Több európai országban brutálisan megugrott a halálozási ráta

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Legalább 25 ezerrel több ember halt meg a koronavírus-világjárvány elmúlt hónapjában, mint amennyiről a hivatalos COVID-19 miatti halálozási adatok számot adnak – írta a New York Times 11 ország halálozási adataialapján. Mint írták, az elemzéssel tisztább, de még mindig nem teljes képet kaptak a pandémia áldozatainak valós számáról.

Hivatalosan jelenleg 180 ezernél jár a COVID-19 miatti halálozások száma a világban, de a vizsgált országokban jóval többen haltak meg az elmúlt hetekben, hónapokban, mint az előző évek azonos időszakaiban. A halálozásokról szóló kimutatásba az egyéb halálokok mellett a COVID-19 miatti halálesetek is beleszámítanak, és az elhunytak között sokan lehetnek azok, akik a kórházak túlzsúfoltsága miatt nem kaptak érdemi kezelést.

Ezek a számok nem támasztják alá azt az elképzelést, hogy a koronavírus miatt olyanok haláloznak el, akik amúgy is meghaltak volna a közeljövőben. Párizsban például több mint kétszer annyian haltak meg idén tavasszal, mint általában szoktak, lényegesen nagyobb volt a halálozás, mint például egy különösen rossz influenzaszezon csúcsán lett volna. New Yorkban a halálozás több mint duplája a normálisnak.

Alábbi ábránkon a Times által vizsgált országok közül hatnál tüntettük fel a friss halálozási adatokat az előző évi adatok tükrében. Jól látható, hogy a COVID-19 miatti hivatalos halálozások csak részben fedik le a mortalitási többletet.

Egy világjárvány közepén persze igen nehéz tökéletes adatokat szerezni a halálozásról. A hivatalos COVID-halálozási számok és a teljes halálozási ráták növekedése közötti diszkrepanciáért inkább az elégtelen tesztelés okolható, mintsem a kormányok szándékos adattorzítása. De a teljes halálozási szám szakértők szerint hitelesebb képet ad a világjárványról, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a hivatalos COVID-19-statisztikákba a legtöbb országban csak a kórházi elhalálozások számítanak bele.

Tom Riffe, a Max Planck Intézet demográfusa szerint bármelyik napon nézik a statisztikát, az biztosan alulbecslése a valós járványhelyzetnek. Azonban „sok helyen olyan régóta tart a járvány, hogy már elég idő eltelt ahhoz, hogy a későn regisztrált halálesetek is beleszámítsanak a statisztikába, ami pontosabb képet ad arról, hogy valójában mennyire halálos ez a járvány”.

A különbségek azokban az országokban tűnnek a legmarkánsabbnak, ahol a kormány nem ismerte el a probléma súlyosságát. Isztambulban például a március 9-e és április 12-e közötti időszakban 2100-zal több halálesetet számoltak össze, mint általában: ez a többlet mintegy kétszerese annak, amit a török hatóságok a kérdéses időszakban a COVID-19-nek tulajdonítottak – az egész országban. A török halálozás márciusi növekedése arra utal, hogy sokan már februárban megfertőződtek – hetekkel az előtt, hogy Törökország hivatalosan elismerte volna az első esetet (az csak március 10-én történt meg)!

Ha Indonéziát nézzük, Jakartában a kormány összesen 84 halálesetet tulajdonított a COVID-19-nek. Ugyanakkor a kérdéses hónapban a szokásosnál több mint ezerrel több temetést szerveztek a jakartai temetőkben a nagyváros temetkezési szolgáltatójától származó adatok szerint.

20-30 százalékkal több haláleset

A Times annyit tett, hogy összehasonlította az idén bármely okból elhalálozottak számát a történelmi átlaggal (az Economist szintén nyomon követi a halálozási többletet.) Több európai országban azt mutatták a friss adatok, hogy a szokásosnál 20-30 százalékkal többen haltak meg, ami több tízezer többlet-halálesetre fordítható le.

Franciaországban a hatóságok már április elején elkezdték beleszámolni a hivatalos statisztikába a kórházon kívüli COVID-19-haláleseteket, az Egyesült Királyság statisztikai hivatala pedig elkezdte közzétenni azokat a halálozási adatokat, ahol a halotti anyakönyvi kivonatban megemlítették a COVID-19-et, ezáltal pontosabb, bár késleltetett statisztikát vezetnek a járvány miatti halálozásról.

A European Mortality Monitoring Project kutatócsoport, amely 24 európai ország halálozási adatait követi nyomon, megerősítette, hogy több európai országban jelentősen megnőtt a halálozás a sok évi átlaghoz képest.

Demográfusok szerint nem szokás a halálozási adatokat ilyen korán összesíteni, de a sürgető járványhelyzetben sok ország tényleg azon van, hogy minél időszerűbb és összehasonlíthatóbb információkkal álljon elő ebben a témában. Ettől még az adatok korlátozottak, a többlethalálozást például valószínűleg alulbecsülik, mert ennyi idő alatt még nem regisztráltak minden halálesetet.

Ha létezne korra lebontott halálozási statisztika, még tisztább kép alakulhatna ki arról, mekkora ugrást okoz a halálozásban a koronavírus-világjárvány. Svédországban például a 80 éves vagy idősebb férfiak körében annyit nőtt a halálozási ráta, hogy az összesített halálozási adatok valószínűleg alulbecsülik a járvány súlyosságát az idős emberekre nézve.

Még ha a halálozási többletet figyelembe veszik, akkor is meglehetősen kedvezőnek tűnik a COVID-19 betegség jelenlegi halálozási rátája. Vladimir Shkolnikov, a Max Planck Intézet demográfusa szerint a radikális intézkedések – például az iskolák bezárása, a társadalmi elkülönülés, határzárak stb. – nélkül a halálozás még ijesztőbb mértéket öltene.

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: