Vokó Zoltán: Megvan a kockázata, hogy a lazítás miatt újra belobban a járvány

Hétfő délután kiderült, hogy várhatóan reprezentatív lesz a nagy országos vírusteszt eredménye. A Semmelweis Egyetem beszámolója szerint a felkért 17 787-ből 10 600 ember vett részt a meghívásos alapon működő, önkéntes vizsgálatokon. Ezzel az országos felmérés épphogy megugrotta azt a lécet, amely a tesztelést koordináló Klinikai Járványelemző Munkacsoport szerint a reprezentativitáshoz szükséges volt. A tesztsorozat azt hivatott eldönteni, milyen arányban fertőződött meg Magyarország lakossága a COVID-19 járvány első hullámában, és mekkora lehet mostanra a lakosság átfertőződöttsége. 

A reprezentatívnak szánt felmérés módszertanáról és várható hasznáról a tesztelést koordináló munkacsoport egyik részegységét vezető Vokó Zoltán epidemiológusprofesszort, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatóját kérdeztük a múlt héten, a mintavételi fázis lezárulta előtt. Amellett, hogy elmondta, hogy a véletlenszerű és a szándék szerint a teljes magyar lakosságot reprezentáló felmérésre 14 évesnél idősebb, magánháztartásban élő embert hívtak meg, a professzor arra is válaszolt, milyen következtetéseket lehet majd leszűrni a tesztsorozat eredményeiből, illetve milyen veszélyeket rejthet magában a kijárási korlátozások feloldása.

Qubit: Az Egészségügyi Világszervezet mellett mások is jóval korábban, már március közepén hangsúlyozták a minél gyakoribb és átfogóbb tesztelés fontosságát. Nem kellett volna ezt az országos akciót korábban elkezdeni? 

Vokó Zoltán: Ketté lehet és kell választani a tesztelés célját. A tömeges tesztelés meg tudja mutatni, mekkora a fertőzések gyakorisága régiónként és korcsoportonként, ami a központi járványügyi intézkedések megtervezéséhez elengedhetetlenül fontos. Erre most van, illetve volt szükség.

Vokó Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatójaFotó: Balázs Zsuzsanna

A tesztelés másik fontos funkciója a járvány terjedésének a meggátolása. Ehhez a fertőzöttek és kontaktjaik felkutatására és tesztelésére, az egészségügyi intézmények, idősotthonok bentlakóinak szisztematikus és célzott tesztelése szükséges. Ez zajlik, de elképzelhető, hogy jobb lett volna korábban elkezdeni. A járványügyi helyzet ma az, hogy a legtöbb fertőzés intézményi környezetben történik. A mindennapi életben nagyon csekély a megerősített, ismert fertőzések száma. 

Q: A mintavétel mégis a magánháztartásokban zajlott, az idősotthonok lakóit például kizárták a potenciális tesztalanyok köréből. Hogyan garantálhatja ez a teszteléssorozat a reális helyzetképet a járvány magyarországi állapotáról?

V. Z.: Ezek az eredmények a nem intézményben élőkre vonatkoznak, akikre a távolságtartási intézkedések irányulnak. Az intézkedések módosításához, hatásuk követéséhez az ebben a körben előforduló fertőzések és átfertőzöttség a releváns. A tesztelésre összesen 17 787 ember kapott postai úton, e-mailben, ügyfélkapun keresztül meghívót. A meghívottak mindegyike átlagosan 500 másik magyarországi lakost reprezentál. 

Q: Hány emberre volt szükség ahhoz, hogy a majdani eredmény valóban reprezentatív legyen?

V. Z.: A meghívottak körének a kialakítása során eleve számoltunk 10 százalékos kerethibával; lehettek a behívottak között olyanok, akik tartósan külföldön élnek, vagy más lakcím-nyilvántartási anomáliák miatt nem elérhetők, például időközben elhaláloztak. Azzal is előre számoltunk, hogy a meghívottak közül esetleg nem mindenki vesz majd részt a vizsgálaton. Sikeres mintának azt vettük, ha összesen 10 500-11 200  ember részt is vesz a vizsgálatokon. 

Q: Ha a budapestieknek, mondjuk, a 95 százaléka, míg a vidékieknek csak alig több, mint a fele jelent meg, akkor is lehet reprezentatív a végeredmény az egész országra nézve?

V. Z.: Azon túl, hogy a mintán belül is súlyozottan szerepeltek az egyes meghívottak, vagyis volt olyan, aki 700 másik embert reprezentál, míg más csak 400-at, az ideális természetesen az, ha kiegyensúlyozott a részvétel. Minél kisebb csoportokra szegmentáljuk az országot, annál bizonytalanabb a becslés, ezért nagyon kis mintákra nem érdemes bontani. Ha a mintába a fél országban nem kerül bele egyetlen fertőzött se, vagy legfeljebb csak egy-kettő, akkor mindegy melyik alcsoportról beszélünk. Az azonban elmondható, hogy ha 17 787 meghívottból 10 500 felett van a vizsgálaton megjelentek száma, akkor kellő hitelességű és pontosságú becslést tudunk adni regionálisan és országosan korcsoportokra bontva. 

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Q: Úgy hírlett, hogy a tömeges PCR-tesztelést esetleg azért nem kezdték korábban, mert hiányoztak hozzá az alapanyagok és az alapfelszerelés. Szakemberek viszont állítják, hogy az országban több száz automatizált rendszer képes lett volna ilyen, filléres befektetéssel kivitelezhető, technikailag viszonylag egyszerű teszteket végezni. Mi az igazság?

V. Z.: Annyira azért nem egyszerűek ezek a tesztek, kellenek hozzá kitek és alapanyagok, más kérdés, hogy nemcsak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, hanem az egyetemek, magánlaboratóriumok is el tudják végezni ezeket a teszteket. Egy járvány legelején, amikor csak sporadikus esetek vannak és akár most is, amikor a mindennapi életben nincs rendkívül sok eset, a kontaktkutatás és a járványügyi lánc megszakítása a legfontosabb. 

Ebben a fázisban lehet az a legfontosabb stratégia, hogy csak a potenciális kontaktokat tesztelik, illetve őket tesztelés nélkül is karanténba helyezik, így még az ő körükben sem feltétlen szükséges tesztet végezni. Alapvetően a magas kockázatú személyeket (pl. egészségügyi dolgozókat, szociális otthonokban dolgozókat, intézménybe kerülőket, kórházat elhagyókat) kell mindenképpen teljes körűen tesztelni. A Semmelweis Egyetem már március elején be is vezette ezt a rendszert. Ettől függetlenül mindenki teszteltetheti magát, ha úgy gondolja, hogy ez fontos. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egy egész város, pláne egy egész ország tesztelése nem biztos, hogy a leginkább költséghatékony módja a védekezésnek. 

Q: Most mégis a tömeges tesztelés ad alapot az ország újraindítására. Az igen alacsony átfertőzöttség miatt nem lobbanhat be a járvány, amit eddig épp a társadalmi távolságtartás segített féken tartani?

V. Z.: Ennek nyilvánvalóan megvan a kockázata. Az hogy ez a kockázat pontosan mekkora, azon múlik, hogy milyen a kontaktusmintázat az országban és mekkora az egyes társadalmi csoportokban a fertőzöttek aránya. A vizsgálat május végén várható végeredménye erről pontos információkat tud majd adni. Nagyon nem mindegy például, hogy mekkora a tünetmentes fertőzők aránya. Ez a vizsgálat egyik legfontosabb kérdése. 

A vidéken korábban, Budapesten később bevezetett lazításoknak ugyanakkor van értelmük: az adott problémára megfelelő súlyosságú választ kell adni. Akárcsak a koronavírus, a karantén és a bezártság is jár egészségügyi következményekkel. Az egészségügyi ellátás leállásának is vannak súlyos következményei, nem is beszélve a gazdasági hatásokról. Mindezeket a következményeket egyensúlyba kell hozni egymással. Az enyhítés logikája, hogy az intézkedéseket célzottan hozzák meg. 

Fontos az alapos kontaktkutatás a nagyobb kockázatú csoportok, vagyis az idősek, intézményben élők krónikus betegek, egészségügyi dolgozók megvédése. Viszonylag keskeny mezsgyén lehet mozogni, de az út járható, ha a mindennapi életben alacsony az esetszám. 

Q: Honnan lehet majd időben észrevenni, ha esetleg nem sikerül ezen a szűk mezsgyén maradni? 

V. Z.: Ez egy úgynevezett keresztmetszeti vizsgálat, ami az ország pillanatnyi állapotáról ad képet. A tömeges teszteléssorozatban két tesztet végzünk minden résztvevőn. A PCR-vizsgálat az aktuálisan fertőzöttek számát mutatja meg, a vérvizsgálat során pedig a résztvevők vérsavójának immunglobulin-szintjét, vagyis ellenanyagszintjét mérjük. Utóbbiból arra kapunk választ, hogy a vizsgáltak (és rajtuk keresztül a lakosság) hány százaléka fertőződhetett át az elmúlt két hónap során. Minden résztvevőt egyszer tesztelnek ugyan, de tervezünk ismételt keresztmetszeti vizsgálatokat még két alkalommal. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: