A világjárvány felértékelte a természettudományos oktatást, csökken a szkepticizmus
A 2020-as világjárvány hatására csökkent a korábbi években tapasztalt szkepticizmus a természettudományokkal kapcsolatban – derül ki az amerikai központú multinacionális ipari konglomerátum, a 3M felméréséből. A világ 14 országában még a nyár közepén végzett, mostanra kiértékelt közvéleménykutatás szerint a változó tendencia az oktatással kapcsolatos nézeteket is érintette.
A járvány előtt például az Európai Gazdasági Térség lakóinak 85 százaléka gondolta úgy, hogy a munkaerőpiacon elsősorban képzett szakmunkásokra van szükség. A járvány első hullámát követően azonban a térség lakóinak 72 százaléka értett egyet azzal, hogy a társadalom fejlődése érdekében a világnak szüksége van azokra a fiatalokra, akik a tudományos pályát választják, 69 százalékuk pedig úgy gondolta, hogy a természettudományos oktatás megerősítése kulcsfontosságú a jövő szempontjából.
Az amerikai, brazil, brit, kanadai, kínai, német, indiai, japán, mexikói, lengyel, szingapúri, dél-afrikai, dél-koreai és spanyol megkérdezettek véleményén alapuló kutatásból az is kiderül azonban, hogy továbbra is számottevően jelen van az a sztereotípia, amely szerint a természettudomány a „kockák” kiváltsága, és ez a társadalmi beilleszkedési kényszer miatt rengeteg tehetséges és ötletekkel teli fiatal kedvét veszi el attól, hogy ebben az irányban képezze magát.
A 3M kutatása szerint a megkérdezettek 38 százalékával közölték, hogy nem elég okos a tudományhoz. Kiderült, hogy a kevésbé jómódú fiatalok kisebb mértékben bíznak saját tudásukban, azokkal szemben, akik tehetősebbek, sőt 38 százalékuk abban a hitben él, hogy csak a zsenik számára elérhető a természettudományos karrier. Bár a tudományos oktatás szerepe általánosságban felértékelődött a járvány hatására, generációról generációra egyre nagyobb azok aránya, akik a fenti tényezők miatt elkedvetlenednek a tudományoktól.
A kutatásból az is kiderül, hogy az Európai Gazdasági Térség lakóinak fele gondolja úgy, hogy a tudományokat gyakorlatiasabb módon kellene oktatni, 47 százalék pedig úgy látja, fontos lenne megerősíteni és hangsúlyozni a tényt, hogy a természettudományok jobbá teszik az életet. A megkérdezettek jelentős része nyilatkozott úgy, hogy a diákoknak több információt kellene átadni a tudományos karrierlehetőségekről, valamint bemutatni, hogyan kapcsolódik a tudomány mindennapi élethez.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Új ingyenes oktatási platform indult természettudományos tárgyakkal
Mától elérhetők a Tansegéd.hu középiskolai tanárok által összeszedett, egyetemi tanárok által lektorált tartalmai kémia és földrajz témakörben, de hamarosan további természettudományokkal bővül az adományokból összehozott platform felhozatala.
Száz izgalmas magyar pedagógiai programot gyűjtöttek össze, hogy ne kelljen keresgélned
Az idei Edison100 válogatásban tanodák, cégek, informális csoportok, digitális kompetenciákat fejlesztő programok, civil szervezetek, de még gyerekétkeztetéssel foglalkozó vállalkozás is helyet kapott. Közönségszavazás útján keresik a legjobbat a témakörökre, földrajzi helyre és kompetenciákra szűrhető programok közül.
Szegregált oktatásból nem vezet út az egyetemre
Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.