Milyen mellékhatásai vannak a nyugati vakcináknak? És az orosznak?
Nagy-Britanniában kedden megkezdődött az első koronavírus-vakcinák beadása, kevesebb mint egy évvel a világjárvány kitörése után. Az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) várhatóan ezen a héten adja meg a rendkívüli engedélyt az amerikai Pfizer és a német BioNTech közös vakcinájának, majd a szintén amerikai Moderna oltóanyaga lehet a következő a sorban, így jövő héten az USA-ban is kezdődhet a tömeges oltás. Magyarországon elkezdődött a vakcinaregisztráció, de egyelőre homályos, hogy lehet-e majd választani a nagy nyugati vakcinák, valamint az orosz és a kínai oltás közül.
Bár az egyes vakcinák hatékonysága változó, a biztonságosságukról ugyanazt állítják a fejlesztők: komoly mellékhatásuk nincs, legfeljebb a koronavírus-fertőzés enyhe tüneteit (gyengeség, fejfájás, hidegrázás) válthatják ki, mint minden védőoltás. De most már nem kell kizárólag a gyártók szavára alapozni, hiszen egyre több tapasztalati beszámoló kerül elő az oltásokról.
Egy nap kellemetlenség, aztán élheted az életed
A 68 éves amerikai Bonnie Blue a chicagói Illinois-i Egyetemen vett részt a Moderna vakcinájának klinikai vizsgálatán, és kedden J.B. Pritzker kormányzó szokásos napi koronavírus-tájékoztatóján számolt be tapasztalatairól. Állítása szerint nagy kockázatot vállalt az oltással, mivel asztmás, többször volt már lélegeztetőgépen, és nincs a legjobb fizikai állapotban, ezért a családja és barátai nem is nézték jó szemmel, hogy jelentkezett a tesztre.
„Jól vagyok. Nem volt semmilyen szörnyű mellékhatás. Egy kicsit fáradt vagy utána, egy kicsit fáj a fejed, de ezek elmúlnak, és aztán élheted az életed” – mondta Blue.
A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó specialistája, Peter Chin-Hong szerint a Pfizer és a Moderna klinikai tesztjein részt vett 75 ezer ember 25–50 százaléka számolt be valamilyen mellékhatásról, de csak 15 százalékuknál tartott egy napnál tovább, míg elmúltak a tünetek. „Ez csak azt jelenti, hogy az immunrendszer próbál aktiválódni, mivel ismeretlen dologgal találkozik. Ebben a vakcinában nincs vírus, teljesen fertőzésmentes” – mondta a szakértő.
A Bostonban élő, 24 éves Yasir Batalvi a CNBC-nek mesélt a Moderna klinikai vizsgálatáról, amelyre egy 22 oldalas hozzájáruló nyilatkozat aláírása után lehetett jelentkezni. Az első dózist október közepén kapta meg, és nagyjából olyan volt, mint egy influenzaoltás: egy kis kényelmetlen fájdalom az érintett karban, ami másnapra el is múlt. A három héttel később beadott második adag már teljesen hatással bírt.
„Az injekció után ugyanolyan mellékhatásokat tapasztaltam, mint az első dózisnál: izomfájdalmat és zsibbadást a karomban, csak egy kicsit erősebben” – mondta Batalvi. Estére azonban enyhe láz és hidegrázás is jelentkezett nála, és nehezen tudott aludni, de másnap reggel a kutatást végző orvosok telefonon biztosították arról, hogy ez normális reakció, délutánra pedig már semmi baja nem volt.
A Moderna-vakcina második dózisát követően az alanyok
- 9,7 százaléka számolt be fáradtságról,
- 8,9 százaléka izomfájdalomról,
- 5,2 százaléka ízületi fájdalomról,
- 4,5 százaléka fejfájásról,
- 4,1 százaléka pedig az oltás helyén jelentkező fájdalomról.
Az allergiások legyenek még körültekintőbbek
A CNBC-nek több olyan beoltott személy is nyilatkozott, akik a Pfizer-BioNTech vakcinájából kaptak a nyári, ősz eleji kísérletezés során. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az alanyok túlnyomó többségénél csak a szokásos, enyhe mellékhatások jelentkeztek az oltás után, de elvétve akadtak komolyabb esetek is – az egyik páciens például arról számolt be, hogy a második dózis beadása utáni reggelen olyan hidegrázással ébredt, hogy a vacogás miatt egy foga is eltört.
Többen azt állították, hogy szinte meglepődtek az egy nap alatt elmúló, enyhe mellékhatásokon, mivel az oltás előtt mindenkinek felsorolták a teljesen valószínű lehetséges mellékhatásokat: fáradtság, hidegrázás, étvágytalanság, izomfájdalom, izzadás. Az FDA a klinikai vizsgálat eredményeinek kiértékelése után már jelezte is, hogy nincs biztonsági akadálya a Pfizer-vakcina engedélyezésének.
A brit szabályozó hatóságok szerdán jelezték, hogy a Pfizer és a BioNTech vakcináját nem ajánlják olyanoknak, akiknek valaha volt már súlyos allergiás reakciójuk élelmiszerre, gyógyszerre vagy más védőoltásra. Az oltások első napján ugyanis a brit közegészségügyi szerv, az NHS két dolgozójánál is komoly allergiás reakciót váltott ki a vakcina – az anafilaxiás jellegű reakció jellemzően bőrpírrel, légzési nehézséggel és vérnyomáscsökkenéssel járhat.
A Pfizer-BioNTech vakcinájának második dózisa után a Modernáénál jóval kevesebben, 2 százaléknyian tapasztaltak fejfájást, és csak az alanyok 3,8 százalékánál jelentkezett fáradtság.
Oxford és Moszkva egyelőre titkolózik
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös vakcinájának hatékonyságáról és biztonságosságáról szóló tanulmány a szokásos mellékhatásokat említi, de nem írja le, hogy az alanyok hány százalékánál jelentkeztek azok. A több mint 12 ezer beoltott közül kettőnél jegyeztek fel olyan esetet, amelyről megállapították, hogy az oltóanyag váltotta ki: egy embernél két héttel az oltás után gerincvelő-gyulladás lépett fel, egy másik pedig 40 fok fölötti lázról számolt be.
Szergej Szatanovszkij, a Deutsche Welle oroszországi tudósítója önként jelentkezett a Szputnyik V nevű orosz vakcina tesztelésére – az oltást épp abban a moszkvai kórházban kapta meg, amelynek főorvosa a tévében is sokat szereplő Alekszandr Mjasznyikov, aki februárban kijelentette, hogy pontosan 0,0 százalék esélye van arra, hogy Oroszországban is megjelenjen a koronavírus.
Az oltás előtt elmondták neki, hogy aranyhörcsögökön és tengerimalacokon már bizonyították a vakcina hatékonyságát és biztonságosságát is, de emberi teszteken egyelőre csak a biztonságosságot sikerült megerősíteni. Az orosz vakcina tesztelésében összesen 40 ezren vesznek részt, közülük 30 ezernek adnak a Szputnyikból, míg tízezren placebót kapnak, és itt is három hét választja el a két dózis beadását.
Szatanovszkij szerint az oltás nem fájt, de estére elkezdett fájni a feje, a hidegrázás mellé pedig egy kis szédülés is társult, és 38,6 fokig felment a testhőmérséklete. Másnapra a láz hőemelkedéssé enyhült, harmadnapra pedig már teljesen elmúltak a mellékhatások. Az orosz vakcináról tehát legalább már azt lehet feltételezni, hogy biztonságos – arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 megelőzésében hatásos is lenne, egyelőre nincs megbízható információnk.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: