Azok a járványügyi korlátozások, amelyeket a koronavírus-pandémia Európába érése után hoztak az egyes országokban, körülbelül 3,1 millió halálesetet előzhettek meg 11 vizsgált országban – állítják az Imperial College London kutatói egy új modell alapján. Az életmentő intézkedések közé sorolják például a kijárási korlátozásokat, a karantént vagy az iskolabezárásokat.

A Nature oldalán hétfőn közzétett tanulmányban az európai járványügyi központ (ECDC) adataira támaszkodtak a kutatók, akik Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Ausztria, Dánia, Norvégia, Svédország és Svájc regisztrált haláleseteit vetették össze azzal a számmal, ahányan a modell szerint meghaltak volna ezekben az országokban, ha semmilyen korlátozást nem vezetnek be.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy a nem gyógyászati beavatkozások, különösen a kijárási korlátozások nagy hatással voltak a fertőzések csökkenésére, ezért fenn kell tartani a korlátozások érvényben tartását, hogy a SARS-CoV-2 ne szabaduljon el” – írták a kutatók. A számítások szerint a beavatkozások átlagosan 82 százalékkal csökkentették a vírus reprodukciós számát (amely azt mutatja, hogy egy ember hány másikat tud továbbfertőzni), így azt a legtöbb helyen sikerült 1 alá szorítani.

A legfertőzöttebb országban is csak 8 százalékos lehet az átfertőzöttség

A becslések szerint összesen 12–15 millióan fertőződtek meg a 11 országban a vizsgált időszakban, május 4-ig. Ez azt jelenti, hogy az országok összesített lakosságának 3,2–4 százaléka eshetett át a koronavírus-fertőzésen. Ez persze szépen eloszlik az egyes országok között: Németországban 710 ezer fertőzöttet becsülnek a kutatók, ami a lakosság 0,85 százalékát jelenti, míg például a Spanyolországban becsült 2,6 millió fertőzött a népesség 5,5 százalékát teszi ki, Belgiumban pedig a lakosok 8 százaléka kapta el a koronavírust.

A kutatók szerették volna külön is vizsgálni az egyes intézkedések (iskolabezárások, gyülekezési korlátozások) hatásait, de mivel azokat szinte egyszerre hozták meg, nehéz lett volna szétválasztani őket. Ahogy azt is beismerik a tanulmányban, hogy az új modellnek megvan az a korlátja, hogy egyenlően kezeli az egyes intézkedések hatásait minden országban, miközben a valóságban változó volt a korlátozások hatása a járvány alakulására.

Emellett természetesen több feltételezéssel is kellett élnie a brit kutatóknak: úgy számoltak, hogy az emberek állami utasítás hiányában nem korlátozták volna a megszokott életvitelüket; hogy a kórházakat sehol sem terhelte volna túl a járvány; valamint a lezárások egyéb egészségügyi következményeit sem vették figyelembe – ezek részletes feltárása még egyébként is évekig eltarthat.

Mára vége lenne

A feltételes eredmények ugyanakkor azt is jelentik, hogy ha nem történtek volna korlátozások, akkor a – rengeteg halálos áldozatot követelő – járványnak mára gyakorlatilag vége is lenne, mivel annyian (a lakosság több mint 70 százaléka) elkapták volna a vírust, hogy kialakult volna a nyájimmunitás.

A becsült 3,2–4 százalékos átfertőzöttség viszont arra enged következtetni, hogy messze még a vége. „A járvány végéről szóló állításokat egyértelműen cáfolni lehet. Még csak most járunk a pandémia kezdetén” – mondta a kutatást vezető Seth Flaxman a BBC-nek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyarországon a járványt maguk az emberek állították meg azzal, hogy betartották a korlátozásokat

Darwin majma tudomány 2020. május 20.

A megfelelő járványügyi korlátozások után mindenki azt fogja érezni, hogy túlzók voltak az intézkedések. De ha az ország újranyitása után továbbra is próbáljuk minimalizálni kapcsolatainkat, elkerülhető egy gyorsan kialakuló második hullám. Ahogy az eddigi siker, ez is rajtunk múlik.

Vokó Zoltán: Megvan a kockázata, hogy a lazítás miatt újra belobban a járvány

Balázs Zsuzsanna tudomány 2020. május 20.

Véget ért a mintavételi fázis a négy orvosi egyetem és a KSH összehangolt, nagyszabású országos tesztsorozatában, május végére várhatók az eredmények. Az országos vírustesztelés módszertanáról és várható hasznáról a Klinikai Járványelemző Munkacsoport egyik csoportvezetője, Vokó Zoltán epidemológus professzor számolt be a Qubitnek.

Túlreagáljuk-e a koronavírus-válságot?

Szilva Attila tudomány 2020. május 18.

Nem tudjuk, hogy minden egyes korlátozó intézkedés hatékonyan járult-e hozzá ahhoz, hogy a vírus ne duplázódva terjedjen, és hogy a súlyos esetek száma a legtöbb országban ne haladja meg az egészségügy teljesítőképességét. Az viszont biztos, hogy a sikeres stratégiáktól épp ezeket az eredményeket vártuk.