot egy új, egyszerűbb repüléstechnikai modellre alapoz, amely elveti azt a korábbi mérnöki hagyományt, hogy a repülő test minden egyes darabját külön kell mozgatni. A kutatást vezető David Lentink, a Stanford gépészmérnök-professzora szerint az eredmények akár a veszélyeztetett madárfajok segítségére is lehetnek, például ha a kihalófélben lévő kaliforniai kondort megépítik robotként, és úgy tanulmányozzák a viselkedésüket.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: