vakcina

Karikó Katalin: A kristálygömböm otthon hagytam

Azt még a BioNTech alelnöke sem tudja megjósolni, mit hoz a jövő vírusügyben, mindenesetre nemrég kapta meg negyedik oltását. Másfél év alatt kétszer járta körbe a Földet, és az elmúlt két évben 75 díjjal tüntették ki. Az ELTE TTK tiszteletbeli doktori címét pénteken vette át Budapesten.

Nem találtak bizonyítékot a hosszú covid szindróma létezésére, de a tünetek a szorongó nőket érinthetik leginkább

Az elnyúló posztcovid tünetekre panaszkodók körében felülreprezentáltak a nők és azok, akik valamilyen szorongásos zavarral küzdenek, de biokémiai jelei nincsenek a hosszú covid létezésének – állapította meg egy friss amerikai tanulmány. A jelenség hátterében az is állhat, hogy a bizonyítékokon alapuló nyugati orvoslást évszázadokig férfiakra optimalizálták.

A „náthavírusok” erősödő hullámai várhatók

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója a legújabb nemzetközi kutatások alapján arra figyelmeztet, hogy az elmúlt szezonok kihagyásával a populáció általános védelmi szintje lecsökkenhetett, ezért várhatóan súlyosabb influenza- és RSV-járványokkal lehet számolni.

Súlyos megbetegedés nélkül végződött a covidkutatás, amely során szándékosan fertőztek meg embereket

A brit vizsgálatban 36 fiatal, egészséges alany vállalta, hogy megfertőzzék a SARS-CoV-2 eredeti változatával, és két héten át monitorozzák őket. A mérföldkőnek számító kutatásból kiderült, hogy a tünetek az eddig gondolt 5-6 helyett kevesebb mint két nap alatt jelentkeznek, és hogy a vírus először a torokban jelenik meg, de az orrból sokkal több távozik, mint a szájból.

Az első három oltás a legfontosabb, a negyedik csak különleges esetben indokolt

Az, hogy az oltóanyag milyen mértékben véd a vírus okozta tünetektől és az, hogy milyen hosszú ideig tudja ezt a védelmet kifejteni, két különböző mechanizmus függvénye, amelyeknek jóformán semmi közük nincs egymáshoz – mondja Falus András Széchenyi-díjas immunológus, azon magyar szakértők egyike, akik csak szigorúan meghatározott esetekben javasolják a negyedik oltást.

Ha az élősködők szemével nézzük a világot, saját életünk is jobban érthetővé válik

Tuomas Aivelo evolúcióbiológus könyve, a Végtelen paraziták őszinte vallomás arról, miért dönt úgy egy finn fiatalember, hogy ideje jelentős részét azzal tölti majd, hogy egérmakik ürülékében turkál. De ha már ott van, beszél az emberről, az egyedfejlődésről és arról is, miért lehetnek akár hasznosak is a szánkban, agyunkban vagy bőrünkön tenyésző lények.

Az enyhe oltási reakciók akár több mint fele is a nocebohatás számlájára írható

A placebohatással szemben a nocebo akkor jelentkezik, ha egy előzetesen kártékonynak minősített kezelés vagy gyógyszer ténylegesen negatív hatást vált ki az emberi szervezetből, a kémiai tulajdonságaitól függetlenül. Egy amerikai kutatás szerint az első covidoltás után az esetek 76 százalékában ez a jelenség okozhatta a fejfájáshoz vagy a fáradtságérzethez hasonló enyhe tüneteket.

Jön a negyedik oltás Izraelben

Villámgyorsan terjed az omikron Izraelben, ezért a 60 év felettiek, a krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók megkaphatják a negyedik oltást is. Az ország lakosságának 60 százaléka számít eddig teljesen oltottnak, de sokan nem kérték már a harmadik dózist sem.

Nem jött be a vakcinalottó, a tombolakecske és az ingyen sör, helyettük egyre több országban vezetik be a kötelező oltást

Görögországban januártól havi 100 eurós büntetés vár arra, aki megtagadja az oltást, Ausztriában negyedévente 600 eurós bírságot szabhatnak ki az oltatlanokra, és Németország is felvetette az oltási kötelezettség előírását. Hogyan jutottunk el egy év alatt a kreatív oltásösztönző módszerektől az egyre szigorúbb szabályozásig?

Az állam erkölcsi kötelessége, hogy bevezesse a kötelező oltást

Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.

Húszezer embert oltottak be egy német csodadoktor házi készítésű vakcinájával

A lübecki repülőtér tulajdonosa, akinek korábban labordiagnosztikai cége is volt, állítása szerint fél óra alatt fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcinát 2020 áprilisában, de a hivatalos engedélyeztetési folyamatot nem volt türelme kivárni. Nyomozás indult ellene, a védője szerint ügyfele nem követett el semmi rosszat, és személyesen nem is adott be oltást senkinek.

Európában hamarosan engedélyezhetik a 12 év alattiak oltását, Bécsben már a kisgyerekek is megkaphatják a Pfizert

Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.

Három beszédes ábra a vakcinák hatékonyságáról

Amelyik országban nagy az átoltottság és megfelelő a járványvédelem, ott nagyon alacsony a halálozás. A kórházba került covidos betegek között jóval nagyobb az oltatlanok aránya, de ahol sok oltottat ápolnak, ott figyelembe kell venni azt is, hogy ők jóval nagyobb csoportba tartoznak, vagyis valójában kisebb a kockázatuk a súlyos megbetegedésre.

A Pfizer-mintaállamban, Izraelben is lecsapott a negyedik hullám, most a gyerekek oltásával előznék meg az ötödiket

Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.

Valós összehasonlításból is kiderült, hogy a Pfizer messze a legjobban, a Sinopharm messze a legrosszabban teljesítő vakcina

Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.