Nemrég még Donald Trump amerikai elnök is panaszkodott a Boeingre, amely a 737 Max botránya óta történetének egyik legnagyobb válságát éli. Az Airbus részben azért nem jutott erre a sorsra, mert Európában jobb az iparág szabályozása.
Egy tavaly novemberben indított műholdon próbálták ki először a megszokott üzemanyag, a xenon helyett jódot használó ionhajtóművet. Azt várják tőle, hogy megnöveli a műholdak és az űrszondák élettartamát, és gazdaságossá teszi a hatalmas műhold-konstellációkat is.
A Nauka modul destabilizálta az űrállomást, de a NASA azonnal korrigálta a hibát. Az űrhajósok nem voltak veszélyben; ami azt illeti, észre sem vették, hogy az állomás kibillent az egyensúlyi helyzetéből. Az új modul 70 köbméterrel bővíti az űrállomás életterét, de lehetséges, hogy ez lesz Oroszország utolsó hozzájárulása az ISS-projekthez.
Az űr- és hadiipari fejlesztésekben jártas vállalatok a General Atomics-szal közösen tervezik a jövő űrhajóját. Még nem tudjuk, hogy az milyen lesz, de az biztos, hogy a hajtóművet atomenergia fogja működtetni.
A Sodramjet működési elve a torlósugár-hajtóművekét idézi, de az egyébként veszélyes hangrobbanások lökéshullámát is tolóerővé alakíthatja.
A Vuhani Egyetem kutatóinak prototípusához csak levegőre és elektromosságra van szükség, és ha ezt sikerül egy repülőgép-hajtómű méretében is reprodukálni, eljöhet az üvegházhatású gázoktól mentes repülés kora.
Családi élmény helyett rakétaélményben részesítené a Tesla az új Roadster vevőit, ráadásul az extra meghajtás nem igényel extra üzemanyagot. Ami fontosabb: kiszállították az első ezer darab olcsó lángszórót.