Fontos részleteket hallgatott el vakcinájáról az AstraZeneca

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari cég és az Oxfordi Egyetem kutatói november 23-án jelentették be, hogy koronavírus-vakcinájuk a klinikai tesztek harmadik fázisában átlagosan 70 százalékos hatékonyságot mutatott. Ez objektív mércével elég jó eredmény, hiszen az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) korábbi állítása szerint 50 százalék fölött minden oltóanyag ígéretes lehet a járvány elleni harcban.

Csakhogy az oxfordi vakcina bejelentését néhány nappal megelőzte az amerikai Moderna 94,5 százalékos, valamint a szintén amerikai Pfizer és a német BioNTech közös, 95 százalékos hatékonyságot mutatott oltásának híre is. Talán emiatt alakult úgy, hogy az AstraZeneca sajtóközleményében előbbre került és külön hangsúlyt kapott egy 90 százalékos részeredmény, mint a tesztek egészére vonatkozó 70 százalék.

Csupa jó hír: 90 százalékos hatékonyságú az oxfordi vakcina, amire sokan, régóta vártak (a britek már előre vásároltak belőle százmillió adagot), nincsenek komoly mellékhatásai, nem kell mélyhűtve tárolni, így a szállítása is egyszerűbb, na meg olcsóbb lesz, mint egy csésze kávé.

A csoda azonban egy napig sem tartott, másnap már arról beszéltek a szakértők, hogy az előzetes eredmények zavarosak, a jobban teljesítő csoport pedig messze nem volt olyan nagy létszámú, hogy bármit is jelentsen a belengetett 90 százalékos hatékonyság. Aztán az is kiderült, hogy abban a csoportban nem is vettek részt 55 év fölötti tesztalanyok, így további kérdések vetődtek fel a brit-svéd koalíció előzetes eredményeinek hitelességével kapcsolatban.

Mit mondott az AstraZeneca?

Bár az AZD1222 kódnevű vakcinajelöltet számos országban tesztelik, a cég november 23-i közleménye egyelőre csak a Nagy-Britanniában és Brazíliában folytatott klinikai vizsgálatok előzetes eredményeiről számolt be. Ezek szerint több mint 23 ezer alanyon tesztelték a csimpánzoknál náthát okozó adenovírus módosításával előállított vakcinát, és a vizsgált időszak alatt 131 COVID-19 megbetegedést jegyeztek fel, súlyos mellékhatások és kórházi esetek nélkül. A betegségek a valódi oltásban részesült alanyok és a placebót kapott kontrollcsoport közötti eloszlása alapján az jött ki, hogy összességében 70 százalékos hatékonyságú a vakcina.

Az oxfordi vakcina klinikai tesztjének egyik résztvevője Fotó: JOHN CAIRNS/AFP

Egy 8895 főt számláló csoport egy hónap különbséggel két teljes dózist kapott az oltóanyagból, míg egy 2741 fős másik csoportban először fél adagot kapott, majd egy hónap múlva őket is a teljes adaggal oltották be. Az előbbi csoportban 62 százalékban hatott a vakcina, míg az utóbbiban tapasztalták a bűvös 90 százalékos hatékonyságot. A különböző adagolás okairól nem szólt a közlemény, ráadásul a Modernával vagy a Pfizerrel ellentétben az AstraZeneca nem tette közzé előzetesen a klinikai vizsgálatok protokollját, így eleinte rejtély maradt, hogy miért próbálkoztak a fél dózissal.

A teszteredmények átláthatóságának hiányát több szakértő is megjegyezte, és azt is csak az amerikai vakcinaprogram, az Operation Warp Speed vezetőjétől tudta meg a közvélemény, hogy a féldózisos, 90 százalékos csoportban 55 év volt az alanyok felső korhatára. Mivel azt a járvány eleje óta tudjuk, hogy az időseket különösen veszélyezteti a covid, egyből érthetőbbé vált a helyzet: a 62 százalékos hatékonyságú csoportban, ahol az időseken is tesztelték az oltást, valószínűleg jobb képet ad a valós helyzetről, mint a szépen kiemelt 90 százalék.

Csak összehasonlításképpen: a Pfizer-BioNTech-féle oltóanyag klinikai vizsgálatának alanyai között 41 százaléknyian voltak az 55 év fölöttiek.

A bizalom eljátszása

Miután kiderült a vizsgálati eredmények részleteinek elhallgatása, befektetési elemzők és biostatisztikusok is arról nyilatkoztak, hogy az ilyen felelőtlen viselkedés nemcsak az adott vakcinafejlesztők törekvéseinek árthat, hanem a járvány végét türelmetlenül váró emberek oltásba vetett bizalmát is el lehet vele játszani. A leginkább összeesküvés-elméletekre építő oltásellenesség problémája nagyon is valódi, az álhírek és a dezinformáció korában pedig minden hasonló titkolózás és trükközés olaj lehet a tűzre.

Menelas PangalosForrás: AstraZeneca

Az AstraZeneca kutatás-fejlesztésért felelős vezetője, Menelas Pangalos szerdán egy interjúban elárulta, hogy az eltérő dózisok beadása nem tervezett lépés volt, hanem az egyik oxfordi teszt során a vizsgálat vezetőjének hibájából kaptak két különböző adagot a páciensek. Mint elmondta, ahogy észrevették a hibát, szóltak a szabályozó szerveknek, akik beleegyeztek, hogy az eltérő dózisokkal folytassák a tesztelést.

Nem először játszik saját hitelességével a cég: szeptemberben egyszer felfüggesztették az oxfordi vakcina tesztelését, miután az egyik tesztalanynál súlyos egészségügyi probléma lépett fel. Ekkor is többen rosszallták, ahogy az AstraZeneca kezelte a helyzetet: a cég elsőként a J.P. Morgan befektetőivel folytatott konferenciabeszélgetésen beszélt a problémáról, és a vizsgálatok felfüggesztését sem hozták nyilvánosságra – mindkét eseményről sajtóértesüléseken keresztül hallhattak az emberek, mielőtt hivatalosan is megerősítették volna őket.

Kutatók, üzletemberek, befektetők, szabályozók

A vakcinafejlesztők gyakran hangoztatják, hogy a leghatékonyabb oltóanyag megtalálása közös cél, ezért nincs szó semmiféle rivalizálásról egymás között, nincs „vakcinaverseny”. Ezt a laboratóriumokban a gyakorlatilag ismeretlen ellenséggel küzdő kutatók és a klinikai vizsgálatokban részt vevő, a járvány valóságát megtapasztalt orvosok valószínűleg tényleg így gondolják, de mivel gyógyszeripari szereplők és befektetők bevonása nélkül nyilvánvalóan nem lehet egy világjárványra méretezett oltási programot építeni, bekerültek a képbe a részvényeikért aggódó üzleti szereplők is, akik már potenciálisan más szemmel tekintenek a problémára.

Az AstraZenecát azért is támadták, mert a vizsgálatok részleteit a nagyvilággal ugyan nem osztották meg, de Wall Street-i elemzőkkel és szakértőkkel – privát beszélgetésekben – igen. Ezt a lépést Pangalos azzal védte, hogy a részletes eredményeknek egy szakmailag ellenőrzött tanulmányban a helyük, nem a sajtóban, viszont bizonyos szereplőket tájékoztatniuk kell a tesztek állásáról.

A brit-svéd cég részvényeinek árfolyama mindenesetre 7 százalékot esett a bejelentés óta, és folyamatos zuhanásban van.

Forrás: Google Finance

A vállalat korábbi bejelentése szerint 3 milliárd dózis legyártását tervezte 2021-ben, ami a globális lakosság egyötödének beoltására elég lenne. Hogy a szabályozók hogyan döntenek, bevállalják-e a kétesnek tartott eredmények alapján a vakcina vészhelyzeti, gyorsított engedélyezését, egyelőre nem tudni, és az AstraZeneca többi  országban végzett tesztjeinek a közeljövőben várható eredményei is sokat változtathatnak még a képen.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: