A definíciók, a műholdas mérési adatok és a megfigyelések egységes értelmezésére, de mindenekelőtt a megelőzésre hívják fel a figyelmet azok a kutatók, akik részt vettek az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) című, a Duna Transznacionális Program keretében megvalósult nemzetközi projektben.

A Szent István Egyetem (SZIE) honlapján közzé tett gyorsjelentés szerint bár a Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, ez a probléma Magyarországon csak az elmúlt néhány évben kapott kellő figyelmet. A klímaváltozás hatására azonban egyre gyakrabban kell szélsőséges időjárási eseményekre számítani, így a csapadék átlagostól eltérő eloszlására is.

A DriDanube szakértői szerint alapvető probléma, hogy az aszálynak nincs egyértelmű és általánosan elfogadott, egységes definíciója. Magyarországon például a 2011. évi CLXVIII. törvény szerint akkor lehet aszályról beszélni, ha a vegetációs időszakban 30 egymást követő napon belül a lehullott csapadék mennyisége nem éri el a 10 millimétert, illetve nem éri el a 25 millimétert és a napi maximum hőmérséklet legalább 15 napon meghaladja a 31 Celsius-fokot.

Csakhogy a fenti a meghatározást kizárólag az utólagos mezőgazdasági kárenyhítés során használják, ahogy a legtöbb érintett országban is hasonló a definíció és a gyakorlat. A meteorológusok, hidrológusok, talajszakértők és erdész szakemberek azonban ettől eltérően határozzák meg az aszály fogalmát. Az aszályok kezelése a legtöbb érintett országban a már bekövetkezett veszteségek megtérítésében merült ki, a DriDanube keretében elkészített új aszálykezelési terv ugyanakkor az előzetes cselekvést segíti.

Szerintük ez a fajta szemléletváltás teszi lehetővé az érintett érdekcsoportok hatékony figyelmeztetését, az aszály okozta hatások és kockázatok előzetes becslését, hatékonyabb válaszlépések tervezését és végrehajtását, a természet, környezet, gazdaság és társadalom várható sérülékenységének csökkentését, valamint az érdekelt gazdák gyorsabb és pontosabb kármentesítését is.

Az új aszálykezelési stratégia sikeres alkalmazásához a DriDanube keretében a régiót érintő műholdas mérési adatokat és megfigyeléseket egységesen értelmező új algoritmusok készültek, valamint egy aszálykockázati térkép. A szakértők szerint az 1961-2010 közti időszak éghajlati, és a 2000-es évek termésátlag adatai alapján készült térképek segítségével a korábbiakhoz képest pontosabban állapítható meg, hogy a Duna-menti régióban hol jelentősebb az aszálykockázat, és az várhatóan mekkora hozamcsökkenést jelent például a kukorica, az őszi búza, az árpa vagy a repce esetében.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Létezik olyan árvízvédelem, ami miatt nem kell tarra vágni az erdőt

Vajna Tamás gazdaság 2020. február 14.

A vízügy szerint az árvízi kockázat csökkentése miatt vágták ki a csaknem százéves ártéri fákat Tiszaugon januárban. A védekezésnek ugyanakkor létezik egy természetkímélő, a folyók természetes életciklusához alkalmazkodó, a víznek teret engedő modern változata, amely ráadásul a klímaváltozással együtt járó aszályok megelőzését is szolgálja.

A WWF szerint a magyar kormány sutba dobná a környezet védelmét, hogy néhány gazda könnyebben öntözhessen

Qubit.hu tudomány 2019. november 20.

Az öntözésfejlesztésre készülő gazdáknak nem kell majd környezeti hatásvizsgálatot lefolytatniuk, mivel az engedélyezés szabályai nem vonatkozni majd rájuk. A kormány tervezete egy rendkívül vízigényes ágazat vízhasználatát fokozza, de nem tartalmaz víztakarékosságra ösztönző elemeket, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet.

Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?

Vajna Tamás gazdaság 2019. augusztus 7.

A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.