A kórházak megteltek, a szabad ágyak elfogytak, az egészségügyi dolgozók a kiégés szélén vannak, miközben a teljesen oltottak száma az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Florin Poenaru szociológus szerint az elkeserítő helyzetért ugyanúgy felelős az október elején megbukott román kormány, mint az államban hitüket vesztő emberek.
A CDC legutóbb közzétett adatai alapján az Egyesült Államokban engedélyezett vakcinák, vagyis a Moderna mellett a Pfizer és a Janssen átlagosan tizenegyedjére csökkentették augusztusban a vírus miatti halálozást, és közel hatodára a megfertőződés esélyét.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa a Budapest Science Meetup múlt heti rendezvényén arról beszélt, hol és hogyan születhet meg a következő világméretű járvány, miként segítik ezt elő olyan emberi hatások, mint az erdőírtás vagy a városiasodás, és mit tehet a tudomány ebben a helyzetben.
Az MTA elnöksége szerint ugrásszerűen növelni kell a lakosság átoltottsági arányát, és aki most meggyőzi a környezetét, szó szerint életet ment. Arra számítanak, hogy az influenzajárvány tovább súlyosbítja a népegészségügyi helyzetet.
A megfigyelt koronavírus-variánsok listájára nemrég felkerült mű minden mutációt bevet a sikerért, a versenyképesebb delta azonban a jelek szerint nem hagyja terjedni. Változatok jönnek és mennek, de az átlagember szintjén nem változik semmi: moss kezet, tarts távolságot, és oltasd be magad!
A Google megelégelte a klímaváltozásról szóló álhírek terjesztését, ezért a továbbiakban nem fizet azoknak, akik a cég felületein osztanak meg ilyen tartalmakat. A cég ezzel a lépéssel arról próbálja meggyőzni a futóbolond influenszereket, hogy máshol influáljanak.
A Moderna társalapítója szerint Karikónak és kutatótársának egyértelműen kijár a kémiai Nobel-díj az mRNS-vakcinatechnológia kifejlesztéséért, a múltbeli Lasker-díjasokból pedig nagyon sokan nyerték el utóbb a Nobel-díjat is. A LiveScience azt latolgatja, vajon megkapják-e Karikóék ezt az elismerést is a jövő héten.
Míg Franciaországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában a beoltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: mindössze 22,6 és 33,5 százalék. Romániában a napokban minden eddiginél több, 11 049 koronavírusos esetet regisztráltak; az elmúlt héten 91,5 százalékban oltatlanok haltak bele a betegségbe.
A járvány kezdetén több empirikus adatokon alapuló kutatás felfigyelt rá, hogy a dohányosok kevesebben vannak a COVID-osztályokon. Egy több mint 400 ezer fős mintát vizsgáló genetikai kutatás azonban éppen a dohányzás jelentős kockázatnövelő hatására mutatott rá.
A fiatalabb gyerekek korosztályában is hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a Pfizer-BioNTech által gyártott covid-vakcina, ráadásul csak harmadannyi hatóanyag kell nekik ugyanolyan erős antitestszint eléréséhez, mint a kamaszoknak és fiatal felnőtteknek.
A most folyó klinikai vizsgálatok alapján jó esély van arra, hogy néhány év múlva egyetlen oltástípussal védettséget szerezzünk nemcsak a koronavírus, hanem az influenza és más légúti fertőző betegségek ellen is.
Az óriási denevérek, vagyis a repülőkutyafélék által terjesztett Nipah vírus legutóbbi kitörése során a 18 fertőzött közül 17-en meghaltak. Az agyvelőgyulladást okozó vírus szerencsére sokkal nehezebben terjed a koronavírusnál, de csak a legszigorúbb intézkedésekkel lehet megállítani.
A Szilícium-völgyből indult rangos díj a tudományos világ egyik legnagyobb pénzjutalommal, 3 millió dollárral járó elismerése. Az élettani kategóriában idén Karikó Katalint és Drew Weissmant is díjazták, az mRNS-technológiák kutatásában elért több évtizedes eredményeikért.
Extra ágyakkal és több oxigénnel készülnek a járvány harmadik hullámára az indiai kórházakban, amelyekben áprilisban és májusban katasztrofális állapotok uralkodtak. Az országban a felnőtt lakosság 57 százaléka kapott legalább egy oltást, így a járványügyi szakértők arra számítanak, hogy októberben nem lesz akkora baj, mint tavasszal volt.
A vakcina fordulópontot hozhat a koleszterinszint szabályozásában. Angliai bevezetésével több tízezer szívinfarktust és agyvérzést előzhetnek meg a következő években.
Kim Dzsongun továbbra is azt állítja, hogy az országban nincs jelen a fertőzés, a határokat zárva tartják, a Covax által felajánlott 3 millió Sinovac vakcinát pedig visszautasították. Észak-Korea a maga módján kezeli a járványhelyzetet.
Mennyire veszélyes a legújabb fertőzéseket okozó delta variáns? Mennyire hatásosak ellene az oltások, és mindenképpen szükség van-e harmadik adag vakcinára? Milyen egyéb intézkedések jöhetnek szóba, amikor ismét tömegesen kényszerülünk a vírus terjedésének kedvező zárt terekbe?
A koronavírusból felgyógyult oltatlanok körében az újrafertőződés, a megbetegedés és a kórházba kerülés valószínűsége is sokkal kisebb, mint azoknál a kétszer beoltottaknál, akik nem kapták el a vírust – derült ki egy több tízezer páciens adatait elemző izraeli preprint tanulmányból. Az adatok szerint ugyanakkor az oltás is kiválóan véd.
Egy nemrégiben megjelent, 14 ezer ember adatait vizsgáló tanulmány szerint az esetek 81 százalékában elkerülhető volt a kórházi ápolás azoknál, akik a vakcina mindkét dózisát megkapták. Az eddigi vizsgálatok szerint a Pfizer és az AstraZeneca oltásai is védenek ellene.
Az elmúlt évben csupán egyetlen esetet regisztráltak az országban, de történelmi példák igazolják, hogy a védekezési kampány leállítása az esetszámok megugrásához vezethet. Mi lesz, ha a tálibok nem hagyják az egészségügyi dolgozóknak, hogy felvegyék a harcot a fertőzéssel szemben?
A vírus növekvő fertőzőképessége, a határzár fenntarthatatlansága és az országok eltérő stratégiája miatt a koronavírust nem lehet eltüntetni a Föld színéről. Andrew Lee szerint lezárások helyett ideje felkészülni arra, hogy a COVID-19 népbetegséggé válik.
Az indiai és afrikai hatóságok által júliusban és augusztusban lefoglalt oltóanyagok az AstraZeneca indiai változatának neve alatt kerültek forgalomba.
A két adag vakcinával beoltottak aránya az Európai Unióban, Európa többi részén és Észak-Amerikában a legmagasabb, Ázsia és Afrika a sor végén kullog. Miközben a fejlett országok már a harmadik adagot osztják, a WHO szerint az alacsony jövedelmű országokban a lakosság több mint 85 százaléka, összesen 3,5 milliárd ember még egyetlen oltást sem kapott.
Korábban is ismert volt, hogy egyes vírusok a hereszövetbe is behatolnak és befolyásolják a spermatermelést. Amerikai kutatók ezt kimutatták az új koronavírusról is, amelynek infekciója ráadásul a pénisz egészséges vérellátását is befolyásolja.
Egy Angliában bejegyzett marketingvállalat bangladesi és pakisztáni felhasználói fiókokon keresztül azt terjesztette, hogy az emberek csimpánzzá változnak az AstraZeneca oltásától. A hálózat francia és német influenszerekkel is felvette a kapcsolatot, és a Pfizer vakcinájáról is azt terjesztette, hogy nem biztonságos.
Miközben minden figyelem a világszerte terjedő delta variánsra szegeződik, a SARS-CoV-2 elsőként Dél-Afrikában észlelt béta variánsáról kiderült, hogy az összes többi változatnál ellenállóbb a védettséggel szemben, és jóval veszélyesebb is, mint a vele egyszerre terjedő variánsok.
A gyökös polimerizáció és a nukleáris láncreakció működései elvei akár a koronavírus visszaszorításának mikéntjét is segíthetnek kidolgozni.
A beoltottak is elkaphatják a fertőzést, de a legfrissebb adatok alapján a vakcina védelmet nyújt a súlyos vagy halálos kimenetelű megbetegedéssel szemben.
Az országban csak a lakosság 0,1 százaléka kapta meg a vakcinát, miközben tombol a delta variáns. Vakcina lenne, de a kongóiak nem kérik, sokan az AstraZeneca mellékhatásaitól tartanak, mások nem hisznek a vírusban, megint mások pedig azt hiszik, hogy a covid csak a fehérekre veszélyes.
Joe Biden elnök fejenként 100 dollárt adna mindenkinek, aki beoltatja magát a koronavírus ellen, míg egyes államokban 50 ezer dolláros fődíjjal kecsegtető lottóval vennék rá az oltásra azokat, akik még mindig hezitálnak. Kutatók szerint ezek az ígéretek felpörgethetik az egyre lassuló vakcinaprogramot.
Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.
A beoltottak számára a sok tüsszentés a koronavírus-fertőzés új figyelmeztető jele. A láz már csak a beoltatlanoknál jelenik meg a legfőbb tünetek között, a két adaggal immunizáltaknál pedig már a tartós köhögés is elmarad. Meglepő, hogy a szaglásvesztés a kétszer beoltottak körében gyakori.
A jelenleg használt egyetlen vakcina, a Mosquirix mindössze 39 százalékos hatásosságú, a BioNTech oltása a tervek szerint 90 százalékos lenne, és nonprofit alapon terjesztenék Afrikában.
Az elhunyt betegek 99 százaléka nem kapta meg az oltást a CDC igazgatója szerint. Az országban a vírus delta variánsa terjed, az oltást leginkább a déli államokban utasítják el. Ahogy terjed a delta, úgy emelkednek a fertőzések, könnyen lehet, hogy ismét maszkot kell majd hordaniuk az embereknek, bár az kétséges, hogy ezt kötelezővé is teszik.
Bár a vakcinák több tízezer életet mentettek meg, a halálozás kockázatát nem csökkentik annyival, hogy az kiegyenlítse az idősebb korral járó magasabb kockázatot – magyarázta el egy matematikai biológiával foglalkozó kutató.
A lambda koronavírus-variáns mutációi növelik a fertőzőképességet, és megnehezítik, hogy az antitestek védjenek ellene. A már 29 országban és térségben felbukkant variáns a legfrissebb eredmények alapján mégsem jelent akkora kockázatot, mint a bizonyítottan veszélyes delta.
Veszélyesnek tartja a találomra összemixelt vakcinakoktélokat a WHO vezető tudósa. Csakhogy az egyes vakcinák közötti váltás sok szakértő szerint nemhogy biztonságos, de hatékonyabb is lehet, mint két dózis ugyanazon cég termékéből. Az biztos, hogy nem mindegy, ki mit kever mivel.
A korábban negatívnak mért jelentkezők 12 százalékánál nem talált ellenanyagot a Semmelweis Egyetem által használt eszköz sem. A Sinopharmmal oltottak körében 16 százalék ez az arány. Elsősorban hatvan év fölöttiek érintettek.
Már 67 országban engedélyezték, de a nagy nyugati szervezetek még ellenállnak, hiába derül ki egyre több tanulmányból, hogy a Szputynik nyugati oltásoknál is hatásosabb. Mi az oka az ellenségeskedésnek, és miben reménykedhetnek az oroszok?
„El kell fogadnunk, hogy három halálesetre, amit a vakcina előzött meg, kettő jut, amit a vakcina váltott ki” – erre jutott egy pszichológus-tudománytörténész, egy rákellenes étrendet tanulmányozó fizikus és egy „független adattudós”. A Vaccines nevű tekintélyes folyóirat pedig lehozta.
Maláriamentesnek minősítette Kínát az Egészségügyi Világszervezet. Az országban évtizedek óta küzdenek a kórral, amely a negyvenes években évente 30 millió embert fertőzött meg és 300 ezer áldozatot követelt, ennek most vége.
Forradalmi kutatásból derült ki, hogy az mRNS-vakcinák hatására létrejövő immunsejtek aktivitása az oltás után több hónappal sem csökken. Azoknak sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, akik nem estek át a fertőzésen, hacsak nem lesznek a mostaniaktól jelentősen eltérő koronavírus-változatok.
A korábbiaknál fertőzőbb változat miatt Nagy-Britanniában egy hónappal elhalasztották a teljes nyitást, Oroszországban számos helyen kötelezővé tették az oltást, Kínában pedig néhány helyen visszahozták a másfél évvel ezelőtt Vuhanban bevezetett szigorú karantént.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ előzetes adatai azt jelzik, hogy az esetek több mint felét azután jelentették, hogy a 12-24 éves korosztályhoz tartozók Pfizer/BioNTech vagy Moderna oltást kaptak. A betegek 81 százaléka teljesen felépült a tünetekből.
A koronavírus elleni oltás körüli kommunikációs zűrzavarban már azelőtt felmerült, hogy a munkaadó vajon kötelezheti-e a munkavállalót az oltás beadatására, hogy egyáltalán lett volna oltás. Most úgy tűnik, hogy igen.
A mongóliai COVID-járvány első hullámában elkövetett hibákba belebukott a miniszterelnök, de most újra kilőtt a fertőzések száma, annak ellenére, hogy az oltásra jogosult lakosság közel fele már mindkét dózist megkapta – igaz, nagy részük a kínai vakcinából.
Mikrocsip és luciferáz helyett olyanokat találunk a Pfizer vakcinájában, mint szacharóz, koleszterin vagy dinátrium-hidrogén-foszfát-dihidrát. De mire jók ezek egy világjárványt okozó vírus ellen?
Hogyan módosul a tudományos siker Barabási Albert-László-féle receptje, ha nőkről van szó? Karikó Katalin és a tavalyi Nobel-díjas kutatónők élete segít megérteni.
Az emberi agy gyakran folyamodik olyan mentális rövidítésekhez, amelyek megakadályozzák, hogy tisztán racionális döntés szülessen. Hogyan működnek ezek a koronavírus elleni oltások közegében, az oltásszkeptikusok, oltásellenesek és oltottak érveléseiben?
A brit kormány a nemzetközi Pandemic Preparadnes Partnership keretein belül azt indítványozta, hogy ha legközelebb kitörne egy világjárvány, tűzzék ki célnak azt, hogy száz napon belül meg is legyen rá a vakcina. Az AstraZeneca, a Pfizer és a GlacoSmithKline gyógyszercégek is támogatják a kezdeményezést.