Az eddig példásan védekező Szingapúr is elesett, szigorú korlátozásokat kellett bevezetnie
A hatékony távol-keleti városállam, Szingapúr módszere sem vált be: az utóbbi napokban nem a behurcolt, hanem a helyi koronavírus-fertőzések száma ugrott meg ismét az egészségügyi minisztérium kimutatása szerint. Szingapúrban a jelenlegi hivatalos adatok szerint 2108 fertőzés mellett heten haltak bele a COVID-19-be.
A Punggol városrészben kialakított vendégmunkásszálló 13 ezer férfi lakójából nemrég 63-at vittek kórházba COVID-19 miatt. A városállamban dolgozó mintegy húszezer vendégmunkásnak most kötelező a számukra kialakított szállásokon maradni, hogy megállítsák a SARS-CoV-2 terjedését. Ezt már annak az új szigorításnak a jegyében rendelték el, amit az új és túlnyomórészt lokális fertőzések láttán vezetett be a kormány.
A többi szingapúri életében is újdonság az április 7-én bevezetett új járványkezelési gyakorlat, de nem olyan vészesen szigorú: továbbra is eljárhatnak ételt és gyógyszert vásárolni, edzeni. A „biztosíték”, ahogy a kormány nevezi az intézkedéscsomagot, legalább egy hónapig érvényben marad.
Korábban a boltok és éttermek nyitva maradtak, bár a vendégeknek egyméteres távolságot kellett tartaniuk, és tíznél több ember nem lehetett egyszerre zárt helyen. Még a kocsmák is működhettek, feltéve, hogy ételt is felszolgáltak, az iskolákban pedig zavartalanul folyt a tanítás. Ezek most mind bezárnak, és aki megszegi a most bevezetett korlátozást, arra szingapúri módra 7000 dollárnak megfelelő bírságot és/vagy hat hónap börtönbüntetést szabhatnak ki. Ez jár legalábbis azért, ha valaki olyan emberrel találkozik, akivel nem egy háztartásban él.
Ez történik most abban a Szingapúrban, amelyet eddig az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is méltatott a mértékletes, mégis hatékony járványkezelésért, és ahol többé már nem lehetett fenntartani a normalitás látszatát.
A kezdetben hatékony szingapúri védekezés
Szingapúr azért folyamodhatott eddig kevésbé drákói eszközökhöz, mert kezdetben sikeresen tartóztatta fel a járványt, akárcsak több távol-keleti kisállam, például Tajvan és Hongkong. Január 22-én kezdték el ellenőrizni a Kínából érkező légi utasok hőmérsékletét, egy nappal az előtt, hogy a kínai kormány elrendelte Vuhan lezárását. Nem sokkal később Szingapúr is megtiltotta a fertőzött területekről érkezők beutazását. Március végén a kormány felfüggesztette az egyházi rendezvényeket, azt javasolta az állampolgároknak, hogy csak végszükség esetén utazzanak külföldre, emellett lezárta határait a külföldiek előtt.
Eközben folyamatosan folyt a hatékony kontaktkutatás, amelyben a hadsereg és a rendőrség is részt vett: a fegyveres erők napi akár kétezer telefonhívást is lebonyolítottak, hogy megtalálják a lehetséges hordozókat. Az így felfedezett potenciális fertőzöttek ezrei 14 napig kötelesek voltak otthon maradni, amit a hatóságok szorgalmasan ellenőriztek. A nem együttműködő személyeket büntetőjogi felelősségre vonták, a nem szingapúri állampolgárok pedig azt kockáztatták, hogy elveszítik lakhatási jogaikat.
A rossz hír, hogy mindezek ellenére a SARS-CoV-2 továbbra is terjed. A vuhani fertőzésekhez kapcsolódó esetek felkutatása és elkülönítése sikeres volt, azonban márciustól, ahogy sok szingapúri hazatért, több fertőzött láthatóan átcsúszott a szűrőn – emiatt kellett a héten újabb és szigorúbb korlátozásokat bevezetni. „Az egyik fontos cél, hogy időről időre fékeket iktassunk be, hogy lassítsuk a járvány terjedését” – magyarázta Gan Kim Yong egészségügyi miniszter.
A szingapúri járványvédekezés ennek megfelelően folyamatosan alakul. A maszkok viselésére sokáig a szingapúriakat sem biztatták, hacsak nem betegek. Aztán április 3-án Lee Hsien Loong miniszterelnök a koronavírusról szóló harmadik tévébeszédében azt mondta, a kormány már nincs ellene a maszkviselésnek, sőt minden háztartásnak ingyen adnak néhány újrahasználható darabot. A teszteléshez való hozzáállás is változóban van: jelenleg az utazási előzmények és a tünetek számítanak annak meghatározásában, hogy ki juthat teszthez. Egészségügyi döntéshozók szerint azonban rendszeresen újraértékelik ezt a módszert, és nem kizárt, hogy a jövőben ők is a széleskörű tesztelés útjára lépnek.
Hosszú távú védekezésre rendezkedtek be
A kormány nem sokat beszél arról, hogy milyen kimenete lehet a járványnak Szingapúrban. Az Egyesült Királysággal ellentétben nem osztotta meg a nyilvánossággal a modelleket, amelyekből igyekszik előrejelezni a fertőzések és a halálesetek számát. A városállam a régión belül a járványnak kitettebb országok közé tartozik, mivel a lakosság 10 százaléka 65 év fölötti (igaz, az európai államok többségében ez az arány jóval magasabb, az Európai Unióban a népesség több mint 20 százalékát teszi ki az idős korosztály.) A zsúfolt szállásokon elhelyezett vendégmunkások képezik a másik réteget, amely meghatározó lehet a szingapúri járvány terjedésében. Mivel az esetszám növekedésnek indult, egyre nehezebb nyomon követni a fertőzöttek kapcsolatait, ami aláássa szingapúri védekezés eddigi kulcselemét.
Több jel arra mutat, hogy Szingapúr hosszú távú védekezésre rendezkedett be. A tervek szerint a Szingapúr Expo százezer négyzetméteres kiállítási épületéből karanténlétesítményt hoznak létre a lábadozó betegeknek. A Changi repülőtér négy termináljából az egyik másfél évre felfüggeszti a működést, hogy spóroljon a fenntartási költségeken, ez is arra utal, hogy a kormány még jó ideig nem számít arra, hogy a légi közlekedés visszaáll. Emellett az egy év múlva esedékes választás szabályait is úgy készülnek alakítani, hogy a járvány miatt szabad mozgásukban korlátozott embereknek ne kelljen elhagyniuk a karantént.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
