Szuperaszály fenyegeti az USA nyugati államait

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Szuperaszály fenyeget Észak-Amerikában az idei nyáron; a megaszárazság betetőződése egy húsz éve indult folyamatnak, amelyre a klímaváltozás jelentős hatást gyakorolhat, és felerősítheti annak következményeit – állítja egy, a Science-ben április 17-én megjelent tanulmány

Park Williams, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kollégái szerint az új észak-amerikai megaszárazság több évtizeden át fog tartani, és sokkal súlyosabb lesz, mint a 19-20. század hasonló eseményei. A mai Egyesült Államok nyugati részén 800 és 2018 között nagyjából 40 aszály zajlott, ezek közül négy felel meg a megaszárazság kritériumának.

A kutatók modern időjárási megfigyelések és tucatnyi klímamodell mellett 1200 éves fák évgyűrűvizsgálataival detektált talajnedvesség-változások alapján tárták fel, hogy szélsőséges aszály fenyegeti Oregont, Montanát, Kaliforniát, Új-Mexikót és Észak-Mexikó egy részét. A vizsgálatban figyelembe vettek olyan kísérő bizonyítékokat is, mint a települések elnéptelenedése a 13. századi aszály csúcspontján, és olyan tóüledékmintákat, amelyek a bozóttüzek gyakoriságáról árulkodnak a száraz időszakokban. 

Kiszáradt tómeder Új-Mexikóban tavaly nyáronFotó: SPENCER PLATT/AFP

Súlyos és súlyosabb megaszárazságok

A kutatók szerint a tartós szárazság oka az éghajlatváltozás: Észak-Amerika nyugati része egyszerűen kiszárad, ha az átlagos hőmérséklet emelkedik. 

Williams és kollégái szerint a mostani szuperaszály sokkal súlyosabb lesz a legtöbb eddiginél. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a folyamatot főként az El Niño és La Niña időjárási jelenségek irányítják, de a globális felmelegedés ronthat a helyzeten. A kutatók attól tartanak, hogy a megaszárazság miatt csökkenhetnek a vízkészletek, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek.

A kutatók szerint a korábbi megaszárazságok közül a negyedik (1575-1603) volt valószínűleg a legsúlyosabb. A talajnedvességre vonatkozó adatok összehasonlítása pedig azt mutatja, hogy az Egyesült Államok nyugati részét érintő mostani aszály majdnem ugyanilyen pusztító.

A BBC híradása idézi a tanulmány bírálóit, akik szerint a megaszárazság pontatlan definíciója miatt kétséges lehet Williams és munkatársai által előrejelzett eseménysorozat. Azt ugyanakkor ők is elismerik, hogy a klímaváltozás következtében egyre égetőbb édesvízhiány egyre nagyobb gondot jelent az Egyesült Államok nyugati részén.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: