A Koronavírus-kutató Akciócsoport virulógusai szerint a védekezés lazításával az influenza is komoly veszélyt jelent
„Az influenzamegbetegedések tünetei nagyrészt átfednek a SARS-CoV-2 tüneteivel, így a diagnosztikai ellátásra hatalmas pluszteher várhat az elkövetkező hónapok során” – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján szerdán publikált járványügyi összefoglalóban.
Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Koronavírus-kutató Akciócsoport, valamint a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoport vezetője és Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, a PTE TTK Biológiai Intézetének és a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Laboratóriumának munkatársa, a Koronavírus-kutató Akciócsoport tagja által jegyzett szöveg szerint a szezonális influenzavírus egyes években képes a lakosság akár 20 százalékát is megfertőzni, és évente átlagosan 650 ezer ember haláláért felelős világszerte, amiből az európai régióra 70 ezer haláleset jut.
„Bár virológiai szempontból két különböző víruscsalád tagjáról beszélünk, funkcionális szempontból számos hasonlóságot lehet megemlíteni, melyek a védekezést bizonyos mértékig egy síkra helyezik” – írják a kutatók.
Hasonló tünetek
Jakab és Kemenes úgy véli, hogy mivel mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed, az ismert légúti higiénés szabályok (maszkviselés, távolságtartás, kézhigiénia) mindkét megbetegedés ellen alkalmas járványügyi intézkedés. „Az influenzaszezon a bolygó déli és északi féltekén elcsúszva jelentkezik, az évszakokat követve, így az Egyenlítőtől délre éppen augusztusban ér hivatalosan véget. Érdekes adatokat találni az ottani esetek kapcsán, a teljes régióra igaz, hogy a Covid-19-megbetegedés miatt bevezetett intézkedések nagyságrendekkel kevesebb influenzás megbetegedést eredményeztek. Ugyanakkor nem tudni, hogy az északi féltekén mi várható a jelenlegi megváltozott járványügyi stratégiák mentén” – fogalmaznak a kutatók.
Mivel mindkét betegség nagyon hasonló tünetegyüttest képes okozni – a tünetmentes manifesztációtól a mérsékelt tünetek megjelenésén át a súlyos lefolyásig – az általános légúti tünetek pedig mindkét esetben azonosak, a diagnosztikai hálózat komoly leterhelése várható – figyelmeztetnek a kutatók.
Jelentős különbségek
Jakab és Kemenesi emlékeztetnek rá, hogy „a járványtan egyik alapvető mérőszáma a reprodukciós ráta (R0), amely nagyon leegyszerűsítve a kórokozók terjedési potenciálját jelöli. Ez indikálja a járványok növekedési ütemét, illetve 1 alatti vagy 1-es értéknél a járvány zsugorodását, stagnálását jelenti. Alapvetően a Covid-19 esetében ez az érték 2 és 2,5 közé tehető, míg a szezonális influenza esetében jóval alacsonyabb érték körüli. Természetesen nehéz közvetlen összehasonlítást végezni, hiszen az R0 változása minden esetben számos tényezőhöz kötött. Jelenleg azonban a Covid-19 esetében, mivel egy új, a populáció számára még ismeretlen kórokozó, az R0 tartósan és dinamikusabban magasabb”.
A kutatók szerint a tünetek nagyrészt átfednek ugyan, de a súlyos esetek arányában is markánsabb különbség figyelhető meg.
„A Covid-19 esetében a fertőzések 80 százaléka enyhe vagy tünetmentes, míg sajnos 15 százalék súlyos manifesztációval jelentkezik, kórházi ellátást igényelve, és további 5 százalék szorul gépi lélegeztetésre. Ez nagyságrendekkel nagyobb érték, mint a szezonális influenza esetében, korcsoportszintű eloszlás tekintetében pedig a kórházi bekerülés aránya a munkaképes korosztályt is nagyobb arányban érinti a Covid-19 esetében jelenleg”.
A virológusok szerint az influenzavírus által okozott súlyos megbetegedések szempontjából leginkább a gyermekek, az idősek és a terhesek érintettek. Jelenlegi ismereteink szerint ez a Covid-19 esetében az idősek és valamely krónikus vagy lappangó betegségben szenvedőknél áll fenn.
„A legsúlyosabb különbség a halálozási ráta vonatkozásában figyelhető meg. Bár a Covid-19-megbetegedések tényleges halálozási mutatója a ránk váró időszak alatt vár pontos megismerésre, és rendkívüli mértékben eltérő lehet térben és időben, a rendelkezésre álló adatok és a tudomány ismeretei szerint is legalább tízszerese a szezonális influenzáénak”.
A kutatók szerint a szeptember 21-i adatok szerint világszerte 960 ezer ember hunyt el az új koronavírus által okozott fertőzésben, „így a második hullám küszöbén is már jóval meghaladtuk az átlagos influenzaszezonok mutatóit”. A legfontosabb gyakorlati különbséget pedig az jelenti, hogy míg az influenza esetén rendelkezésre állnak jól működő megelőzési (vakcina) és terápiás (antivirális szerek) lehetőségek, a Covid-19 esetében jelenleg egyik sincs!
Kilátások
„A déli influenzaszezon a Covid-19 kapcsán bevezetett intézkedéseknek köszönhetően, az influenzafigyelő rendszerek fennállása óta egyedi módon gyakorlatilag elmaradt. Így a tudomány számára továbbra is kérdéses, hogy az új koronavírus és az influenza kocirkulációja esetén mi várható járványtani szempontból és a megbetegedések szintjén” – írják a kutatók.
Jakab és Kemenesi úgy vélik, hogy az influenzajárvány elmaradása jó hírnek tűnik, ám a lazább járványkezelés hatására egyelőre megjósolhatatlan, hogy a mi régiónkban mi várható. „Amennyiben nem sikerül megfelelő mértékben fenntartani és alkalmazni a járványügyi intézkedéseket, az új koronavírus mellett az influenza is nagyobb teret nyerhet” – figyelmeztetnek. A kimaradt influenzaszezon ugyanis több szempontból is hátrányos.
„Egyrészt magában rejti a genetikai palacknyak-hatás kockázatát abból a szempontból, hogy az alacsony arányban cirkuláló influenzatörzsek közül az evolúciósan sikeresebbekre nagyobb szelekciós nyomás hárul, így a problémásabb törzsek kerülhetnek túlsúlyba. Gyakorlatiasabb probléma, hogy az influenzavakcinák összetételét a leggyakrabban megfigyelt törzsek alapján határozzák meg évről évre egy világméretű és rendkívül összetett figyelőrendszernek hála. Az alacsony mértékű cirkuláció miatt erre vonatkozóan ezúttal jóval kevésbé megbízható információk állnak rendelkezésünkre a várható szezon esetében”.
Védelem?
Jakab és Kemenesi szerint még további kutatásokra vár annak megismerése, hogy az influenzaoltás milyen hatással van a Covid-19 betegség lefolyására. Mint írják, Brazíliában már készül egy több mint 90 ezer embert magába foglaló tanulmány, amely egyelőre tudományos bírálaton nem esett át, de az adatok biztatóak. A vizsgált populáción belül a halálozási arány csökkenését figyelték meg olyan Covid-19-betegek körében, akik influenzaoltáson estek át. „Ennek hátterét egyelőre nem ismerjük. Semmiképp sem jelenthető ki, hogy az influenzaoltás védelmet nyújt az új koronavírus ellen, de valamely nem specifikus immunrendszeri kapacitásnöveléssel segíthette a betegség kimenetelét. Ennél biztatóbb, hogy sem Brazíliában, sem más országban nem ismerünk összeférhetetlenségre utaló eseteket, ami meggátolná az influenzaoltás alkalmazását a Covid-19-pandémia idején” – fogalmaznak a virológusok.
A kutatók szerint a számos ismeretlen tényezőtől függetlenül, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása alapján minden eddiginél fontosabb az influenzaoltást beadatni a jelenlegi helyzetben. Tény, hogy az influenzavakcina nem hatásos a Covid-19 ellen, de az egészségügyi ellátás és a diagnosztikai hálózat tehermentesítése most a fő szempont.
(Via mta.hu)
Korábbi kapcsolódó cikkeink: