Leszámol a szőke, kék szemű harcosok képével a vikingek származását felfedő, átfogó kutatás
Bár a 8. és a 11. század között élt vikingeket általában szőke, kék szemű, dús szőrzetű harcosokként ábrázolják, valójában jóval sokszínűbb közösséget alkottak – derül ki a viking DNS-eken végzett eddigi legnagyobb genetikai kutatásból, amelynek eredményeit a Nature folyóiratban tették közzé.
Egy nemzetközi kutatócsoport összesen 442 skandináv férfi, nő és gyerek genomját szekvenálta a viking korszak (kb. 750–1050) különböző temetkezési helyeiről származó maradványok alapján, és néhányuknál dél-európai és ázsiai származást is kimutattak. A mintákat 3855 ma élő észak-európai ember DNS-ével, valamint 1118 másik, a bronzkortól (i.e. 2400) az 1600-as évekig tartó időszakban élt emberek genetikai mintáival is összehasonlították, így többek között a mai Olaszország, Ukrajna és Grönland területén is vikingek nyomára bukkantak.
A kutatók azt is felfedezték, hogy esetenként olyan, a vikingekkel genetikai rokonságot nem ápoló népek is tradicionális viking temetkezésben részesültek, mint a mai Skócia és Írország területén élő piktek, ami azt bizonyítja, hogy a vikinglét inkább identitás kérdése volt, mintsem a származásé. Ezt támasztják alá azoknak a viking sírokban talált embereknek a genetikai mintái is, akiket Skandináviában temettek el, de a DNS-ük ír és skót származást mutat.
Azt is kimutatták, hogy a különböző helyekről származó vikingeknek megvolt a preferenciájuk azt illetően, hogy merre indulnak rablóhadjáratra, vagy hol telepednek le: a mai Norvégiából útnak induló vikingek Grönland, Írország és Izland felé, a dániaiak Angliába, a mai Svédországból származó vikingek pedig Európa északi határai (Lengyelország, balti államok) felé vették az irányt.
Norvégiában olyan viking sírokat is találtak, ahol az eltemetett személyek genetikai mintái a kelet-ázsiai és szibériai származású számikéhoz hasonlítanak leginkább. „Ezek az identitások nem genetikai vagy etnikai, hanem társadalmi alapúak” – mondta a Science-nek Cat Jarman, az oslói kultúrtörténeti múzeum régésze.
Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a kék szemű, szőke skandinávok képe nem fedi a teljes valóságot a vikingek valódi kinézetével kapcsolatban, a dél-európai származású vikingek például minden bizonnyal sötétebb bőrű, sötét hajú emberek lehettek.
A vikingek így a hiedelmekkel ellentétben nem az alapján váltak vikinggé, hogy milyen messzire nyúlik vissza az északi származásuk, hanem a választott életmódjuk alapján. „Az eredmények alapjaiban változtatják meg a vikingekről alkotott képünket. Lehet frissíteni a történelemkönyveket” – mondta a kutatást vezető Eske Willerslev, a koppenhágai Lundbeck Alapítvány evolúciós genetikusa.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: