A Nature arra figyelmezteti a kormányokat, hogy ne titokban hozzák meg a járványügyi döntéseket

„A nemzetek egészségéről szóló legfontosabb döntéseket férfiak egy szűk csoportja hozza vagy nem hozza meg, titokban” – írta Charles Percy Snow a Tudomány és kormányzás című művében több mint hatvan éve. A Nature most arra figyelmeztet, hogy a második világháború alatti tudományos döntéshozás titokzatossága ma is érzékelhető, egy halálos világjárvány idején.

A világ legtöbb országában (köztük az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is) határzárakról, gyülekezési korlátozásokról, a lakosság karanténba zárásáról, a kereskedelmi egységek, gyárak és szállodák működésének átszervezéséről hoznak döntéseket, de a bejelentéseket nem előzi meg azok tudományos magyarázata, és ez megrendítheti az intézkedések helyességébe vetett bizalmat az állampolgárok körében.

A patinás tudományos folyóirat ezért arra hívja fel a kormányok figyelmét, hogy három alapvető megfontolást tartsanak szem előtt.

1. Kövessék az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatását!

Sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia nem tette közzé, miért nem követi a WHO ajánlását a COVID-19-esetek fokozott teszteléséről, követéséről és elkülönítéséről. Általában arra hivatkoznak, hogy a világ legjobb virológusaival és járványügyi szakértőivel dolgoznak együtt, de a Nature szerint senki sem vetekedhet a WHO összesített tapasztalataival a járványokkal kapcsolatban, a SARS-tól az eboláig. Ezt támasztja alá a vírus terjedésének lassulása Kínában és Dél-Koreában – két olyan országban, ahol az intézkedések egyeznek a WHO ajánlásaival.

A WHO-nak nem szokása kritizálni az egyes tagországokat, a szervezetet igazgató Tedros Adhanom Ghebreyesus a múlt héten mégis kikelt a vizsgálatokat nem eléggé komolyan vevő országok ellen: „Az az elgondolás, hogy az országoknak a járvány megfékezése helyett annak mérséklésére kell koncentrálnia, helytelen és veszélyes. Nem lehet úgy felvenni a harcot a vírus ellen, ha nem tudjuk, hol üti fel a fejét. Ezért átfogó megfigyelésre van szükség, hogy minden esetet megtaláljanak, elkülönítsenek, kivizsgáljanak és kezeljenek, és így megszakítsák a fertőzési láncot.”

2. Tegyék közzé a döntéseiket alátámasztó kutatási eredményeket!

A kutatók a járvány kezdete óta elkötelezettek a kutatási eredményeik és az adatok nyilvános megosztásában. Minden ilyen eredmény – legyen szó a vírus génszekvenciáiról vagy epidemiológiai tanulmányokról – elérhetővé tétele létfontosságú a vírus terjedésének megismeréséhez és a járvány kezeléséhez.

Az egyes kormányoknak tanácsokat adó kutatók körében azonban úgy tűnik, nem ilyen egyértelmű a döntések mögött húzódó tudományos eredmények közzététele, ami – mivel a szélesebb tudományos közösség nem fér hozzá az adatokhoz – a kutatások esetleges hibáinak felfedezését és kijavítását is nehezíti.

Nagy-Britanniában például a kormány tudományos főtanácsadója, Patrick Vallance azzal indokolta az iskolák és munkahelyek bezárásának megtagadását, hogy ha az egészséges emberek elkapják az enyhe tünetekkel járó betegséget, az segít a koronavírussal szembeni nyájimmunitás kialakulásában, és minél többen lesznek immunisak, annál kevésbé terjed a vírus. Azonban nem tettek közzé semmilyen kutatási eredményt, ami ezt alátámasztaná, és miután a járványügyi szakértők és kutatók megkérdőjelezték a döntést, a brit kormány rövid időn belül meg is változtatta a hozzáállását ezzel kapcsolatban.

3. Vegyenek részt nemzetközi együttműködésekben!

A Nature végül arra figyelmezteti a kormányokat, hogy a nemzetközi együttműködések felé mutatott szkepticizmusból fakadó, az Egyesült Államokban is tapasztalható egyoldalú döntéshozás helyett erősítsék meg az érintett országokkal való kommunikációt. Az USA-ban például anélkül döntöttek a Kínából és Iránból, majd több európai országból érkező járatok törléséről, hogy tudományosan indokolták volna, hogyan állítják meg a vírus terjedését az ilyen beutazási tilalmak, miközben már országon belül is terjed a vírus.

Persze, ahogy a lap is írja, nem minden esetben kell egyetérteni a WHO-val, de ilyenkor is célszerű megbízható kutatásokkal, elemzésekkel alátámasztani, hogy miért tekintenek el a nemzetközi ajánlástól.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: