Ennek a rajznak a segítségével sikeresen jósolja meg az Alzheimer-kór kialakulását a mesterséges intelligencia
Egy sütitolvaj gyerekekről szóló rajz segítségével detektálja az Alzheimer-kór kialakulására utaló korai jeleket egy mesterségesintelligencia-rendszer.
Az egészséges tesztalanyokat arra kérik, hogy mondják el, mit látnak a képen, és hangmintáik alapján az eszköz meglehetősen nagy pontossággal képes megjósolni, hogy kialakul-e náluk a súlyos kognitív hanyatlással járó betegség. Az AI ezt hét évvel korábban képes kimutatni, mint az orvosok, és a kísérletekben – amelyekről a Lancet című folyóiratban számoltak be – 70 százalékos találati arányt ért el.
A brit Alzheimer-társaság biztatónak nevezte az IMB és a Pfizer közös kutatását. Mint Fiona Carragher, a társaság kutatási igazgatója elmondta, a korai demenciadiagnózis elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegség a megfelelő életminőség fenntartása mellett kezelhető legyen. Bár a már bevett terápiák és a lehetséges új készítmények is jóval hatékonyabbak, ha idejekorán, lehetőleg még a tünetek megjelenése előtt vetik be, a realitás sajnos az, hogy a páciensek csak későn férnek hozzá a kezeléshez – tette hozzá. „Izgalmas új lépés a mesterséges intelligencia és a nyelv bevetése a jóval korábbi és pontosabb diagnózis érdekében, de további kísérletekre van szükség, hogy kiderüljön, nagyobb és vegyesebb embercsoportokon is működik-e a módszer.
Égetően nagy szükség van a hasonló kutatásokra, hiszen az Alzheimer-kór már a tünetek megjelenése előtt elváltozásokat okoz az agyban”
– mondta Carragher. A WHO adatai szerint világszerte 50 millió ember szenved a demencia tüneteitől, amiket az esetek 60-70 százalékában az Alzheimer-kór vált ki. A demenciában érintettek mintegy 60 százaléka alacsony vagy közepes jövedelmű országokban él. Becslések szerint a 60 év fölöttiek 5-8 százaléka demens, és világszerte évente 10 millió új beteget regisztrálnak, így a demenciával élők száma 2030-ra eléri a 82 milliót, 2050-re pedig a 152 milliót. Egyes tanulmányok szerint a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák után az Alzheimer-kór a harmadik leggyakoribb halálozási ok. A kór miatt az agyban található neuronok közötti összeköttetés károsodik, ez okozza a memória és a többi kognitív funkció zavarait.
1948 óta zajló kutatás adatain tanult
Az IMB Research és a Pfizer által kifejlesztett mesterségesintelligencia-modell természetes nyelvfeldolgozással elemzi a sütitolvajos képről szóló beszélt nyelvi leírások rövid kivonatait. A rajzot már évek óta használják a demencia és más kognitív zavarok diagnosztizálására, a mesterséges intelligencia azonban arra is képes, hogy olyan alig észrevehető változásokat detektáljon a nyelvhasználatban – például nyelvtani hibákat vagy alternatív mondatstruktúrákat –, amelyek kognitív hanyatlásra utalnak.
Az IBM laboratóriumában használt minták a Framingham Heart Study nevű ötezer fős, 1948 óta zajló amerikai kutatásból származnak. Mivel a követéses kutatás évtizedeket ölel fel, az AI olyan hangmintákat is elemezhetett, amelyek még az alany egészséges időszakából származtak, illetve ha beszédminta alapján megjósolta egy 65 éves emberről, hogy Alzheimer-kór alakul ki nála 85 éves korában, a későbbi adatokból kiderült, hogy igaza volt-e.
„A legfőbb eredmény, hogy a klinikai diagnózis előtt hét évvel már 70 százalékos pontossággal meg tudjuk mondani, hogy kialakul-e a betegség” – mondta az IBM egészségügyi kutatásaiért felelős részleg alelnöke, Ajay Royyuru. És bár a betegségnek gyógymódja egyelőre nincs, a korai felismerés nagyban javíthatja a betegek esélyeit, mert több idejük marad felkészülni, elrendezni az életüket.
Az alelnök azért hozzátette, hogy persze nem minden beteg szeretne előre tudni az őt fenyegető veszélyről, így a korai felismerésről szóló kísérleteket etikailag jól körülárkolva kell elvégezni: például a lehetséges pácienseknek bele kell egyezniük, hogy adataikat erre a célra is használják. Royyuru reméli, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia segíthet az orvosoknak, hogy megértsék, milyen szerepe lehet a beszédhez hasonló biomarkereknek a betegség felismerésében és a megelőző terápiában.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Hétköznapi semmiségnek tűnik, mégis életveszélyes betegségeket okoz a gyulladás
A nyugati civilizáció tipikus betegségeinek sokszor krónikus gyulladás áll a hátterében, de azt is lehet tudni, hogy a gyulladásgátlás bizonyos fajtái az egészségesekben is fokozzák az idegrendszer rugalmasságát, növelik a kreatív teljesítményt. Magyar kutatók azt vizsgálják, milyen szerepe lehet a kannabisznak a gyulladás csökkentésében, míg a Szilícium-völgy technokratái már marihuánából készült turmixszal kúrálják magukat.
Az agy stimulációjával fékezhetik meg az Alzheimer-kórt
Az MIT kutatói gyógyszerek nélkül, hanggal és fénnyel aktiválják az agyi immunrendszert. Az eredményeiken alapuló készülék klinikai tesztjei jövőre érnek véget, de közben már vannak, akik házilagos eszközökkel próbálják előállítani az agyat stimuláló hullámokat. Ezt se próbáld ki otthon!
Feltalálták a varázsszert a hosszú, egészséges életre: úgy hívják, hogy testmozgás
Hatalmas profitot termelne az a gyógyszercég, amely piacra tudna dobni egy olyan csodaelixírt, ami javítja a kognitív és szexuális funkciókat, az alvást, csökkenti a stresszt, a betegségekre való hajlamot, és még a hangulatra is jótékonyan hat – mindezt mellékhatások nélkül. A jó hír: az elixír már itt van a kezünkben, ráadásul ingyen.