Rozsdásodik a Hold, és ezt a Földnek köszönheti

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Rozsdásodni kezdett a Hold, a kutatók pedig először értetlenül álltak a jelenség előtt, de végül kiderült, erről is a Föld tehet. A rozsda ugyanis a vas oxidációjával keletkezik, amely természetesen előforduló oxigén és víz jelenlétét feltételezi, ezekből pedig meglehetősen kevés van a Holdon.

Egy a Science Advances tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint amerikai kutatók az indiai űrprogram Csandraján–1 nevű keringő űrszondájától származó adatok alapján fedezték fel, hogy a Hold sarkvidékein más összetételű a kőzet, mint az égitest más vidékein. Alaposabb vizsgálat után hematit, azaz vörösvasérc nyomaira bukkantak, ami gyakorlatilag megegyezik a rozsdával.

A kutatók a NASA-val közösen kezdték elemezni a jelenséget. „Először nem igazán akartam elhinni. A jelenlegi feltételek mellett nem szabadna léteznie a Holdon. De mióta vizet találtunk a Holdon, elkezdődött a találgatás, hogy ha a víz érintkezett a kőzettel, akkor sokkal többféle ásvány is jelen lehet, mint gondolnánk” – mondta a NASA kutatója, Abigail Fraeman.

Kösz, Föld!

Mivel a megfigyelt területen csak nagyon kis mennyiségű vízjég található, a kutatók szerint a Hold felszínére folyamatosan záporozó kozmikus por hatására szabadul fel a regolit alól elég vízmolekula ahhoz, hogy a felszíni vasréteggel érintkezzen.

A Hold ásványi térképe – a kék területek víz és hidroxil, a vörösek vastartalmú ásványok jelenlétét jelzikFotó: ISRO/NASA/JPL-Caltech/Brown Univ./USGS

Az oxigén viszont leginkább a Föld felső légköréből szivárog el egészen a Holdig, ennek tudható be, hogy a Földre néző oldalán sokkal nagyobb mértékű rozsdásodást figyeltek meg, mint a túlsó oldalon. A kutatók szerint a most megfigyelt jelenség valószínűleg egy több milliárd éves folyamat eredménye.

A kutatók abban reménykednek, hogy a közeljövőben valamelyik űrszonda, amely kőzetmintákért indul a Holdra, meg tud kaparintani a hematitból is egy darabot, amely akár még ma is tartalmazhat oxigénizotópokat a Föld különböző korszakaiból, amely hatalmas segítséget nyújtana a Föld légköri evolúciójának megismerésében is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: