Magyarországon hatszorosára nőtt a COVID-halálozás az első hullám csúcsához képest

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A közép-kelet-európai régió szinte minden országában több COVID-19 miatti halálesetet regisztrálnak, mint tavasszal. Ennek oka az lehet, hogy a koronavírus-járvány februártól augusztusig tartó első hullámának adataival összehasonlítva a szeptember elejétől induló második, őszi hullám jóval magasabb fertőzésszámokat hozott.

A szomszédos országokban a magyarnál korábban meghozott szigorú és egyértelmű szabályok ellenére Ausztriában és Szlovákiában is emelkednek a COVID-19-hez köthető halálozások, de csak a déli szomszédainknál – Szlovéniában és Horvátországban – olyan meredek a növekedés, mint Magyarországon.

A tavaszi hullám idején mért halálozási csúcshoz képest (akkor 0,145 eset jutott százezer főre a hétnapos mozgóátlagot tekintve), Magyarországon a járvány jelenlegi szakaszában hat és félszer nagyobb ez az érték, 0,9429.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Keleti szomszédainknál is növekszik a halálozás, de nem olyan mértékben, mint Szlovéniában, Horvátországban és Magyarországon. A román járványszabályok pedig célzottabbak és szigorúbbak (például vesztegzár alá kerülő járványgócok, teljes iskolazár), mint nálunk.

Az az októberi kormányzati állítás továbbra sem igaz, hogy Németországban többen halnak meg, hiszen az őszi görbe egyelőre a tavaszi halálozási maximumot sem éri el – ami eleve alacsony volt a környékbeli országokéhoz képest. (Még ha az év eleje óta történt összes COVID-halálozást vizsgáljuk, akkor is az a helyzet, hogy Németországban 146 haláleset jut egymillió főre, míg Magyarországon 299.) Lengyelországban ellenben hasonlóan elszabadult a járvány, mint nálunk.

Két gazdag bezzegország összehasonlításából ősszel Svédország jön ki jobban, de a tavaszi svéd modell kiugróan magas halálozási adataihoz képest Svájcban az őszi hullám csúcsa sincs olyan magasan, mint tavasszal a svéd.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Csehországban tragikus a helyzet, jóval többen halnak meg COVID-19 miatt, mint tavasszal Olaszországban, igaz, a napokban némileg csökkent a halálesetek száma a szigorú intézkedéseknek köszönhetően.

A második lockdownban élő Nagy-Britanniában és Franciaországban nem éri el a tavaszi csúcsokat a halálesetek száma, azonban így is meredeken emelkednek a görbék. Nem csoda, hogy a nyugati tapasztalatok alapján kutatók inkább azt találgatják, miért csökkent a halálozás a második hullámban, míg Kelet- és Közép-Európában inkább a kiugró növekedés szorulna magyarázatra.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A legnagyobb fertőzésszámokat produkáló – és ezért számszerűleg a legtöbb halálesetet is jelentő – nagy népességű országok közül az USA és Brazília halálozási görbéin jól látszik Donald Trump és Jair Bolsonaro elnökök járványkezelési (vagy inkább járvány-nem-kezelési) politikája, az őszi hullám halálozási adatai azonban kedvezőbbek, mint a tavasziak voltak.

India és Kína a csaknem másfél milliárdos populációik miatt alig látható görbék mellett is tudtak magasnak tűnő számokat jelenteni. Kínában nyár óta hivatalosan még nem történt koronavírushoz köthető haláleset.

Oroszországban és Iránban is meghaladja már az őszi elhalálozás a tavasziakat.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: