Az idős, kórházi ellátásra szoruló páciensek 12-25 százaléka az új változattal fertőződött meg. A kezdeti vizsgálatok alapján az új variáns erősebb kötődést alakíthat ki a sejtekkel, és ellenállóbb lehet a védőoltásokkal szemben.
Karikó Katalin és az mRNS-vakcinák idén mindent visznek, de a szaklap szerint a zöld hidrogén, a TikTok algoritmusa, az egyre emberiesedő AI és a hiperpontos GPS is ott van 2021 áttörő technológiái között.
Hogyan készülj, mit vigyél magaddal, mit ne igyál, mit ne szívj, milyen mellékhatásokra számíthatsz az első és a második oltás után, mire vigyázz a két időpont között, és meddig tart a védettség?
Francis De Souza, a kaliforniai Illumina elnök-vezérigazgatója szerint a gyors reagálású tudós hadtest feladata az új vírusvariánsok nyomon követése lenne annak érdekében, hogy a Covid-19 vakcinák, a gyógyszerek és a diagnosztikai módszerek ne valljanak kudarcot az új törzsekkel szemben.
Izraelben már a teljes lakosság több mint 70 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást, ez a vakcina első tömeges éles tesztje. Nagyon biztató eredményeket hozott: a vakcina 89-94 százalékban védett a fertőzéstől.
Ez azért jó hír, mert ha már az első dózis is ennyire hatékony, az országok biztonságosan késleltethetik a második, emlékeztető vakcinát annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban átolthassák a lakosságot az első adaggal.
Ha az oltás lassan zajlik, a fertőzésszámok pedig magasak, a koronavírus sikeres mutációkat hoz létre. Ezért sem időszerű a járványügyi lazítás Európában még ott sem, ahol látszólag nem kezdődött el a harmadik hullám. A koronavírus újabb variánsai egyre gyakrabban jelennek meg, és több közülük hatékonyan terjed a gyerekek között. Bő egy évvel a járvány kitörése után 3-0 a vírusnak.
Nyakig ülünk a járványban, rekordidő alatt szabadalmaztatják az új védőoltásokat, de a maszkgyártás látszólag nem tart lépést a trendekkel. Sokan barkácsmódszerekkel növelik a sebészmaszkok hatékonyságát, de mi az oka, hogy erre kényszerülünk?
A pedagógusok több környékbeli országban kiemelt helyen szerepelnek az oltáslistán, de Magyarországon nem élveznek prioritást. Ha a tanárokat nem kezelik kiemelten az oltási tervben, annak súlyos következményei lehetnek a közoktatásban, állítja a Pedagógusok Szakszervezete.
Sokan úgy vélik, hogy ha a világ nagy gyógyszergyárai átállnának a Pfizer és a Moderna vakcináinak gyártására, egy csapásra megoldódna a vakcinahiány. Csakhogy az oltóanyag előállítása rengeteg időt, szakértelmet és speciális eszközt igényel, amelyeket képtelenség egyik napról a másikra előteremteni, és akkor még nem beszéltünk a különféle összetevők előállítási és beszerzési nehézségeiről.
Azt hiszed, mindent tudsz a vakcinákról és a hatásaikról? Bizonyítsd be! Öt kérdés, öt válasz, Google nem ér, óra indul.
Új nap, új hírek: itt a Qubit napindító hírnézője. Robbanó űrhajók, lemondó milliárdosok, rágcsáló trilobiták, cukormentes csoki, friss kutatások a covidról.
A patinás párizsi Pasteur Intézet a múlt héten végleg felhagyott koronavírus elleni vakcinája fejlesztésével, a szintén francia gyógyszeróriás, a Sanofi pedig kénytelen átállítani gyárait a Pfizer/BioNTech vakcina tömegtermelésére, mert saját oltóanyaga egy laboratóriumi malőr miatt valószínűleg csak az év végére készül el. Quel malheur!
Jóval kisebb arányban jutnak hozzá a koronavírus elleni vakcinákhoz az amerikai feketék és latinók, mint a fehérek, pedig a számok azt mutatják, hogy a COVID-19 nagyobb mértékben pusztít a színes közösségekben.
2020 januárjának végén jelent meg első összefoglalónk a koronavírusról. Azóta sokat tisztult a kép, megjelentek a vakcinák, elkezdődtek az oltások. Mennyivel vagyunk okosabbak, mint egy éve, és mi az, amit még mindig nem tudunk? Aki válaszol: Müller Viktor biológus, az ELTE docense.
Az mRNA-1273-tól a ZF2001-ig: táblázatban gyűjtöttünk össze minden tudnivalót azokról a koronavírus elleni vakcinákról, amelyek magyarországi felhasználása már zajlik vagy később szóba jöhet.
A betegeknek érteniük kell a betegségüket, és mindent tudniuk kell a gyógyszerről, amit kaptak. Az elmúlt tíz évben ezért küzdöttem, és most magam is az információhiány áldozata lettem. Beadtak a felkaromba valamit. És én nem tiltakoztam; hagytam.
A szakszervezeti felmérésben megkérdezett 1269 pedagógus életkor, régió és intézménytípus szerint a teljes pedagógus társadalmat reprezentálja.
Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.
Neked mi jutott az eszedbe az epidemológusról?
Több mint húszezren válaszoltak kérdésünkre, hogy melyik vakcinával oltatnák be magukat, ha ők dönthetnének. A Pfizer oltóanyaga az összes lehetséges válaszra beérkezett szavazat 52 százalékát, az orosz Szputnyik 7, a kínai Sinopharm vakcinája mindössze 1 százalékot kapott.
Játsszunk el a gondolattal, hogy egy kínai, egy orosz, egy amerikai-német, egy brit-svéd és még egy amerikai fejlesztésű vakcina közül lehet választani. Itt vannak az alapadatok az egyes oltóanyagokról, te melyiket választanád?
Egy friss tanulmányban a fertőzött vuhani háztartások adatait elemezték, és többek között az is kiderült, hogy a gyerekek sokkal fertőzőbbek, mint korábban gondolták. Ez az iskolák újranyitása és a gyerekek vakcinázása szempontjából is gondolkodni valót ad a döntéshozóknak.
Tombol Európában az afrikai sertéspestis, és mivel vakcina nincs, megadták a kilövési engedélyt a magyarországi vaddisznókra. A csütörtökön megjelent nemzeti akcióterv értelmében az állománysűrűséget 2025-re 200 hektáronként egyetlen egyedre kell csökkenteni.
A gazdagabb országoknak több vakcina jut, mint a szegényebbeknek, Kanadát amiatt kritizálják, hogy ötször annyi oltást vásárolt, mint ahány lakosa van. A WHO igazgatója szerint ez a hozzáállás csak elnyújtja a járványt.
Úgy tűnik, hogy a brit, a dél-afrikai és a brazil vírusvariánsok nem okoznak súlyosabb betegséget a SARS-CoV-2 eredeti változatánál, de sokkal fertőzőbbek, így minél előbb minél több embert be kell oltani, hogy ne szabaduljon el még jobban a járvány, újabb káoszt okozva az egészségügyi rendszerekben.
A kínai gyógyszercégek négy különböző vakcinát fejlesztenek, három különböző módszerrel, és ebből az egyik, a Sinopharm oltóanyaga az EU-ban egyedülálló módon Magyarországra is megérkezhet. A klinikai vizsgálatok eredményeit azonban a gyártók sok esetben titkolják, így a hatékonyságról is szélsőséges adatok keringenek.
A hatóság előre megmondta, hogy a legbetegebb és a legidősebb beoltottak körében előfordulhatnak halálesetek az oltás után. Norvégiában eddig 42 ezer embert oltottak be, és 33 haláleset fordult elő a 75 év fölötti beoltottak körében.
Az európai országok meg sem közelítik Izrael teljesítményét, ahol mostanra a lakosság több mint 20 százalékát beoltották. A kontinensen legjobban teljesítő Egyesült Királyságban eddig a népesség 4,19 százaléka kapott a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből. Az USA-ban ez az arány 2,82, Magyarországon mindössze 0,81 százalék.
Bár a gyógyszercég szakértői eddig nem találtak bizonyítékokat arra, hogy az oltóanyag bármiféle módon is közre játszott volna a tragédiában, az amerikai járványügyi központ még további információkra vár.
Decemberre 47 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat a koronavírus ellen. Eközben az online tereket az oltásellenesek új, hangos és elszánt csoportja uralja, akik hősöknek, az igazság bajnokainak tartják magukat. Az oltást elutasítók aránya a járvány alakulásától függetlenül stabilan 35 százalékon áll Magyarországon, és a nők, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek körében gyakoribb.
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.
A Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amilyenre még nem volt példa a történelemben. A veszélyeztetettek tavasszal, a többség szeptemberre kaphat oltást.
Az Egyesült Államokban eddig több mint kétmillió embert oltottak be, közülük 353-an észleltek bármiféle mellékhatást, ebből 8 esetben súlyosat.
Az egész társadalom számára fontos cél, hogy az emberek 60-70 százaléka minél előbb be legyen oltva, és kialakuljon a nyájimmunitás. De mit tehetünk, ha a populáció egy része az önkéntesek dilemmájaként éli meg a mostani helyzetet, és elutasítja az oltást? Váltsunk dilemmát!
A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.
A SARS-CoV-2 elleni védőoltással szembeni fenntartások nem támaszthatók alá semmilyen orvostudományi megfigyeléssel. A legtöbbször megalapozatlan és tudománytalan hírek rontják a védőoltásba vetett bizalmat, és súlyosan veszélyeztetik a járvány leküzdésének lehetőségét – írta az MTA ötven orvosa.
A kórház dolgozói már megkapták a koronavírus elleni oltás első adagját, így az eset arra is figyelmeztet, hogy az immunitás kialakulása eltart egy darabig.
Nagy-Britanniában a december 31-től érvényes oltási irányelv szerint az első és az emlékeztető második oltás más-más készítmény is lehet, amennyiben másképp nem megoldható a vakcináció.
Az állami gyógyszercég vakcinájáról hivatalos adatokat még nem tettek közzé, de az oltást fejlesztő cég, a CNBG közleménye szerint az előzetes adatok alapján 79,34 százalékban hatékony. Kína arra számít, hogy télen jobban fog terjedni a vírus, ez az első saját fejlesztésű oltóanyaga, ami hivatalos engedélyt kapott az országban.
Az oxfordi vakcinaként is elhíresült szer a második a Pfizer-féle oltóanyag után, amit engedélyeztek az országban. A berendelt 100 millió adaggal így már a teljes népesség beoltására elegendő vakcina rendelkezésre áll Nagy-Britanniában.
Íme az elmúlt egy év, vagyis körülbelül 525 600 perc vázlatos koronavírus-krónikája infografikákkal: hogyan jutott el néhány hónapon belül szinte a világ összes pontjára, hogyan lett a kézfertőtlenítő, a maszk és a fizikai távolságtartás mindennapjaink része, és hogyan váltunk mindannyian házi járványszakértőkké.
Koronavírus, karantén, munkanélküliség, depresszió: 2020-at valószínűleg kevesen könyvelik el életük évének. A globális gazdasági mutatókat elnézve azonban 2020-nál eddig csupán három jobb év volt a történelemben: 2017, 2018 és 2019.
Az amerikai járványügy, a CDC ajánlása szerint a krónikus betegségekkel, autoimmun betegségekkel vagy más, hosszabb ideje fennálló betegségekkel élők akkor oltassák be magukat, ha az mRNS-alapú koronavírus elleni vakcina semelyik összetevője esetén sem lépett fel náluk korábban súlyos allergiás reakció.
A Reuters összeállítása szerint a franciák 54 százaléka, az olaszok és a spanyolok 64 százaléka kérne az oltásból, míg ez arány Nagy-Britanniában 79 százalék, Svédországban pedig háromból két ember mindenképp beadatná magának a koronavírus elleni engedélyezett vakcinák valamelyikét.
Több százezer beoltottból eddig mintegy nyolc embernél váltott ki allergiás reakciót a koronavírus elleni vakcina Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A Pfizer/BioNTech és a Moderna hírvivő RNS-alapú oltóanyagainak egyik összetevője, a polietilén-glikol lehet a ludas.
A Stanford egyetemi kórházában 5000 dózis covid-vakcina sorsáról dönthetett a gép: az oltási listára irodai dolgozók és távmunkát végző orvosok is felkerültek, míg a fertőzésnek minden nap kitett rezidens orvosok közül csak 7-en fértek fel. Felháborodás, tüntetés, bocsánatkérés volt, megoldás egyelőre nincs.
Mennyire terjedt el koronavírus Nagy-Britanniában felfedezett új változata? Mennyire fertőz, várhatók-e újabb mutációk, súlyosabb megbetegedést okozhat-e, mint az eddig ismert variánsok, és ami a legfontosabb: fog-e rajta a vakcina?
A brazil elnök azért azt is kilátásba helyezte, hogy miközben egyes nőknek akár szakálluk is nőhet az oltástól, mások szuperképességekre tehetnek szert. Az nem világos, hogy krokodillá változni ebben az olvasatban szuperképességnek számít-e.