11 európai országban 3,1 millió életet menthettek meg a járványügyi korlátozások
Azok a járványügyi korlátozások, amelyeket a koronavírus-pandémia Európába érése után hoztak az egyes országokban, körülbelül 3,1 millió halálesetet előzhettek meg 11 vizsgált országban – állítják az Imperial College London kutatói egy új modell alapján. Az életmentő intézkedések közé sorolják például a kijárási korlátozásokat, a karantént vagy az iskolabezárásokat.
A Nature oldalán hétfőn közzétett tanulmányban az európai járványügyi központ (ECDC) adataira támaszkodtak a kutatók, akik Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Ausztria, Dánia, Norvégia, Svédország és Svájc regisztrált haláleseteit vetették össze azzal a számmal, ahányan a modell szerint meghaltak volna ezekben az országokban, ha semmilyen korlátozást nem vezetnek be.
„Az eredményeink azt mutatják, hogy a nem gyógyászati beavatkozások, különösen a kijárási korlátozások nagy hatással voltak a fertőzések csökkenésére, ezért fenn kell tartani a korlátozások érvényben tartását, hogy a SARS-CoV-2 ne szabaduljon el” – írták a kutatók. A számítások szerint a beavatkozások átlagosan 82 százalékkal csökkentették a vírus reprodukciós számát (amely azt mutatja, hogy egy ember hány másikat tud továbbfertőzni), így azt a legtöbb helyen sikerült 1 alá szorítani.
A legfertőzöttebb országban is csak 8 százalékos lehet az átfertőzöttség
A becslések szerint összesen 12–15 millióan fertőződtek meg a 11 országban a vizsgált időszakban, május 4-ig. Ez azt jelenti, hogy az országok összesített lakosságának 3,2–4 százaléka eshetett át a koronavírus-fertőzésen. Ez persze szépen eloszlik az egyes országok között: Németországban 710 ezer fertőzöttet becsülnek a kutatók, ami a lakosság 0,85 százalékát jelenti, míg például a Spanyolországban becsült 2,6 millió fertőzött a népesség 5,5 százalékát teszi ki, Belgiumban pedig a lakosok 8 százaléka kapta el a koronavírust.
A kutatók szerették volna külön is vizsgálni az egyes intézkedések (iskolabezárások, gyülekezési korlátozások) hatásait, de mivel azokat szinte egyszerre hozták meg, nehéz lett volna szétválasztani őket. Ahogy azt is beismerik a tanulmányban, hogy az új modellnek megvan az a korlátja, hogy egyenlően kezeli az egyes intézkedések hatásait minden országban, miközben a valóságban változó volt a korlátozások hatása a járvány alakulására.
Emellett természetesen több feltételezéssel is kellett élnie a brit kutatóknak: úgy számoltak, hogy az emberek állami utasítás hiányában nem korlátozták volna a megszokott életvitelüket; hogy a kórházakat sehol sem terhelte volna túl a járvány; valamint a lezárások egyéb egészségügyi következményeit sem vették figyelembe – ezek részletes feltárása még egyébként is évekig eltarthat.
Mára vége lenne
A feltételes eredmények ugyanakkor azt is jelentik, hogy ha nem történtek volna korlátozások, akkor a – rengeteg halálos áldozatot követelő – járványnak mára gyakorlatilag vége is lenne, mivel annyian (a lakosság több mint 70 százaléka) elkapták volna a vírust, hogy kialakult volna a nyájimmunitás.
A becsült 3,2–4 százalékos átfertőzöttség viszont arra enged következtetni, hogy messze még a vége. „A járvány végéről szóló állításokat egyértelműen cáfolni lehet. Még csak most járunk a pandémia kezdetén” – mondta a kutatást vezető Seth Flaxman a BBC-nek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: