Tényleg segít legyőzni a járványt a Magyarországon nagyüzemben gyártott gyógyszer, a hidroxi-klorokin?

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A koronavírus-járványt kihasználva, hatalmas és figyelemre méltó karriert futott a médiában és a közösségi portálokon két olyan gyógyszerhatóanyag, a klorokin és a hidroxi-klorokin, amelyek gyártásában Magyarország világhatalomnak számít. A hidroxi-klorokin egyik legnagyobb exportőre a közelmúltig Magyarország volt, de miután felmerült, hogy a szer hasznos lehet a koronavírus elleni küzdelemben, a kormány, noha a gyógyszer alkalmazása COVID-19 esetén Magyarországon nem engedélyezett, megtiltotta az exportját, hogy az esetleges hazai igényeket ki tudja elégíteni. A maláriaellenes szerként ismert klorokin és az ugyancsak antimaláriás, ám autoimmun gyulladásos betegségekben, például rheumatoid arthritisben is bevált hidroxi-klorokin COVID-terápiában feltételezett jótékony hatásába vetett hitet azonban jelentős kétségek is övezik.

Több a hír, mint az eredmény

Az elsősorban maláriás betegek gyógyítására használt klorokinnal a COVID-terápiában eleve alig-alig kísérleteznek, amire elsősorban az a magyarázat, hogy viszonylag kicsi a szer úgynevezett terápiás ablaka. Ez némiképp leegyszerűsítve annyit tesz, hogy szűk az olló a szer terápiás és a szervezet működésére már potenciálisan káros dózisa között, és – mint bármilyen gyógyszert – csak akkor és úgy érdemes bevetni, hogy biztosan ne ártson többet, mint amennyit használ. Ezért is érthetetlen az a nemrégiben csődöt mondott brazil kísérlet, amelyben nagy dózisban alkalmazott klorokinterápiát terveztek kipróbálni 440 COVID-betegen. Az antimaláriás szer adagolását ugyanis néhány napon belül le kellett állítani, mert több kísérleti alanynál is súlyos szívritmuszavarok és szívelégtelenség lépett fel. Emiatt már az első 81 beteg kezelése után felfüggesztették a kísérlet folytatását. A probléma azonban nem feltétlenül önmagában a hatóanyaggal lehetett, hanem a kivitelezéssel, elsősorban a dózissal és a betegek kiválasztásával – mondta a Qubitnek Mátyus Péter gyógyszerkutató, a COVID-járvány kezelésére a magyar kormány által felállított koronavírus-kutató akciócsoport egyik kutatásvezetője. 

Miközben a két maláriaellenes hatóanyag in vitro, vagyis kémcsőben vizsgált antivirális hatása nagyjából azonos, a hidroxi-klorokinnak, bár a klorokinéhoz igen hasonló, ám kevésbé jelentős mellékhatásai vannak. Az autoimmun reumás, gyulladásos betegségekben is széles körben használt hidroxi-klorokinnel éppen ezért Európától Ázsián át az Egyesült Államokig jelenleg is világszerte számos olyan vizsgálat zajlik, amelyek a szer COVID-terápiában való hatékonyságát vizsgálja. Amellett, hogy mindkét szer okozhat émelygést és hányást, súlyosabb esetekben, az arra érzékenyekben, például eleve szívproblémákkal küzdőkben, valamint bizonyos gyógyszerekkel kombináltan szedve a hidroxi-klorokin alkalmazása során is felléphet akár szívritmuszavar is. Ez a molekula azonban, mondta Mátyus professzor, kevésbé lipofil, így kevésbé hajlamos felhalmozódni a szervezetben, és kevésbé is oszlik el testszerte, mint a klorokin, így biztonságosabb a használata.

A jelenleg futó kutatások közül a két legfontosabb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Solidarity programja, amelyben a négy legfontosabb olyan gyógyszerterápiát, köztük a klorikint vagy a hidroxi-klorokint vizsgálják, amelyekről azt feltételezik, hogy szerepe lehet a COVID kezelésében. A másik az Európában indított Discovery kísérletsorozat, amely ugyancsak multicentrumos és randomizált, ami összhangban van a klinikai vizsgálatokkal szemben támasztott igényekkel. A sok ember bevonásával szervezett nagy vizsgálatoktól azt remélik, hogy eredményeik alapján eldönthetővé válik, melyik gyógyszer milyen hatásfokkal használható a jelenlegi járványban.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Nem árt azonban tudni, tette hozzá a gyógyszerkutató, hogy a klorokin és a potenciális COVID-ellenszerként előnyben részesített hidroxi-klorokin például a Japánban fejlesztett, a megfertőzött sejtbe jutott vírusok replikációját gátló favipiravirral ellentétben nem kifejezetten antivirális szer, de mint azt a Pécsi Tudományegyetemen laboratóriumi kísérletekkel igazolták, nem elhanyagolható az antivirális hatása sem. Ez elsősorban abban rejlik, hogy az eddigi laboratóriumi kísérletek alapján gátolja a SARS-CoV-2 vírus sejtekbe jutását, és valamelyest a vírus replikációját is. Könnyen előfordulhat azonban, hogy a COVID-betegségben feltételezett jótékony hatását az is erősítheti, hogy a súlyos, esetenként életveszélyes tüneteket produkáló betegekben hatékonyan csökkenti az úgynevezett citokinvihar kialakulásának esélyét. A hidroxi-klorokinnek ez a több támadáspontú hatásmechanizmusa Mátyus szerint különösen előnyös lehet a terápia során.

A citokinviharról  korábban Falus András immunológusprofesszort kérdeztük, aki szerint a kifejezést szakemberek nem használják ugyan, de jól kifejezi annak a rendkívül súlyos, csak krónikus gyulladásokban megfigyelhető folyamatnak a lényegét, amelyet leír. Ha a szervezetben citokinvihar alakul ki, hatalmas mennyiségben termelődnek a szervezetben olyan fehérjék, úgynevezett tumornekrózis-faktorok, amelyek lázzal, keringési és légzési nehézségekkel, de akár az egyik legfőbb hormontermelő szerv, a pajzsmirigy kóros elváltozásával együtt járó súlyos gyulladásokat okoznak. A citokinvihar, vagyis a tumornekrózis-faktor termelődésének megfékezésére használható gyógyszerek a vírusfertőzés ellen nem hatnak ugyan, hangsúlyozta Falus is, de a testszerte kialakuló, életfontosságú szöveteket roncsoló gyulladások kialakulását kordában tarthatják. 

Amikor Donald Trump gyárt álhírt

A klorokin és a hidroxi-klorokin COVID-ben gyakorolt potenciális terápiás hatásáról a Washington Post tényfeltáró cikke alapján január végén röppentek fel az első hírek Kínából. Noha a SARS-járvány idején a hatóanyagokat embereken nem tesztelték, kínai állami újságok és kínai befektetők egyaránt arról osztottak meg információkat, hogy a két hatóanyagot 2005-ben potenciális SARS-gyógyszerként vizsgálták. Idén februárban Vuhanban kísérleti jelleggel valóban kipróbálták 62 betegen a hidroxi-klorokint. A kísérletbe bevont emberek fele antimaláriás szert, a másik 31 beteg pedig csak a tüneti kezelést, lázcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket kapott. A vizsgálat egyebek mellett azt volt hivatott kideríteni, mondta Mátyus, hogy melyik csoport tagjai válnak hamarabb tünetmentessé, vagyis hogyan lehet a kórházi tartózkodás idejét a lehető legrövidebbre csökkenteni. 

Noha a vizsgálat a kísérletet vezetők értékelése szerint a hidroxi-klorokin hatékonyságát mutatta, a bizonyítékon alapuló orvoslás szigorú kritériumainak csak részben felelt meg, és a szélesebb közönség számára is csak később vált ismertté. A hidroxi-klorokinhoz fűzött reményeket Didier Raoult francia infektológus és kutatócsoportja munkája korbácsolta igazán fel idén márciusban. A francia kutatók 36 beteg vizsgálata alapján azt állították, hogy az általuk vizsgált betegekben hidroxi-klorokin-kezelés hatására jelentősen csökkent a vírusfertőzöttség mértéke. Később a Raoult-féle kutatócsoport tanulmányát ugyan visszavonta a lap, amely eredetileg publikálta azt, csakhogy addigra a kutatás eredményei világszerte elterjedtek.

Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik szóvivője február 20-án még úgy nyilatkozott, hogy a hatóanyagok sikeres alkalmazására a COVID-19 ellen „nincs semmi bizonyíték”, a WHO néhány héttel később mégis vizsgálatsorozatot indított a klorokin és a hidroxi-klorokin hatékonyságának ellenőrzésére. Az Egyesült Államokban befolyásos üzletemberek, köztük például a Tesla-gyáros Elon Musk, sőt, maga Donald Trump amerikai elnök is személyesen tett hitet amellett, hogy a hidroxi-klorokin hatékony lehet a COVID-19 betegség gyógyításában. Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) március 29-én még azt is engedélyezte, hogy a hatóanyagokat a kezelőorvosok indikáción túl bármikor használhassák COVID-betegek gyógyítására. 

Nem biztos, hogy az igazi, de nincs más

Az antimaláriás szerek iránti lelkesedést nem kis részben magyarázza, hogy miközben a laikus közönségnek szóló híradásokban új gyógyszerekként tálalják őket, valójában olyan hatóanyagokról van szó, amelyeket évtizedek óta használnak emberek gyógyítására. Még ha az aktuálisan zajló vizsgálatokból azok korai fázisa vagy a bevont kísérleti alanyok alacsony száma miatt egyelőre szinte egyetlen kérdésre sem lehet egyértelmű választ adni azzal kapcsolatban, hogy a hidroxi-klorokin hatékony lehet-e a SARS-CoV-2 fertőzés ellen, a hatóanyag egyszer már kiállta például a toxicitási vizsgálatokat és az emberek bevonásával végzett klinikai vizsgálatokat is. A gyógyszerként való bevezetésük óta eltelt évtizedek alatt pedig Mátyus szerint rengeteg tapasztalat jelzi, hogy miként alkalmazhatók biztonságosan. 

Ráadásul a klinikai vizsgálatok első fázisát, a tolerabilitási fázist ezzel a szerrel már nem kell megismételni. Ha a hatékonysága bizonyítást nyer, elég lenne csak a célcsoportokról, a dozírozásáról és a COVID-19 kezelésében szükséges terápiás időtartamról dönteni – sorolta a hatóanyag más szerekkel szembeni előnyeit Mátyus professzor. Ez a gyógyszerkutató szerint rendkívüli előnyt jelent egy aktuálisan zajló és potenciálisan halálos járvány esetében az olyan, egyelőre minden szempontból csak kísérleti jellegű szerekkel szemben, amelyeket humán terápiára mindeddig nem vagy csak nagyon limitált mértékben használtak, és semmilyen betegség ellen nem engedélyezték őket.

A klorokin molekuláris szerkezeteForrás: Wikimedia Commons

A klorokint a két világháború között fedezték fel Németországban, majd a II. világháború alatt Amerikában kezdték használni antimaláriás szerként. Miután a malária kezelésében az egyik legnagyobb problémát a kórokozó rezisztenciájának gyors kialakulása okozza, nagy erőkkel folyt tovább a molekula további potenciálisan hatékony rokonainak a kutatása. Így lett rövid időn belül a hidroxi-klorokin is maláriaellenes szer, majd nem sokkal később az autoimmun gyulladásokra gyakorolt jótékony hatását is felfedezték, és a 20. század utolsó évtizedeitől ilyen indikációban is alkalmazzák. Miután a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus ellen sem oltás, sem pedig bizonyítottan hatékony gyógyszer nem létezik, Mátyus szerint a más betegségek ellen már bevált és bevizsgált hatóanyagok repozíciójával van arra remény, hogy a lehető legkönnyebben lehessen hidalni azt az időszakot, amíg a COVID-19 ellen sikerül kifejleszteni egy arra specifikus kezelési módot még akkor is, ha ezek a szerek esetleg csak limitáltan használhatók.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását az Oriens támogatta. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: