Az új kutatási eredmények szerint mégis hatásos a remdesivir a COVID–19-cel szemben
A Minnesotai Egyetem orvosi karának kutatói négy új felfedezésről számoltak be azzal kapcsolatban, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus hogyan fertőz az egyes sejtek szintjén. Az egyik friss eredmény azt is megerősíti, hogy az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) és az Európai Gógyszerügynökség által is engedélyezett antivirális gyógyszer, az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett remdesivir hatásos gyógymódot jelent a súlyos COVID-19 betegséggel szemben.
„A vírus és a gazdaszervezet közötti interakciók korai eseményeinek feltárása kiemelten fontos abban, hogy megértsük a betegség élettanát, valamint hogy azonosítani tudjuk a megfelelő antivirális és immunmoduláns gyógyszereket” – idézi a közlemény az egyetem orvosi karán működő Immunológiai Intézet docensét, Ryan Langlois-t, aki a PLOS Pathogens című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője is volt.
A tanulmány négy fő állítása a következő:
- A SARS-CoV-2 elsősorban két sejttípust fertőz a felső légutakban: a csillós sejteket és a kehelysejteket.
- A nyálkát termelő kehelysejtek váltják ki elsősorban a gyulladásos immunválaszt, amit a súlyos COVID-19 esetekben figyeltek meg.
- A remdesivir hatásosan blokkolja a vírusreplikációt a felső légutak összes sejttípusában.
- A SARS-CoV-2 nagyon hatékonyan kerüli el, hogy a veleszületett immunrendszer felismerje, de amikor ez megtörténik, a vírusreplikációt sikeresen megakadályozzák az antivirális interferonok.
A kutatási eredmények szerint tehát a COVID-19 elleni védekezés első vonala a légutakban található sejtek sokaságának otthont adó légúti hám, ahol a vírus olyan immunválaszokat válthat ki, amelyek védelmet nyújtanak a betegség ellen, de nagy intenzitással akár károsíthatják is a légutak felszínét borító nyálkahártyát.
A minnesotai kutatók a legmodernebb technológiákkal vizsgálták az egyes sejtek reakcióját a vírusra, így meg tudták állapítani, hogy a SARS-CoV-2 az emberi légutak legtöbb sejttípusát képes megfertőzni, valamint azt is, hogy melyik gén könnyíti meg a vírus-RNS bejutását a gazdasejtbe: a 2-es típusú transzmembrán-szerinproteáz (TMPRSS2).
Remdesivir: most akkor használ vagy sem?
A remdesivir nevű antivirális hatóanyagot már a járvány eleje óta használják az Egyesült Államokban, és azóta az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti szerve is engedélyezte azt a COVID-19 súlyos eseteinek kezelésére, így október óta Magyarországon is alkalmazzák. Bár több tanulmány azt állapította meg, hogy az enyhe tünetekkel jelentkező koronavírus-fertőzés esetén nincs hatása, a súlyosabb esetekben viszont enyhít a tüneteken, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) novemberben mégis visszavonta a hatóanyagot a koronavírusos betegek ellátásához javasolt gyógyszerek közül. A WHO egy októberi kutatásra hivatkozott, amely során 30 ország 11 ezer betegét vizsgálták, és azt állapították meg, hogy a remdesivir nincs jelentős hatása a koronavírusos betegek állapotára.
A világ első számú orvosi folyóiratában, a New England Journal of Medicine-ben azonban október 8-án jelent meg az a tanulmány, amelyre máig hivatkoznak a legtöbb olyan helyen, ahol alkalmazzák a remdesivirt: a több mint ezer fős mintán végzett, a klinikai tesztek harmadik fázisát elért vizsgálat azt bizonyította, hogy a remdesivirrel kezelt koronavírusos betegek rövidebb idő alatt gyógyultak meg, és hamarabb hagyhatták el a kórházat. Az ő körükben továbbá alacsonyabb volt a halálozási arány is, mint a placebót kapott kontrollcsoportban.
Az összesen három kontinens tíz országában végzett kutatás során a páciensek tíz napig kaptak intravénásan remdesivirt (egy 200 mg-os kezdő adagot, majd kilenc napon át 100 mg-ot), a kontrollcsoportban ugyanennyi ideig placebo sóoldatot, és 29 napig vizsgálták őket a kórházi tartózkodásuk során. A remdesivirrel kezelt csoportban az átlagos gyógyulási időtartam 10 nap, a halálozási arány 11,4 százalék volt; míg a placebósok átlagosan 15 nap alatt gyógyultak meg, a halálozás pedig 15,2 százalékos volt közöttük.
A klinikai vizsgálat során azt is megállapították, hogy a remdesivir a betegség korai stádiumában bizonyult a leghatásosabbnak, ami a Minnesotai Egyetem kutatásában is megmutatkozik, hiszen ahogy a fenti képen is látszik, a megfertőzött sejtek remdesivir-kezelése után 48 órával már alig található fertőzés az egyes sejtekben.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az egyetem honlapján a következőt írta a hatóanyag alkalmazásáról: „A remdesivir sok országban teljes vagy feltételes engedélyt kapott COVID-19 kezelésére, de a használata ellenére is magas a betegek mortalitása, így ezen antivirális szer önmagában nem valószínű, hogy minden páciens esetében elégséges a terápiában. A leghatékonyabb kezelésnek az tűnik, ha a remdesivirt a kombinált terápia részeként alkalmazzuk a COVID antitestben gazdag vérplazma, a szteroid és a vérhígító adása mellett, szükség esetén kiegészítve a non-invazív lélegeztetéssel, valamint a fizioterápiával.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
