3 pofonegyszerű ábra, ami minden fontosat elmond a várható koronavírus-vakcinákról
Bár a héten derült ki az AstraZeneca reménykeltő koronavírus-vakcinájáról, hogy a cég nem a teljes igazságot hozta nyilvánosságra a kísérletekről, a november eddig a biztató oltóanyagokról szóló hírek jegyében telt.
Mivel több jelölt is versenyben van, nehéz követni, hogy melyik milyen elven működik, mennyire hatásos, milyen tárolási, szállítási körülményeket igényel.
Ezért készítettük az alábbi összehasonlító táblázatot, amely részben a BBC információin, részben pedig az Egészségügyi Világszervezet és a magyar kormány tájékoztatásán alapul.
És hogy hogyan készül, illetve hogyan fejti ki hatását a két fő vakcinatípus, az mRNS-alapú, illetve a vírusvektor-alapú? Arra is van két ábránk:
Legfrissebb cikkeink koronavírus-vakcina témában:
Fontos részleteket hallgatott el vakcinájáról az AstraZeneca
A két 95 százalékos hatékonyság körüli amerikai vakcina bejelentése után a brit-svéd cég nehéz helyzetbe került: a 70 százalékos eredményt egy 90 százalékos részeredménnyel színezte ki, de azt elfelejtette megemlíteni, hogy a hatékonyabb dózisból csak fiatalabbak kaptak. A részvényárfolyam már zuhanásnak indult, de a titkolózással az emberek védőoltásba vetett bizalmát is eljátszhatják.
Látótávolságon belül vannak a hatásos vakcinák
A Science Meetup videós különkiadása, a Karanténnapló legújabb epizódjában más tudományos fejlemények mellett az első, klinikai vizsgálatok által bizonyítottan hatásos vakcinákról esik szó.
70 százalékban hatásos az oxfordi vakcina
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében 10 hónap alatt fejlesztett vakcinából 3 milliárd adagot gyártana az AstraZeneca.