Ma 10 órára hívta össze a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a 193. közgyűlése második fordulóját, amelynek fő napirendi pontja az akadémiai tisztújítás. Ha a közgyűlést ezúttal sikerül megtartani, kiderül, kik lesznek a magyar tudomány fellegvárának vezetői az elkövetkező három évben. A tisztújító közgyűlést hagyományosan májusban tartja az MTA, idén azonban a COVID-járvány miatt elhalasztották, és a kétfordulós eseményt július 1-jére, illetve 6-ára hirdették meg, elektronikus formában. A szavazati joggal rendelkező akadémikusok és nem akadémikus köztestületi tagoknak úgynevezett „távjelenlétben” kellene szavazniuk az idei közgyűlésen.

Amellett, hogy az MTA akadémikusai és köztestületi tagjai közül szép számmal akadnak, akik eleve problémásnak tartották a távjelenlétet, mert egyebek mellett például attól féltek, hogy egy így választott akadémiai elnök legitimitása később esetleg támadhatóvá válhat, az e-közgyűlés első fordulója ráadásul nem is sült el túl jól. Az MTA köztestületi tagjaiból alakult Stádium 28 kör előre amellett foglalt állást, hogy „a távjelenléten alapuló közgyűlés a tisztújítás lebonyolítására nem alkalmas” és akadnak olyan tudósok, akik szerint az online szavazás jogilag is támadható. A július 1-jén tartott virtuális összejövetelt ráadásul félbe kellett szakítani, mert az MTA webszerverei nem bírták a terhelést, így már azokban a napirendi pontokban is ellehetetlenült a szavazás, amelyek nem a leendő elnök megválasztására irányultak.

Vigyázó szemetek az MTA-ra vessétek

A többnyire csendes visszavonultságban zajló magyar tudományos életben szokatlan vihart kavart a most esedékes tisztújítás és az elnöki posztra pályázó akadémikusok személye, közéleti megnyilvánulásai is. Miután Szathmáry Eörs világhírű evolúcióbiológus június 3-án egyéb kötelezettségeire hivatkozva visszalépett az elnökjelöltségtől, két akadémikus maradt versenyben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kognitív tudományi tanszékét alapító, jelenleg a CEU professzoraként dolgozó Széchenyi-díjas nyelvész-pszichológus Pléh Csaba, valamint az ugyancsak Széchenyi-díjas és kétszeres Prima Primissima-díjas Freund Tamás neurobiológus, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója.

Az elnökjelöltek június 18-án online bemutatkozás keretében ismertették programjaik sarokpontjait a választásra jogosult akadémiai közgyűlési tagokkal. Mint azt az MTA honlapján elérhető írott koncepciójában is hangsúlyozta, a korábban az MTA főtitkár-helyettesi posztján már bizonyított Pléh a demokratikus működésmódban, az MTA erővel elszakított kutatóhálózatában dolgozó fiatal kutatókkal ápolt jó viszonyban és a külföldi kapcsolatok szélesítésében és ápolásában látná az MTA jövőjét.

Noha korántsem volt váratlan, az MTA jelenlegi élettudományi alelnöke, Freund Tamás elnökjelöltsége megosztotta a hazai tudóstársadalmat. A neurobiológusról tudható, hogy korábban jó kapcsolatot ápolt a kormány legfelső köreivel, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Bár a neurobiológus az MTA Információs és Technológiai Minisztériummal vívott másfél éves – vesztes – háborújának az elején, 2018 nyarán kilépett az úgynevezett konzervatív polgári értékek iránt elkötelezett tudósokat tömörítő, kormányközelinek mondott Professzorok Batthyány Köréből, írásos és június 18-án élőszóban elhangzó programismertetőjében is sokat foglalkozott a kormányzattal való együttműködés visszaállításának lehetőségeivel.

Azok a társadalomtudósok...

Freund jelezte ugyan, hogy nem tudja garantálni, hogy elnökké választása esetén jelentősen tudná javítani az MTA és a magyar kormány utóbbi két évben megromlott nexusát, a Mandinerben július 2-án megjelent interjújában arról is beszélt, hogy szerinte az MTA „nem mindenben volt jó gazdája a kutatóhálózatnak, nem érvényesült megfelelően a teljesítményalapú forráselosztás”. Emellett, immár nem először, aggályait fejezte ki a kormányt kritizáló, és szerinte emellett gyakran rosszul teljesítő magyarországi társadalomtudósok egy részével szemben. Mint azt július 2-án, múlt csütörtökön a Mandineren megjelent interjúban elmondta:

„Azok a világ élvonalába tartozó tudósok, akikért mindenhol két kézzel kapkodnak, nem bírják ezt a bizonytalanságot, és elmennek, a gyengék pedig itt maradnak. Azok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják.”

Az interjúban elhangzottakra a múlt hét végén levélben reagált két társadalomtudós, Ferge Zsuzsa, az MTA rendes tagja, az ELTE emeritus professzora és Szelényi Iván, az MTA és az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Yale Egyetem emeritus professzora.

„Hasznos lenne, ha Freund Tamás megnevezné azokat a neves nemzetközi folyóiratokat és az ott megjelent tanulmányokat, melyek az ő ítélete szerint nem érdemeltek publikációt. Enélkül nyilatkozata csak sértegetés és nem tudományos értékelés.

Az MTA elnökétől elvárjuk, hogy az MTA valamennyi nagy tudományterületéről, az elő és élettelen természettudományoktól a humán és társadalomtudományokig minden tudóst egyformán becsüljön és képviseljen”

– írta Ferge és Szelényi Freundnak címzett, a sajtónak is eljuttatott levelében.

Freund levele Orbánnak

Nem ez az első eset, hogy Freund páros lábbal száll bele a hazai társadalomtudósokba, vagy legalábbis azok kormánykritikus részébe. Tavaly épp a Qubit írta meg, hogy az MTA elnöki posztjára pályázó tudós 2018 decemberében Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett levelében fejtett ki kísértetiesen hasonló véleményt, miszerint

„a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.”

Nyílt levél ez MTA elnökjelöltjének

Miután a hazai társadalomtudósok és a velük szolidáris természettudósok körében Freund napvilágra került 2018-as megnyilvánulása nem aratott osztatlan sikert, a neurobiológus visszakozott ugyan, de a véleménye a jelek szerint nem változott sokat. Az agykutató legújabb megnyilvánulása ismét nagy vihart kavart, a hazai társadalom- és természettudósok, akadémikusok egy része ezért nyílt levélben szólítja fel Freundot, hogy

„az MTA egyik elnökjelöltjeként tartózkodjék az olyan felelőtlen, meggondolatlan, sértő és alapvetően hamis kijelentésektől, amelyek politikai szempontokat emelnek be az MTA választási folyamatába, valamint tagjainak megosztását, a társadalomtudományok és a természettudományok művelőinek szembefordítását eredményezhetik.”

A levelet aláíró társadalomtudósok többsége sokat publikál külföldön is. Ők, és a nyílt levelet szép számmal aláíró, a társadalomtudósokkal szolidáris természettudósok arra kérik Freundot, ha kitart véleménye mellett, egyértelműsítse, melyek azok a külföldi folyóiratok, amelyek gyenge cikkeket közölnek magyar kutatóktól a politikai véleményük miatt. A Qubit szerkesztőségébe vasárnap este eljuttatott nyílt levél itt olvasható.

Az MTA tisztújításával foglalkozó korábbi cikkek a Qubiten: