A Természettudományi Kutatóközpont gyógyszerkémiai és integratív idegtudományi kutatócsoportjának antitest-jelölési módszere nemcsak a gyors felismerést teszi lehetővé, de a terápiában is új távlatokat nyithat.
Egyelőre nem sikerült megnyugtató ok-okozati összefüggéseket felderíteni, de az egyértelműen kijelenthető, hogy a covid és a vakcinák is érzékenyen érintették a női szervezet működését.
A legtöbb krónikus betegség, különösen a demencia, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága jelentősen nőtt az elmúlt tíz évben. A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Azt még a BioNTech alelnöke sem tudja megjósolni, mit hoz a jövő vírusügyben, mindenesetre nemrég kapta meg negyedik oltását. Másfél év alatt kétszer járta körbe a Földet, és az elmúlt két évben 75 díjjal tüntették ki. Az ELTE TTK tiszteletbeli doktori címét pénteken vette át Budapesten.
Az európai esetszámok növekedésért felelős BA.4 és BA.5 variánsok minden korábbinál jobban kikerülik az újrafertőzés elleni védettséget. Az omikron ellen tervezett oltások hatásosak ellenük, de már kevésbé, mint a korábbi változatok ellen.
A BioNTech a covid után különböző ráktípusokra fejleszt mRNS-vakcinát. A hasnyálmirigyrák elleni, személyre szabott oltás hatására a 16 fős előzetes vizsgálatban a résztvevők felénél a daganat eltávolítása után több mint másfél évvel sem tért vissza a rák.
A vakcinafejlesztés jó módszer, de az egyre-másra felbukkanó, korábban ismeretlen kórokozók okozta járványok megfékezésének leghatékonyabb eszköze az éghajlatváltozás megfékezése lenne.
Az elnyúló posztcovid tünetekre panaszkodók körében felülreprezentáltak a nők és azok, akik valamilyen szorongásos zavarral küzdenek, de biokémiai jelei nincsenek a hosszú covid létezésének – állapította meg egy friss amerikai tanulmány. A jelenség hátterében az is állhat, hogy a bizonyítékokon alapuló nyugati orvoslást évszázadokig férfiakra optimalizálták.
Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK egyetemi docense szerint valószínűtlen, hogy a majomhimlő a közeljövőben kiterjedt járványt okozna. A vírus jelenlegi terjedését a himlővírusok elleni védettség csökkenése és a vírus megváltozása is okozhatja.
A kiemelt kockázatú csoportok negyedik oltása viszont szükségesnek látszik, mert ennek nyomán az egyértelműen enyhébb lefolyású fertőződések jelentősen csökkentik a súlyos megbetegedések kockázatát.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója a legújabb nemzetközi kutatások alapján arra figyelmeztet, hogy az elmúlt szezonok kihagyásával a populáció általános védelmi szintje lecsökkenhetett, ezért várhatóan súlyosabb influenza- és RSV-járványokkal lehet számolni.
Az utóbbi hetekben több európai országban és Kínában is megfordult a trend, és újra rendületlenül emelkedni kezdtek a koronavírusos esetszámok. Kemenesi Gábor virológus szerint a járvány újabb hazai felfutása esetén indokolttá válhat a beltéri maszkviselés, de a negyedik oltás továbbra is csak a veszélyeztetett csoportoknak ajánlott.
A vegán oltást kifejlesztő kanadai gyógyszerkutatók a dohányfélékhez tartozó Nicotiana benthamiana nevű ausztrál növényfajjal termeltetik meg a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét imitáló mesterséges víruspartikulát.
Az MIT tudósai két egymástól távol eső tudományterület alapkutatási eredményeit felhasználva fejlesztik terápiás eljárásukat. A meglepő együttállásról a két ihletadó magyar kutatót, Karikó Katalint és Domokos Gábort kérdeztük.
Több mint száz olyan személyt azonosítottak Hollandiában, aki a potenciálisan AIDS-et okozó vírus, a HIV eddig ismeretlen, erősebb variánsát hordozza. A VB nevű variáns gyorsabban gyengíti az immunrendszert, magasabb szinteken található a vérben és fertőzőképesebb is, de ha időben diagnosztizálják, ugyanúgy kezelhető.
Jó, jó, de ki az a Neil Young, mi az a Spotify, és miért szar a zene?
Az amerikai gyógyszerfelügyelet az óvodás gyerekeknek szóló oltás engedélyeztetését fontolgatja, ezzel nagy terhet vennének le a szülők válláról. Várhatóan még ebben a hónapban eldől, hogy megkaphatják-e a vakcinát, ha igen, a gyerekek Pfizert kaphatnak majd.
A brit vizsgálatban 36 fiatal, egészséges alany vállalta, hogy megfertőzzék a SARS-CoV-2 eredeti változatával, és két héten át monitorozzák őket. A mérföldkőnek számító kutatásból kiderült, hogy a tünetek az eddig gondolt 5-6 helyett kevesebb mint két nap alatt jelentkeznek, és hogy a vírus először a torokban jelenik meg, de az orrból sokkal több távozik, mint a szájból.
Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint nem korlátozhatják azoknak a magyaroknak a beutazását a tagországok, akik legalább egy keleti vakcina után olyan oltást kaptak, amit az Unió is elfogadott.
A fertőzés korai szakaszában kimutatott vírusterhelés mértéke, bizonyos típusú autoantitestek jelenléte, az Epstein–Barr-vírus és a kettes típusú cukorbetegség vezethet leginkább hosszú covid szindrómához egy több mint kétszáz páciens utánkövetéses vizsgálatával elvégzett, friss amerikai kutatás szerint.
Kedden csaknem 10 ezer új fertőzöttet regisztráltak Magyarországon, és a fertőzések túlnyomó többségét az omikron okozza. A Pfizer/BioNTech és a Moderna is dolgozik az új vakcinán, de ahogy az új variáns felbukkant a semmiből, úgy el is tűnhet, ami okafogyottá teheti a speciális oltás kifejlesztését.
Az, hogy az oltóanyag milyen mértékben véd a vírus okozta tünetektől és az, hogy milyen hosszú ideig tudja ezt a védelmet kifejteni, két különböző mechanizmus függvénye, amelyeknek jóformán semmi közük nincs egymáshoz – mondja Falus András Széchenyi-díjas immunológus, azon magyar szakértők egyike, akik csak szigorúan meghatározott esetekben javasolják a negyedik oltást.
Tuomas Aivelo evolúcióbiológus könyve, a Végtelen paraziták őszinte vallomás arról, miért dönt úgy egy finn fiatalember, hogy ideje jelentős részét azzal tölti majd, hogy egérmakik ürülékében turkál. De ha már ott van, beszél az emberről, az egyedfejlődésről és arról is, miért lehetnek akár hasznosak is a szánkban, agyunkban vagy bőrünkön tenyésző lények.
A placebohatással szemben a nocebo akkor jelentkezik, ha egy előzetesen kártékonynak minősített kezelés vagy gyógyszer ténylegesen negatív hatást vált ki az emberi szervezetből, a kémiai tulajdonságaitól függetlenül. Egy amerikai kutatás szerint az első covidoltás után az esetek 76 százalékában ez a jelenség okozhatta a fejfájáshoz vagy a fáradtságérzethez hasonló enyhe tüneteket.
Egy nagyszabású vizsgálat kiderítette, hogy az életük során az emberek 90 százalékát megfertőző Epstein–Barr-vírus a fertőzés után 32-szeresére növeli a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát. Ez felveti annak lehetőségét, hogy egy EBV elleni oltás lényegében megelőzheti az MS kialakulását.
Québecben komoly pénzbüntetésre számíthat az, aki nem akarja beoltatni magát a covidjárványt okozó koronavírus ellen, de Európában is egyre több országban, így Olaszországban, Görögországban és Ausztriában is különadót vetnek ki az oltatlanokra.
Dél-Afrikában, Tanzániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Pápua Új-Guineában és Nepálban az emberek alig kérnek oltást, ami az egész világ számára rossz hír: ott ugyanis, ahol alacsony az átoltottság, könnyebben alakulnak ki az omikronhoz hasonló új variánsok.
Villámgyorsan terjed az omikron Izraelben, ezért a 60 év felettiek, a krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók megkaphatják a negyedik oltást is. Az ország lakosságának 60 százaléka számít eddig teljesen oltottnak, de sokan nem kérték már a harmadik dózist sem.
Legalábbis ekkora valószínűséggel előzi meg, hogy a megfertőződött betegek kórházba kerüljenek. A dél-afrikai tanulmány felülvizsgálata még várat magára, de az előzetes eredmények szerint a J&J vakcinája hatásosabb a Pfizernél.
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
A csaknem atomi szintű analízis szerint az omikron variánsnak 3-5-ször annyi tüskefehérjéje van, mint a korábbiaknak. Ez megmagyarázhatja, hogy az omikron hogyan válhatott ilyen gyorsan a domináns vírustörzzsé. A kutatás a hatékonyabb antitest-terápiák előtt is megnyithatja az utat.
A lengyelországi Wrocławban 1963-ban kitört feketehimlő-járványon tömeges oltással egy hónap alatt sikerült úrrá lenni. Az akkori eseményekből ma is bőven van mit tanulni.
Sokszor hiába lélegeznének fel a kórházi ápoláson átesett covidbetegek, miután kiengedik őket a kórházból, akár a kétharmadukra is várhat az egy éven túl is eltartó, fáradékonysággal, fájdalmakkal, koncentrációs zavarokkal járó hosszú covid szindróma, amire még mindig nincs magyarázat.
Ha Eckart Förster filozófiaprofesszornak igaza van, a jövőben csak attól a filozófiától várhatunk eredményeket, amelynek célkitűzése, hogy eredményeit érzékileg megtapasztalhatóvá tegye, és csak attól a művészettől várhatunk eredményeket, amelynek célkitűzése, hogy a megértést elősegítse. Érthető?
Az Evusheld egyetlen adagja védelmet nyújthat a koronavírus-fertőzéssel szemben azoknak, akiknek kockázatos lenne védőoltást felvenniük. Ma ez az egyetlen gyógyszer, amit az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság engedélyez.
Görögországban januártól havi 100 eurós büntetés vár arra, aki megtagadja az oltást, Ausztriában negyedévente 600 eurós bírságot szabhatnak ki az oltatlanokra, és Németország is felvetette az oltási kötelezettség előírását. Hogyan jutottunk el egy év alatt a kreatív oltásösztönző módszerektől az egyre szigorúbb szabályozásig?
Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.
A világjárvány kitörése óta valószínűleg nem a koronavírusról olvasna, aki kikapcsolódásra vágyik, de ha épelméjű összefoglalót szeretne arról, hogy mi történt eddig, Kemenesi Gábor virológus és Barát József újságíró könyvével megkapja.
A lübecki repülőtér tulajdonosa, akinek korábban labordiagnosztikai cége is volt, állítása szerint fél óra alatt fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcinát 2020 áprilisában, de a hivatalos engedélyeztetési folyamatot nem volt türelme kivárni. Nyomozás indult ellene, a védője szerint ügyfele nem követett el semmi rosszat, és személyesen nem is adott be oltást senkinek.
A bizonyítékok továbbra is arra utalnak, hogy a magasabb átoltottságú országokban hamarabb lesz vége a járványnak. Az előrejelzések szerint ugyanakkor a koronavírus hosszú távon is velünk marad, és a többi 200 légúti vírushoz hasonlóan endemikussá válik.
A koronavírus új, mutáns variánsát először Botswanában azonosították, de jelentettek már fertőzöttet a Dél-afrikai Köztársaságból, Hongkongból és Izraelből is. Pénteken összeült a WHO, hogy megvizsgálja, „aggodalomra okot adó" variánsról van-e szó. A B.1.1.529 várhatóan a nű nevet kapja majd.
Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.
Amelyik országban nagy az átoltottság és megfelelő a járványvédelem, ott nagyon alacsony a halálozás. A kórházba került covidos betegek között jóval nagyobb az oltatlanok aránya, de ahol sok oltottat ápolnak, ott figyelembe kell venni azt is, hogy ők jóval nagyobb csoportba tartoznak, vagyis valójában kisebb a kockázatuk a súlyos megbetegedésre.
Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.
Mostanra bebizonyosodott, hogy nemcsak a tobzoskák, a denevérek és a nyércek, hanem a kutyák, a macskák, a főemlősök, a medvék és a nagymacskák is megfertőződhetnek a koronavírussal. Az ember többféle oltás közül választhat, de mi a helyzet a köztünk élő háziállatokkal?
Egy áprilisi tanulmány szerint semmilyen rendellenességet nem tapasztaltak az oltott nők szülésénél, mire az új-zélandi kutatók újraszámították az adatokat, és 82–92 százalékos vetélési arányt találtak. Mint kiderült, amatőr hibát vétettek, ezért a cikk visszavonását kérték.
A tapasz mikrotűk segítségével peptidekbe csomagolt aranyrészecskéket juttat a szervezetbe, erre reagálnak az immunrendszer T-sejtjei. Az egyszerűen a bőrre ragasztható „vakcina” hosszabb ideig tartó és a vírusvariánsoknak is jobban ellenálló megoldást ígér.
Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.
Idén 7,25 milliárd adag covid-vakcinát adtak be világszerte, ami kétszerese az évente beadott rutinoltások számának – a fecskendők ellátása viszont nem gyorsult fel ilyen mértékben. Ha ez így marad, jövőre a szükségesnél 2 milliárddal kevesebb fecskendő állhat rendelkezésre.
Az amerikai Rákkutató Intézet indoklása szerint a négy tudós az alapimmunológia területén végzett kiemelkedő kutatásaival, a COVID-19 elleni vakcina felfedezésével és kifejlesztésével érdemelte ki az elismerést, amelyet világszerte a Nobel-díj egyik előszobájának tartanak.