Az optikai csalódások vagy illúziók jelensége legalább egy évszázada foglalkoztatja a tudósokat, de egészen idáig nem sikerült feltárni, hogy a szemben vagy az agyban játszódik le az a folyamat, amelynek köszönhetően különbözőnek látjuk az azonos színű formákat, amennyiben a kontextus megnehezíti a vizuális érzékelést. Ennek talán az alábbi kép a legismertebb példája:

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói most három tanulmányban vizsgálták meg a jelenséget, és arra jutottak, hogy valószínűleg már a retinában lejátszódhat az illúzió, tehát a szemek egyenként is az optikai csalódás áldozatául esnek, még mielőtt a két szem által érzékelt vizuális információk az agyban összeérnének.

Az első kutatásban amerikai mesterszakos hallgatókat kértek fel, hogy több kép alapján megállapítsák, szerintük melyik kiválasztott részlet világosabb a másiknál. Ezután ugyanazokat a képeket prezentálták egy másik csoportnak, amely tagjaira olyan szemüveget adtak, amely az egyik szemet eltakarja.

Ez alapján jutottak arra a megállapításra, hogy az illúzió akkor is megvalósul, amikor csak az egyik szem látja a képet, tehát már az egyes szemeken belül lezajlik a folyamat. Ez azért különös, mert a legtöbb optikai illúzió a szemek együttműködésére, vagyis a vizuális információknak az agyban történő feldolgozására játszik rá.

Az előzőektől különböző harmadik kutatásban egy olyan indiai gyerekekből álló csoporton tesztelték a jelenséget az MIT szakértői, amelynek tagjai vakon születtek, de műtét után visszanyerték a látásukat. Ezzel a kísérlettel az volt a kutatók célja, hogy kiderítsék, vajon az optikai illúziók tényleg csak érzékszervi jelenségek, vagy attól is függnek, hogy milyen tudással és tapasztalattal rendelkezünk velük kapcsolatban. Mint kiderült, a látás képességét csak frissen megszerzett gyerekek ugyanúgy érzékelték az illúziót, mint azok, akiknek soha sem volt problémájuk a látással.

Az új ismeretek értelmében a kutatók azt remélik, hogy hamarosan az illúzió pontos mechanizmusát is feltárhatják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kiderült, mit néz a Mona Lisa: nem téged

Dippold Ádám tudomány 2019. január 10.

A Mona Lisáról elnevezett optikai illúzió, amely szerint a festmény tekintete a nézőt követi, épp erre a festményre nem igaz: mint egy friss kutatásból kiderült, a rejtélyesen mosolygó nő valamilyen oknál fogva a jobb vállunk felett néz el.

Barangolás a valóság és az elképzelt világ határvidékén

Rockenbauer Antal tudomány 2019. szeptember 1.

Meddig terjed a valóság, hol veszi át helyét a látszat, saját fantáziánk vagy valamilyen elméleti konstrukció? Ez a kérdés különösen fontossá válik, amikor a mikrovilág titkait kutatjuk, mert ennek a világnak a józan ész által sokszor nem értett paradoxonjai onnan származnak, hogy elvéthetjük a valóság és képzelet között húzódó határvonalat.