A koronavírus-intézkedések miatt Dél-Afrikában idén teljesen elmaradt az influenzaszezon

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Belekezdeni sem érdemes a felsorolásba, mi mindent tett tönkre idén a koronavírus-járvány, de ha más nem is, egy pozitív hozadéka biztosan volt: 2020-ban 36 éve először  elmaradt az influenzaszezon a Dél-afrikai Köztársaságban.

A déli félteke téli időszakában, vagyis április és augusztus között az 57,7 milliós Dél-afrikai Köztársaságban minden évben közel 40 ezren kerülnek kórházba és 11 ezren halnak meg az influenza következtében. Mivel az influenza és a tüdőgyulladás az ország egyik vezető halálokának számít, komoly monitoring programokat vezettek be a betegség hatásainak csökkentésére. A dél-afrikai Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének (National Institute for Communicable Diseases - NICD) erre szakosodott három laboratóriuma random mintavétellel minden évben mintegy négyezer emberen végez influenzaszűrést, és legtöbbször ezernél is több influenzás esetet rögzítenek. Az idei influenzaszezon végén a számlálójuk azonban mindössze egy regisztrált esetnél jár.

Cheryl Cohen, az NICD légzőszervi betegségekkel és agyhártyagyulladással foglalkozó központjának vezetője a CBS News kérdésére azt mondta, teljességgel példa nélküli és váratlan, ami történt. Szerinte a legvalószínűbb magyarázat, hogy a koronavírus ellen életbe léptetett intézkedések hatnak az influenza terjedésére.

Szigor a déli féltekén

Nem csupán a Dél-afrikai Köztársaságban tapasztalták az influenzás esetek visszaesését: a Föld déli féltekéjének országaiban Új-Zélandtól Ausztrálián át Argentináig és Chiléig mindenhol kevesebben szenvedtek a betegségben az idei szezonban. Új-Zélandon például a tavalyihoz képest idén négyszer kevesebben betegedtek meg, legalábbis egy 50 ezer emberből álló minta vizsgálata azt mutatta, hogy mindössze 0,6 százalékuk lett influenzás. Ausztráliában a FluTracking rendszer, amely mintegy 60 ezer embert monitoroz hetente, azt mutatja, hogy történelmi mélyponton vannak az influenzás megbetegedések adatai. 2020 szeptember végén a vizsgált személyek 0,35 százaléka mutatott influenzás tüneteket, miközben ez az adat ötéves átlagban 2,5-3 százalék körül mozog. Argentínában, Chilében és Uruguay-ban ugyancsak jelentősen visszaestek az influenzás megbetegedések. 

Mindezt a koronavírus ellen életbe léptetett, szigorú intézkedések, a kötelező maszkviselés, az iskolák bezárása és a külföldiek beutazásának tiltása segítették elő a leginkább, valamint – különösen Dél-Amerikában – az a felismerés, hogy az egyes országok kórházai nem bírnák el a koronavírus és az influenza együttes terjedését. Emiatt Brazília, Uruguay és Chile is kiterjedt kampányba kezdett az influenza elleni védőoltás beadatására.

Influenza elleni védőoltást adnak be járókelőknek a brazíliai Sao Paolo egyik terén az országos kampány kezdetén, 2020. március 23-án.Fotó: Suamy Beydoun/AGIF via AFP

A koronavírus nem influenza

Ezek a lépések mindenhol rendkívül hatásosnak bizonyultak, különösen a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol a koronavírus terjedését akadályozó intézkedések szinte teljesen kisöpörték az influenzát az országból. Ezzel éles kontrasztban állnak a koronavírussal kapcsolatos statisztikák, a dél-afrikai állam ugyanis a világ tíz legjobban átfertőzött országainak egyike, ahol eddig több mint 660 ezer esetet regisztráltak, és 16 ezren haltak bele a COVID-19 betegségbe.

Az éles különbség magyarázata a közhiedelemmel ellentétben a két vírus alapvető különbözőségéből adódik. Halima Dawood, a Dél-afrikai Köztársaság egyik legnagyobb kórházkomplexuma, a Greys Hospital fertőző betegségek osztályának vezetője a Washington Postnak úgy magyarázta a helyzetet, hogy a koronavírus egyszerűen sokkal, de sokkal fertőzőbb, mint az influenza. „Egyáltalán nem mázliról van itt szó - ez annak a bizonyítéka, hogy az egyszerű elszigetelési intézkedések, ha széles körben betartják azokat, az influenza ellen hatékonyak, a koronavírusnál azonban nem elegendők” – mondta. 

Habár a koronavírusról továbbra is sokkal kevesebbet tudunk, mint az influenzáról, a szakértők számos magyarázatot adnak rá, miért sokkal fertőzőbb a szezonális influenzavírus-törzseknél. Az első és legfontosabb, hogy a SARS-CoV-2 vírus reprodukciós rátája (R0) a becslések szerint 2,5 (1,8-3,6 tartományban változik), vagyis egy fertőzött átlagosan több mint két embert képes megfertőzni, miközben a szezonális influenzajárványt okozó törzsek reprodukciós rátája tipikusan 1,2-re tehető, ami azt jelenti, hogy minden ötödik beteg átlagosan hat újabbat generál. 

Ezen kívül – bár mindkét betegség cseppfertőzéssel, elsősorban tüsszentéssel és köhögéssel, valamint közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed – a koronavírust a tünetmentes hordozók is hatékonyan átvihetik másokra. Azt is érdemes hozzátenni, hogy habár évről évre újabb influenzatörzsek jelennek meg, a legtöbb ember szervezete már rendelkezik valamiféle védelemmel az influenza ellen a globális védőoltás-kampányok és az átvészelt egyéni megbetegedéseknek köszönhetően, míg ugyanez a koronavírus esetében nem mondható el.

Diák a padjában a City Kidz általános iskolában Johannesburgban 2020. június 1-én, amikor néhány iskola újranyitotta kapuit több mint két és fél hónap kihagyás utánFotó: MARCO LONGARI/AFP

Végleg eltűnhet az influenza a Dél-afrikai Köztársaságból?

Kifejezetten a dél-afrikai országot tekintve a két vírus közötti különbségekhez hozzáadódik, hogy a járvány kezdetétől fogva sokkal többen oltatták be magukat influenza ellen, igyekezve elkerülni a kettős fertőzés kockázatait. Dawood szerint mindenesetre a fertőzés terjedésének leghatékonyabb ellenszere az iskolák bezárása volt. Ennek oka, hogy körükben jobban terjed az influenza: a WHO tájékoztatása szerint például az 5-9 évesek fertőződnek meg a legmagasabb számban. Így a digitális oktatásra való átállás megakadályozta, hogy az iskolák és az óvodák a fertőzés potenciális gócpontjaivá váljanak.

Wolfgang Preiser, a Stellenbosch Egyetem virológiai tanszékének vezetője szerint ha továbbra is fenntartják a koronavírus terjedése elleni szigorú intézkedéseket, ezzel olyan hatásosan iktathatják ki az influenzát, hogy annak komplett törzsei tűnhetnek el végleg. Ezek azok a törzsek, amelyek a déli féltekén telelnek át, mielőtt átterjednének az északi országokra. Ezt természetesen csupán alapos kutatással lehetne bizonyítani, és az egyik legnagyobb gátja az lehet, ha a vírus az északi, influenza által jobban sújtott országokból egy év múlva újra dél felé indulna el.

Influenzaszezon a láthatáron

Miközben délen már túl vannak rajta, Magyarországon még csak most indul az influenzaszezon. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján szerdán publikált járványügyi összefoglaló szerint az influenzajárvány elmaradása a déli féltekén jó hírnek tűnik, ám a lazább járványkezelés hatására egyelőre megjósolhatatlan, hogy a mi régiónkban mi várható. 

A szöveg szerzői, Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoport vezetője és Kemenesi Gábor virológus, az egyetem természettudományi karának adjunktusa, mindketten a Koronavírus-kutató Akciócsoport tagjai, arra figyelmeztetnek, hogy „amennyiben nem sikerül megfelelő mértékben fenntartani és alkalmazni a járványügyi intézkedéseket, az új koronavírus mellett az influenza is nagyobb teret nyerhet”.

A kutatók szerint a WHO és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása alapján minden eddiginél fontosabb a jelenlegi helyzetben beadatni az influenza elleni védőoltást. Tény, hogy az nem hatásos a Covid-19 ellen, de segíthet az egészségügyi ellátás és a diagnosztikai hálózat tehermentesítésében, és ez most a fő szempont.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: