A kecske sem lakott jól, a káposzta sem maradt meg az Európai Bizottság új migrációs javaslataival

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

2020. szeptember 23-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta új migrációs és menekültügyi megállapodási javaslatát, aminek a kitoloncolások felgyorsításáról szóló szála kapott is nyilvánosságot a magyar sajtóban, de a javaslat nem csak ennyiről szól. A bizottság nyolc lábon álló javaslatcsomagot készített most elő. Az unió külső határaihoz kapcsolódó tervek közvetlenül érintik Magyarországot, de az is látható, hogy a bennünket gyakorlati szinten kevéssé érintő kérdések is elvi, politikai viták alapjai lesznek a közeljövőben.

A dokumentummal az Európai Bizottság újra szeretné indítani azt a folyamatot, amely 2015-ben, a migrációs krízis következtében akadt el. A menedékkérők akkori áttelepítési kvótája nem hozott megoldást a problémára, részben azért sem, mert Magyarország és Lengyelország megtámadta azt az EU Bíróságán. Valójában egészen komplex okok vezettek az akkori megoldási kísérlet kudarcához, és ezeket az Európai Bizottság nem is tudta még 2015 óta áthidalni.

Az új migrációs és menekültügyi paktum igyekszik reflektálni a közelmúlt krízise által felvetett problémára, és megpróbál olyan sok területre kiterjedő megoldásokat kínálni, amelyek politikailag is elfogadhatók lesznek a tagállamok, még az e tekintetben szélsőségesnek számító Magyarország számára is. 

A paktum kapcsán a bizottság a tagállamok közötti kooperációt hangsúlyozza, mondván, minden tagállam érintett a határvédelem, a befogadás vagy az integráció szempontjából, így szükséges az együttműködés. Erre a bonyolult, az egész Uniót érintő kihívásra próbál „hatékony és humánus” választ adni a szóban forgó dokumentum – nemcsak a krízisek idején, de a most is tapasztalható nyugodtabb időkben is.

A javaslat a következő számokon alapszik:

  • 2019-ben 20,9 millió nem uniós állampolgár tartózkodott jogszerűen az Európai Unióban, ez a népesség 4,7 százaléka.
  • Ugyanebben az évben az EU-tagállamok összesen 3 millió új tartózkodási engedélyt bocsátottak ki, ebből 1,8 millió 12 hónapra vagy hosszabb időre szól. (Ebben a menekültkénti elismerések nincsenek benne, csak a munkavállalási, tanulmányi, kutatási stb. célú tartózkodások.)
  • 2015-ben, a migrációs, menekültügyi krízis idején 1,82 millió jogellenes határátlépést regisztráltak a tagállamok, ez a szám 2019-re 142 ezerre csökkent.  
  • A menedékkérelmek száma a 2015-ös 1,28 millióról 2019-re 698 ezerre csökkent. 
  • Évente átlagosan 370 ezer menedékkérelmet utasítanak el a tagállamok, ám csupán az érintettek harmadát tudják visszajuttatni hazájukba.   
  • Az EU 2019 végére 2,6 millió menekültnek ad otthont, ami a lakosságnak alig 0,6 százaléka.

Szigorú beléptetés és visszaküldés

A tagállamok migrációs és menekültügyi hatóságait koordináló Közös Európai Menekültügyi Rendszerben már korábban is ismert elemek válnak (újra) hangsúlyossá. Ennek keretében vezetik be azt a mechanizmust, amely a tagállamok közötti szolidaritást támogatja, és aminek fókuszában az áll, hogy az elutasított menedékkérők hazaküldésében segítsék egymást a tagállamok

Ezzel párhuzamosan a bizottság egységesítené a határon dokumentumok nélkül átlépők átvizsgálási protokollját: személyazonosítás, ujjlenyomatvétel, egészségügyi, biztonsági vizsgálat és az adatok rögzítése a már ma is működő, de felturbózni tervezett Eurodac rendszerbe. Az új eljárás jelentősen felgyorsítaná a menedékkérelmek kivizsgálását azok esetében, akik olyan országokból érkeztek, ahonnan az EU-tagállamok csak ritkán ismernek el menekülteket, az elutasítottak esetében a visszaküldés gyakorlatilag azonnali lenne. A rendszer a gyors és hatékony elbírálásra és az elutasított menedékkérők hazaküldésére épülne. 

Ez feltehetőleg azt jelenti, hogy a menedékkérők legalább egy részének a kérelmét a korábbi magyar tranzitzónákban folytatott eljárásokéhoz hasonló gyorsasággal bírálnák el. Ennek megvalósíthatóságával kapcsolatban azonban máris jelentek meg kritikák.   

2016. januári átkelés a macedón-szerb határonFotó: ARMEND NIMANI

Uniós előrejelző rendszer és egységes határmenedzsment

Az Európai Bizottság javaslatot tesz arra is, hogy létrejöjjön egy olyan rendszer a tagállamok között, amely segíti a felkészülést a 2015-höz hasonló krízisekre. Ennek keretében a tagállamok kapacitásait és a pénzügyi lehetőségeket is számon tartanák.  

Ehhez szükség van az úgynevezett integrált határmenedzsmentre is, amely négy tényezőből tevődik össze. 

  • A külső határok és partszakaszok védelmére fel kell készülnie az Európai Határ- és Parti Őrségnek. 2021. január 1-re a tízezer fősre tervezett szervezet első egységeinek készen kell állnia a bevetésre. 
  • A határellenőrzéshez meg kell erősíteni az ezt támogató IT-rendszert, hogy bármely tagállam hatóságai azonnal elérhessék. 
  • Össze kell hangolni a tagállamok hozzáállását a földközi-tengeri mentésekhez. A tengerből kimentett emberek ellátását és hazajuttatását el kell osztani a tagállamok között. Az Európai Határ- és Parti Őrségnek technikai és koordinációs segítséget kell nyújtania ezekben mentésekben. Érvényesülnie kell az egyébként meglévő jogi válaszoknak arra, hogy mi számít jogosulatlan belépésnek, és hogyan kell kezelni azokat a humanitárius szereplőket, akik a mentésben részt vesznek. Az uniónak központilag kell kooperálni a tengeren át érkezők származási és tranzitországaival annak érdekében, hogy minél kevesebben induljanak útnak. 
  • Az unión belül akadálymentesen kell működnie a schengeni határátlépéseknek. Ennek részeként a bizottság a scehngeni határátlépések ideiglenes felfüggesztésének szigorú ellenőrzését tervezi. A bizottság azon van, hogy a zónán belüli határátlépések elé tényleg csak a legszükségesebb esetekben gördítsenek akadályokat a tagállamok. Ennek érdekében létrehozzák a Schengen Fórumot, amelyen keresztül a tagállamok belügyminisztériumainak képviselői között további bizalom épülhet. 

Mindez világosan arról szól, hogy a külső határok magas szintű védelme teszi csak lehetővé a belső határok átjárhatóságát. Ez utóbbi nyilván minden külföldön dolgozó magyar számára is rettentően fontos kérdés.   

Harc az embercsempészet ellen 

Az embercsempészet hatalmas illegális üzletté fejlődött az elmúlt évtizedben. Ezt mindenképpen le kell törni az Európai Bizottság szerint. A témában az EU átfogó akciótervet készít 2021-2025-re vonatkozóan, amelynek fókuszában a bűnszövetkezetek elleni harc áll. 

Emellett nagyon fontosnak véli a dokumentum azt is, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság koordinálja a jogellenes foglalkoztatás elleni harcot, mert a feketemunka a jogszerűtlen tartózkodás melegágya. Itt is hangsúlyt kap, hogy a bűnszervezetek felderítéséhez feltétlenül szükség van az EU-n kívüli államokkal való szoros együttműködésre: elsősorban a Nyugat-Balkán országaival, Törökországgal, valamint az Afrikai Unió államaival. 

Mindez csak a kibocsátó országokkal együttműködve

A szigor és a kvázi rendőri eszközök hangsúlyozása után a dokumentum elismeri, hogy a migrációs szabályok csak akkor képesek hatékonyan működni, ha azok az EU-val partnerségben lévő államok, az EU, a menekültek és menekülők, valamint a migránsok érdekeit is szolgálják. 

Ennek szellemében a migrációhoz kötődő együttműködéseknek illeszkedniük kell a fejlesztési célú együttműködések, a biztonsági és vízum-együttműködések, a mezőgazdasági és kereskedelmi, befektetési és munkaügyi, energetikai, környezeti és klímaváltozáshoz kapcsolódó, valamint az oktatási politikák közé. Magyarul az Európai Unió és a tagállamok diplomáciájának a felsoroltak mellett a migráció szabályozása is célja kell, hogy legyen. Ennek hatékony működtetéséhez szorosan együtt kell működniük a tagállamoknak. 

E körben partnerként a dokumentum a Nyugat-Balkánt, Észak-Afrikát és Törökországot emeli ki. Megemlíti a szöveg, hogy a COVID-19 hatására valószínűleg sok partnerállamban nő meg olyan mértékben a munkanélküliség és a szegénység, hogy az migrációhoz vezet. Az uniónak van feladata azzal is, hogy ezeknek az országoknak a gazdaságai képesek legyenek folyamatos növekedésre és munkahelyteremtésre. Ehhez természetesen elsősorban pénzre van szükség. 

Nem túl burkolt megfogalmazása ez annak, hogy az unió hajlandó pénzt és kedvezményeket adni azoknak a nagyrészt afrikai kibocsátó államoknak, amelyek hatékonyan tudnak tenni az elvándorlás megállításáért. Nagy kérdés, hogy ez akkor is működőképes lesz-e, amikor a klímamigráció már megállíthatatlannak tűnik

Az együttműködés másik aspektusaként említi a szöveg, hogy az EU hány menekülő embernek segített Nigerben, Ruandában, Irakban, Libanonban, Jordániában és Törökországban. A dokumentum határozottan leszögezi, hogy az életmentő segítségnyújtás fenntartása és a fejlesztési támogatások elengedhetetlenül szükségesek humanitárius és migrációs szempontból is, mert csak a fejlesztési politikák vezethetnek a migrációt kiváltó okok (szegénység, élhetetlen környezet stb.) megszüntetéséhez. Természetesen emellett az EU-nak van feladata a támogatott államokban a béke és biztonság fenntartásával, a krízisben lévő államok kormányzásának segítésével is.

A tranzitországokat pedig külön abban is kell segíteni, hogy megfelelően tudják a migrációt menedzselni. Ez a szakmai tudásátadás mellett együttműködést is jelent. Mindebben kiemelt szerepet kell kapjanak az EU már meglévő ügynökségei. A cél: a migráció előnyeinek maximalizálása és a negatív következményeinek csökkentése. 

Nem elég hazamenni, vissza is kell illeszkedni

Nagyon fontos kiemelni, hogy a dokumentum külön hangsúlyozza a visszaadások, azaz a hazaküldések és az úgynevezett reintegráció fontosságát. A koncepció szerint a jogellenesen az EU-ban tartózkodók, az EU és a származási országok számára is csak az lehet megnyugtató megoldás, ha a hazatérők a hazájukban vissza tudnak illeszkedni a társadalomba, lesz munkájuk, lakhatásuk, hozzáférnek jó minőségű oktatáshoz. E nélkül minden bizonnyal újra útra fognak kelni. 

Jönni pedig inkább csak legálisan

A stratégia fontos eleme az is, hogy végig kell gondolni, a migráció milyen legális útjait nyitja meg az EU, ugyanis minden szereplőnek sokkal jobb, ha nem életveszélyes, a bűnözői hálózatokat felvirágoztató útvonalakon érkeznek a menekülők, hanem erre szabályozott csatornákat alakítanak ki. Ennek egyik eszköze a már ma is működő áttelepítés, amelynek keretében menekültek jöhetnek az EU tagállamaiba anélkül, hogy végig kellene utazniuk az életveszélyes utakon. 

A másik legális csatorna lehet a tehetségek Európába vonzása. Ehhez speciális csatornát készül kidolgozni az Európai Bizottság. Emellett természetesen továbbra is használandó eszköz a vízumkedvezmények rendszere. 

A dokumentum elismerően szól arról, hogy 2018-ban a tagállamok 775 ezer új munkavállalási célú tartózkodási engedélyt állítottak ki. Ebben egyébként Magyarország kifejezetten jeleskedett azzal, hogy csak 2018-ban mintegy 56 ezer új tartózkodási engedélyt bocsátott ki az unión kívüli állampolgároknak. 

Az unió és tagállamainak feladata, hogy minél több olyan tehetséget vonzzanak, akik a munkaerő-hiányos területeken tudnak elhelyezkedni, és innovatív tudást hoznak magukkal – mondja a dokumentum. Ehhez a területet szabályozó uniós jogszabályok felülvizsgálata is szükséges, és a bizottság már el is indított egy nyilvános konzultációt arról, hogy mit gondolnak az érintettek és az EU állampolgárai erről a kérdésről.  

Aki bejutott, találja is meg a helyét az unióban

Az egyik legfontosabb cél a végére marad: az EU összeállít egy integrációs akciótervet 2021-2024-re vonatkozóan, ebben a helyi és nemzetközi szervezetek részvételére is alapoznak. A cél, hogy az unióban élő, migráns hátterű emberek be tudjanak illeszkedni a társadalomba. Praktikusan: dolgozzanak, tanuljanak, legyenek aktívak a politikai közösségeikben, a kulturális életben. 

Nem mondja ki a dokumentum, de világos, hogy a társadalmi kohézió erősítése nélkül az EU-ba érkezők csak nehezen tudnak integrálódni. Ezzel Magyarországon nem volt még probléma, de tény, hogy a migrációs célpontként számon tartott tagállamokban az integráció vet fel társadalmi kérdéseket, ahogyan minden migrációs folyamat az emberiség történetében. 

Tüntetők az okmány nélküli migránsok regisztrálását és lakhatást követelnek a párizsi Köztársaság téren május végén.Fotó: Karine Pierre/Hans Lucas via AFP

Mi lesz ebből?

A stratégia az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal való konzultációra épült, és a labda most e két szervnél pattog. A V4 kormányok már elutasították a csomagot, mondván, az túl puha, mert nem zárja ki a menedékkérők belépését az EU-ba. 

A szöveg biztosan sokkal keményebb, hatékonyságra törekvőbb, mint a korábbi tervek. Realitásként kezeli ugyan a migrációt, de elismeri, hogy annak vannak gazdaságilag, társadalmilag jó oldalai is. Illetve, a legfontosabb, hogy a migrációban részt vevő személyek érdekeit és emberi jogait is igyekszik figyelembe venni. 

A kritikusok szerint ez a csomag sokkal inkább pragmatikus, mint elvi alapokon áll.  Úgy tűnik, hiába próbált azonban az Európai Bizottság a reálpolitikai igényeknek megfelelni, a V4-eknek ez a szöveg még mindig túl kevés. Pedig a dokumentumból éppen az következik, hogy az Európai Unió Bírósága által az EU jogával ellentétesnek ítélt magyar tranzitzónákhoz hasonló megoldások jöhetnének létre az EU határain. A másik oldalról pedig a mediterrán államok éppen a tagállamok közötti valódi szolidaritást hiányolják a paktumból. 

A szöveget biztosan szétszedik még számtalan szempontból, ahogyan az ilyen politikai szövegekkel az EU-ban az mindig is történik. Minden fél megteszi a tétjeit, és nekifeszül a saját érdekeinek. Azonban azt látni kell, hogy ez végtelen komplexitású terület, ami rengeteg kérdést érint, és ezért nem lehet úgy alakítani, hogy valaki lábujjára rá ne taposson a javaslattevő. 

Az első lépés azonban megtörtént. Az irány világos, és a magyar kormány korábbi álláspontjához közelít, azonban az is biztos, hogy a bizottság és több tagállam nem fog elengedni olyan fontos értékeket, mint az alapvető emberi jogok, illetve olyan fontos érdekeket sem, mint az EU gazdaságának üzemben tartása kívülről érkező tehetségek és munkaerő által.

A szerző jogász, a Szegedi Egyetem Állam és Jogtudományi Karának doktorandusza, korábbi cikkei itt olvashatók. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: