Szuperaszály fenyegeti az USA nyugati államait

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Szuperaszály fenyeget Észak-Amerikában az idei nyáron; a megaszárazság betetőződése egy húsz éve indult folyamatnak, amelyre a klímaváltozás jelentős hatást gyakorolhat, és felerősítheti annak következményeit – állítja egy, a Science-ben április 17-én megjelent tanulmány

Park Williams, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kollégái szerint az új észak-amerikai megaszárazság több évtizeden át fog tartani, és sokkal súlyosabb lesz, mint a 19-20. század hasonló eseményei. A mai Egyesült Államok nyugati részén 800 és 2018 között nagyjából 40 aszály zajlott, ezek közül négy felel meg a megaszárazság kritériumának.

A kutatók modern időjárási megfigyelések és tucatnyi klímamodell mellett 1200 éves fák évgyűrűvizsgálataival detektált talajnedvesség-változások alapján tárták fel, hogy szélsőséges aszály fenyegeti Oregont, Montanát, Kaliforniát, Új-Mexikót és Észak-Mexikó egy részét. A vizsgálatban figyelembe vettek olyan kísérő bizonyítékokat is, mint a települések elnéptelenedése a 13. századi aszály csúcspontján, és olyan tóüledékmintákat, amelyek a bozóttüzek gyakoriságáról árulkodnak a száraz időszakokban. 

Kiszáradt tómeder Új-Mexikóban tavaly nyáronFotó: SPENCER PLATT/AFP

Súlyos és súlyosabb megaszárazságok

A kutatók szerint a tartós szárazság oka az éghajlatváltozás: Észak-Amerika nyugati része egyszerűen kiszárad, ha az átlagos hőmérséklet emelkedik. 

Williams és kollégái szerint a mostani szuperaszály sokkal súlyosabb lesz a legtöbb eddiginél. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a folyamatot főként az El Niño és La Niña időjárási jelenségek irányítják, de a globális felmelegedés ronthat a helyzeten. A kutatók attól tartanak, hogy a megaszárazság miatt csökkenhetnek a vízkészletek, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek.

A kutatók szerint a korábbi megaszárazságok közül a negyedik (1575-1603) volt valószínűleg a legsúlyosabb. A talajnedvességre vonatkozó adatok összehasonlítása pedig azt mutatja, hogy az Egyesült Államok nyugati részét érintő mostani aszály majdnem ugyanilyen pusztító.

A BBC híradása idézi a tanulmány bírálóit, akik szerint a megaszárazság pontatlan definíciója miatt kétséges lehet Williams és munkatársai által előrejelzett eseménysorozat. Azt ugyanakkor ők is elismerik, hogy a klímaváltozás következtében egyre égetőbb édesvízhiány egyre nagyobb gondot jelent az Egyesült Államok nyugati részén.

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: