Roszkoszmosz: A Vénusz orosz bolygó

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Miután hétfőn amerikai és brit kutatók bejelentették, hogy a potenciális életre utaló kémiai jelként számon tartott foszfint azonosítottak a Vénusz légkörében, az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz kifejezte szándékát a szomszédos bolygó önálló, külső segítség nélküli felfedezésére.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője a TASZSZ orosz hírügynökség szerint azzal magyarázta a nemzeti expedíció indítását, hogy az ügynökség „orosz bolygóként tartja számon a Vénuszt”. Ezt arra alapozzák, hogy elsőként a Szovjetunió indított felfedező küldetést a Vénuszra. „A Vénusz kutatásában a Szovjetunió és versenytársai között húzódó szakadék miatt az Egyesült Államok is szovjet bolygónak nevezte a Vénuszt” – fogalmaz az űrhivatal közleménye.

A Roszkoszmosz tervei között már szerepel egy NASA-val közös Vénusz-misszió (Venyera–D), de a 2021–2030 közötti időszakra szóló orosz űrprogramban emellett helyet szorítanak egy saját, független, nemzeti Vénusz-expedíciónak is. „A Vénusz orosz bolygó, úgyhogy nem szabad lemaradnunk” – mondta Rogozin. A TASZSZ szerint az Orosz Űrkutatási Intézet már májusban bejelentette, hogy legalább három szondát küldenek a Vénuszra, de ezekről azóta sem árultak el részleteket.

A Venyera–7 küldetés során 1970-ben először sikerült adatokat szerezni a Vénusz felszínéről – igaz, a szovjet űrszonda a landolás után csak 23 percig működöttFotó: Sputnik/Sputnik via AFP

Bár 1962-ben először a NASA-nak sikerült űrszondát küldeni a Vénusz közelébe, az 1967-es szovjet Venyera–4 volt az első misszió, amely során sikerült a Vénusz légkörébe lépve adatokat szolgáltatni a bolygóról. Öt évvel később szintén egy szovjet küldetés (Venyera–8) volt az első, amelyben sikerült egy idegen bolygón landolni egy űrszondával. Az utolsó, 1984-es szovjet Vénusz-küldetés óta azonban kizárólag a NASA, az európai ESA és a japán JAXA küldött eszközöket a bolygó felé.

A Roszkoszmosz a Vénusz talaját és légkörét is vizsgálná a jövőbeli missziók során, valamint „a bolygó evolúciós folyamatait, amelyekre feltehetően egy az üvegházhatás okozta klímakatasztrófa is rányomta a bélyegét”.

Úgy tűnik tehát, hogy míg a Mars-missziók során a kínai űrkutatókkal kell versenyeznie a NASA-nak, a Vénusz felé induló amerikai küldetésekhez az oroszoknak lesz majd egy-két szavuk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: