Az olasz nanotechnológiai kutató, Mauro Ferrari 2020. január 1-én vette át az Európai Unió (EU) legfontosabb tudományos intézménye, az Európai Kutatási Tanács (ERC) vezetését, a szervezet negyedik elnökeként. Bár a kinevezés négy évre szól, Ferrari a héten bejelentette, hogy lemond tisztségéről – számolt be az AP hírügynökség.

Ferrari közleménye szerint „rendkívül csalódott a koronavírus-világjárványra adott európai válaszban”, és bár állítása szerint egy gyors és hatékony járványkezelési tudományos program felállításán dolgozott, közben folyton intézményi és politikai akadályokba ütközött. „Eleget láttam az Európai Unió tudományos vezetéséből és politikai játszmáiból – mondta a leköszönő elnök, majd hozzátette: – elvesztettem a hitem ebben a rendszerben.”

Az AP megjegyzi, hogy a koronavírus gyors európai terjedésével és különösen az olasz- és spanyolországi helyzet alakulásával párhuzamosan felerősödtek az EU-t vádoló hangok, amelyek szerint az unió nem lép fel elég keményen a járvány megfékezéséért, és nem tud összehangolt választ adni a vírushelyzetre – még akkor sem, ha az egészségügyi kérdések kezelése elsősorban a tagállamok feladata.

A Science Business szerdai cikke szerint Ferrari lemondását megelőzte, hogy a szervezet kormányzó testülete, a 21 tagú Tudományos Tanács már napokkal korábban az elnök lemondását követelte, többek között azért, mert a tagok szerint túl sok időt töltött az ERC-n kívüli, privát tevékenységeivel. Ferrari a kinevezését követően továbbra is tagja maradt egy amerikai biotechnológiai magáncég, az Arrowhead Pharmaceuticals elnöki tanácsának, és a Washingtoni Egyetemen is folytatta az óraadást. Ráadásul az európai járvány elszabadulásának idején, azaz az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban időzött, ahol felnőtt gyerekei élnek és dolgoznak.

Az ERC-t 2007-ben alapította az Európai Bizottság, amely 13 milliárd eurós költségvetéssel látta el a tanácsot a 2014–2020-as időszakra. A szervezet célkitűzései szerint ebből 7000 kutatási program ösztöndíját tudják fedezni, amellyel 42 ezer kutatót támogatnak. Az ERC számos magyar kutató projektjét is finanszírozta, többek közt Lovász László és Barabási Albert-László közös kutatását, de a Qubit is beszámolt Sándor Judit és csapata, valamint az ELTE kémikusa, Mátyus Edit díjazásáról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mátyus Edit, az ELTE kémikusa elnyerte Európa legrangosabb kutatási ösztöndíját

Qubit.hu tudomány 2019. november 8.

A magyar kutató sikerével az ELTE is nagyon jól jár, ugyanis a kémikus úgy döntött, hogy itthon használja fel a másfél millió eurót. Egyebek mellett szuperszámítógépeket vásárol a molekulák elméleti leírását célzó kutatásaihoz.

10 millió eurós pályázat keretében kutatják a kora középkori Kárpát-medencében élők génjeit

Varga Máté tudomány 2019. október 22.

A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

Qubit.hu tudomány 2019. október 11.

Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.