„Eleget láttam az EU tudományos vezetéséből és politikai játszmáiból” – a járvány hevében lemondott az unió főtudósa
Az olasz nanotechnológiai kutató, Mauro Ferrari 2020. január 1-én vette át az Európai Unió (EU) legfontosabb tudományos intézménye, az Európai Kutatási Tanács (ERC) vezetését, a szervezet negyedik elnökeként. Bár a kinevezés négy évre szól, Ferrari a héten bejelentette, hogy lemond tisztségéről – számolt be az AP hírügynökség.
Ferrari közleménye szerint „rendkívül csalódott a koronavírus-világjárványra adott európai válaszban”, és bár állítása szerint egy gyors és hatékony járványkezelési tudományos program felállításán dolgozott, közben folyton intézményi és politikai akadályokba ütközött. „Eleget láttam az Európai Unió tudományos vezetéséből és politikai játszmáiból – mondta a leköszönő elnök, majd hozzátette: – elvesztettem a hitem ebben a rendszerben.”
Az AP megjegyzi, hogy a koronavírus gyors európai terjedésével és különösen az olasz- és spanyolországi helyzet alakulásával párhuzamosan felerősödtek az EU-t vádoló hangok, amelyek szerint az unió nem lép fel elég keményen a járvány megfékezéséért, és nem tud összehangolt választ adni a vírushelyzetre – még akkor sem, ha az egészségügyi kérdések kezelése elsősorban a tagállamok feladata.
A Science Business szerdai cikke szerint Ferrari lemondását megelőzte, hogy a szervezet kormányzó testülete, a 21 tagú Tudományos Tanács már napokkal korábban az elnök lemondását követelte, többek között azért, mert a tagok szerint túl sok időt töltött az ERC-n kívüli, privát tevékenységeivel. Ferrari a kinevezését követően továbbra is tagja maradt egy amerikai biotechnológiai magáncég, az Arrowhead Pharmaceuticals elnöki tanácsának, és a Washingtoni Egyetemen is folytatta az óraadást. Ráadásul az európai járvány elszabadulásának idején, azaz az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban időzött, ahol felnőtt gyerekei élnek és dolgoznak.
Az ERC-t 2007-ben alapította az Európai Bizottság, amely 13 milliárd eurós költségvetéssel látta el a tanácsot a 2014–2020-as időszakra. A szervezet célkitűzései szerint ebből 7000 kutatási program ösztöndíját tudják fedezni, amellyel 42 ezer kutatót támogatnak. Az ERC számos magyar kutató projektjét is finanszírozta, többek közt Lovász László és Barabási Albert-László közös kutatását, de a Qubit is beszámolt Sándor Judit és csapata, valamint az ELTE kémikusa, Mátyus Edit díjazásáról.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
