Szuperaszály fenyegeti az USA nyugati államait
Szuperaszály fenyeget Észak-Amerikában az idei nyáron; a megaszárazság betetőződése egy húsz éve indult folyamatnak, amelyre a klímaváltozás jelentős hatást gyakorolhat, és felerősítheti annak következményeit – állítja egy, a Science-ben április 17-én megjelent tanulmány.
Park Williams, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kollégái szerint az új észak-amerikai megaszárazság több évtizeden át fog tartani, és sokkal súlyosabb lesz, mint a 19-20. század hasonló eseményei. A mai Egyesült Államok nyugati részén 800 és 2018 között nagyjából 40 aszály zajlott, ezek közül négy felel meg a megaszárazság kritériumának.
A kutatók modern időjárási megfigyelések és tucatnyi klímamodell mellett 1200 éves fák évgyűrűvizsgálataival detektált talajnedvesség-változások alapján tárták fel, hogy szélsőséges aszály fenyegeti Oregont, Montanát, Kaliforniát, Új-Mexikót és Észak-Mexikó egy részét. A vizsgálatban figyelembe vettek olyan kísérő bizonyítékokat is, mint a települések elnéptelenedése a 13. századi aszály csúcspontján, és olyan tóüledékmintákat, amelyek a bozóttüzek gyakoriságáról árulkodnak a száraz időszakokban.
Súlyos és súlyosabb megaszárazságok
A kutatók szerint a tartós szárazság oka az éghajlatváltozás: Észak-Amerika nyugati része egyszerűen kiszárad, ha az átlagos hőmérséklet emelkedik.
Williams és kollégái szerint a mostani szuperaszály sokkal súlyosabb lesz a legtöbb eddiginél. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a folyamatot főként az El Niño és La Niña időjárási jelenségek irányítják, de a globális felmelegedés ronthat a helyzeten. A kutatók attól tartanak, hogy a megaszárazság miatt csökkenhetnek a vízkészletek, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek.
A kutatók szerint a korábbi megaszárazságok közül a negyedik (1575-1603) volt valószínűleg a legsúlyosabb. A talajnedvességre vonatkozó adatok összehasonlítása pedig azt mutatja, hogy az Egyesült Államok nyugati részét érintő mostani aszály majdnem ugyanilyen pusztító.
A BBC híradása idézi a tanulmány bírálóit, akik szerint a megaszárazság pontatlan definíciója miatt kétséges lehet Williams és munkatársai által előrejelzett eseménysorozat. Azt ugyanakkor ők is elismerik, hogy a klímaváltozás következtében egyre égetőbb édesvízhiány egyre nagyobb gondot jelent az Egyesült Államok nyugati részén.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Létezik olyan árvízvédelem, ami miatt nem kell tarra vágni az erdőt
A vízügy szerint az árvízi kockázat csökkentése miatt vágták ki a csaknem százéves ártéri fákat Tiszaugon januárban. A védekezésnek ugyanakkor létezik egy természetkímélő, a folyók természetes életciklusához alkalmazkodó, a víznek teret engedő modern változata, amely ráadásul a klímaváltozással együtt járó aszályok megelőzését is szolgálja.
Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?
A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.
Magyarországon hosszú aszályokra kell számítani, a világ 16. legfenyegetettebb országa vagyunk
Egy friss felmérés szerint Magyarországnak vízhiánytól nem kell tartania, de a száraz időszakok, az aszályok sokkal hosszabbak lehetnek.