Ennek a rajznak a segítségével sikeresen jósolja meg az Alzheimer-kór kialakulását a mesterséges intelligencia

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Egy sütitolvaj gyerekekről szóló rajz segítségével detektálja az Alzheimer-kór kialakulására utaló korai jeleket egy mesterségesintelligencia-rendszer. 

Az egészséges tesztalanyokat arra kérik, hogy mondják el, mit látnak a képen, és hangmintáik alapján az eszköz meglehetősen nagy pontossággal képes megjósolni, hogy kialakul-e náluk a súlyos kognitív hanyatlással járó betegség. Az AI ezt hét évvel korábban képes kimutatni, mint az orvosok, és a kísérletekben – amelyekről a Lancet című folyóiratban számoltak be – 70 százalékos találati arányt ért el. 

A brit Alzheimer-társaság biztatónak nevezte az IMB és a Pfizer közös kutatását. Mint Fiona Carragher, a társaság kutatási igazgatója elmondta, a korai demenciadiagnózis elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegség a megfelelő életminőség fenntartása mellett kezelhető legyen. Bár a már bevett terápiák és a lehetséges új készítmények is jóval hatékonyabbak, ha idejekorán, lehetőleg még a tünetek megjelenése előtt vetik be, a realitás sajnos az, hogy a páciensek csak későn férnek hozzá a kezeléshez – tette hozzá. „Izgalmas új lépés a mesterséges intelligencia és a nyelv bevetése a jóval korábbi és pontosabb diagnózis érdekében, de további kísérletekre van szükség, hogy kiderüljön, nagyobb és vegyesebb embercsoportokon is működik-e a módszer. 

Égetően nagy szükség van a hasonló kutatásokra, hiszen az Alzheimer-kór már a tünetek megjelenése előtt elváltozásokat okoz az agyban”

– mondta Carragher. A WHO adatai szerint világszerte 50 millió ember szenved a demencia tüneteitől, amiket az esetek 60-70 százalékában az Alzheimer-kór vált ki. A demenciában érintettek mintegy 60 százaléka alacsony vagy közepes jövedelmű országokban él. Becslések szerint a 60 év fölöttiek 5-8 százaléka demens, és világszerte évente 10 millió új beteget regisztrálnak, így a demenciával élők száma 2030-ra eléri a 82 milliót, 2050-re pedig a 152 milliót. Egyes tanulmányok szerint a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák után az Alzheimer-kór a harmadik leggyakoribb halálozási ok. A kór miatt az agyban található neuronok közötti összeköttetés károsodik, ez okozza a memória és a többi kognitív funkció zavarait.

1948 óta zajló kutatás adatain tanult

Az IMB Research és a Pfizer által kifejlesztett mesterségesintelligencia-modell természetes nyelvfeldolgozással elemzi a sütitolvajos képről szóló beszélt nyelvi leírások rövid kivonatait. A rajzot már évek óta használják a demencia és más kognitív zavarok diagnosztizálására, a mesterséges intelligencia azonban arra is képes, hogy olyan alig észrevehető változásokat detektáljon a nyelvhasználatban – például nyelvtani hibákat vagy alternatív mondatstruktúrákat –, amelyek kognitív hanyatlásra utalnak.

Az IBM laboratóriumában használt minták a Framingham Heart Study nevű ötezer fős, 1948 óta zajló amerikai kutatásból származnak. Mivel a követéses kutatás évtizedeket ölel fel, az AI olyan hangmintákat is elemezhetett, amelyek még az alany egészséges időszakából származtak, illetve ha beszédminta alapján megjósolta egy 65 éves emberről, hogy Alzheimer-kór alakul ki nála 85 éves korában, a későbbi adatokból kiderült, hogy igaza volt-e.

„A legfőbb eredmény, hogy a klinikai diagnózis előtt hét évvel már 70 százalékos pontossággal meg tudjuk mondani, hogy kialakul-e a betegség” – mondta az IBM egészségügyi kutatásaiért felelős részleg alelnöke, Ajay Royyuru. És bár a betegségnek gyógymódja egyelőre nincs, a korai felismerés nagyban javíthatja a betegek esélyeit, mert több idejük marad felkészülni, elrendezni az életüket.

Az alelnök azért hozzátette, hogy persze nem minden beteg szeretne előre tudni az őt fenyegető veszélyről, így a korai felismerésről szóló kísérleteket etikailag jól körülárkolva kell elvégezni: például a lehetséges pácienseknek bele kell egyezniük, hogy adataikat erre a célra is használják. Royyuru reméli, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia segíthet az orvosoknak, hogy megértsék, milyen szerepe lehet a beszédhez hasonló biomarkereknek a betegség felismerésében és a megelőző terápiában.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: