Felfalhatja az autonómiájuktól megfosztott magyar egyetemeket a Budapestre készülő kínai egyetem, a Fudan

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Budapesten létesít campust a világ 34. legjobb egyeteme, a sanghaji székhelyű Fudan Egyetem 2024-től. Ez önmagában jó hír kellene, hogy legyen, de legalább két okból kapásból problémás a projekt. Egyfelől már ránézésre is gyanús, hogy míg a CEU-t papíron azért űzte ki az országból a kormány, mert a kettős diplomát adó képzés „nem fair a többi magyar egyetemmel szemben”, a Fudan ugyanilyen képzéseit tárt karokkal fogadja; a szakértők szerint ráadásul épp a gigantikus költségvetésű Fudan budapesti működése adhatja meg a kegyelemdöfést az autonómiájuktól megfosztott magyar egyetemeknek azzal, hogy elszívja tőlük a hallgatókat és az oktatókat.

Minden jel arra mutat, hogy a 821 millió forintos ingatlannal megajándékozott Fudan újabb eszköze a magyar kormány Kína-barát politikájának, és az egyetem befogadása legfeljebb érintőlegesen járul majd hozzá a magyar felsőoktatás minőségének javításához. A kínai egyetemnek viszont többszörösen is kapóra jön a magyarok közeledése: az Európai Unióban is érvényes diplomát adhat ki, európai hallgatókat csatornázhat be, miközben Magyarországon politikailag is biztonságban érezheti magát, és komoly versenyre sem kell számítania a felsőoktatási piacon.

Oktatáspolitikai szakértőket, Kína-kutatókat és a kínai diplomáciában jártas forrásokat kérdeztünk arról, mit adhat és mit árthat Magyarországnak a kezdetben 5-6 ezer mesterszakos hallgatót és 500 oktatót foglalkoztatni kívánó Fudan Egyetem, mi állhat a különös alku mögött, illetve kell-e félni a pártállami vezetésű egyetem marxista tanaitól, és attól, hogy kínai kémjátszma áldozatául esnek a magyar hallgatók. A Fudan-sztorit meghatározza a Nemzeti Együttműködés Rendszerének erős emberei között dúló ellenségeskedés is, de ne szaladjunk ennyire előre – a történet egy Jackie Chan-filmeken nevelkedett fiúval kezdődik, aki 17 évesen ösztöndíjjal került egy kínai középiskolába, tíz évvel később pedig már sanghaji főkonzulnak mondhatta magát.

A magyar sárkány

Horváth Levente 2005-ben, az érettségit megelőző évben kapott lehetőséget arra, hogy egy alapítványi ösztöndíjjal Kínában töltsön egy teljes tanévet, egy nankingi középiskolában, helyi családoknál élve – mivel kungfu-rajongásán kívül is érdeklődött a kínai nyelv és kultúra iránt, nem hezitált. Az egy év leteltével hazautazott, majd Budapesten érettségizett le, és időközben megszerezte a kínai középfokú nyelvvizsgát is. Bár felvételt nyert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára, visszavágyott Kínába, ezért felkereste a budapesti kínai nagykövetség kulturális tanácsosát, Lio Ven-csinget, akinek elnyerte a bizalmát, és „imponáló teljesítményével és a diplomata hathatós támogatásával állami tanulmányi ösztöndíjat nyert Kína három legjobb egyetemének egyikére, a sanghaji Fudan Egyetemre.”

Mindezt onnan lehet tudni a ma már Matolcsy György elnöki főtanácsadójaként a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) dolgozó Horváthról, hogy 2008 és 2010 között többször beszámolt a kínai diákéletről olyan újságoknak, mint a Népszabadság, a Magyar Nemzet vagy a Magyar Fórum – gimnazista élményeiről könyvet is írt A magyar sárkány címmel. A Nemzet 2008 augusztusi cikke előrevetítette a jövőt: „Levente már tudja, hogy bármit kezd is majd magával, az Kínával szoros kapcsolatban lesz. Ráadásul állítólag Kína a jövő - teszi hozzá.”

Az egyéves egyetemi nyelvtanfolyam ideje alatt Horváth egy sanghaji luxusétteremben vállalt munkát, majd ténylegesen is felvételt nyert a Fudanra turizmus-menedzsment szakon, és már az első év végén beválasztották a hallgatói önkormányzatba, valamint a külföldi diákok szervezetének vezetésébe. Az egyetem magyarországi kapcsolatait már ezekben az években elkezdte szervezni – a Magyar Fórum 2010 februári cikkében így nyilatkozott: „Apró öröm, hogy tavaly megszerveztem egy kínai egyetemi delegáció látogatását a Lakiteleki Népfőiskolára, ahol együttműködési megállapodás jött létre a sanghaji Fudan Egyetem és a Népfőiskola között. így minden évben lehetőség van sanghaji egyetemi ösztöndíj pályázatra a Lakiteleki Népfőiskolán keresztül.”

Horváth Levente és Kui Jong-hao, a Fudan Egyetem rektorhelyettese az MNB budapesti konferenciáján, az I. kerületi Bölcs Várban, 2019 márciusábanFotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Miután Horváth 2010 nyarán megszerezte diplomáját, újra a Magyar Nemzet adott hírt róla: „A háromezer külországi végzősből tíz diák kapott rektori kitüntetést. Tippelhetnek, egyikük Horváth Levente volt. Mellesleg az egyetemi diákönkormányzatban a külföldi-kínai diákok közötti kapcsolatok erősítésével foglalkozott. Rendezvényeket szervezett teadélutántól színjátszásig, nyelvóráktól közös utazásokig. (...) Professzorai a nyáron felterjesztették mesterképzésre, s elnyerte a Kínai Népköztársaság ösztöndíját, úgyhogy újabb három évre Sanghajban marad."

A hároméves mesterképzés elvégzése után a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) kapott felkérést a Sanghaji Főkonzulátus vezetésére, amit el is vállalt. Horváth Levente így 2015-ben, 27 évesen elfoglalhatta az egyik legmagasabb diplomáciai pozíciót, Kína legfontosabb pénzügyi központjában. A kínai diplomáciai ügyeket ismerő, névtelenséget kérő forrásunk szerint a kínai külügyben is feltűnést keltett, hogy egy minimális munkatapasztalattal rendelkező, ráadásul korábban kínai állami ösztöndíjjal tanuló személyt jelölnek a posztra, ezért a diplomáciában szokatlan módon kétszer is rákérdeztek, hogy biztos őt akarják-e, de a magyar fél ragaszkodott hozzá.

Horváth a Bölcs Vár podcastjében elmesélte, hogy legnagyobb eredményeinek a Budapest-Sanghaj légijárat kezdeményezését, a keleti nyitásban való részvételét, valamint a kínai-magyar futballkapcsolatok felelevenítését tartja – Hszi Csin-ping kínai elnök Orbán Viktorhoz hasonlóan nagy focirajongó.

Két évet töltött a főkonzulátuson, majd hazatérését követően az MNB-nél helyezkedett el, a kezdetekben oktatási főosztályvezetőként. „Fölvettem a régi barátokkal a kapcsolatot, tájékoztattam őket, hogy már itthonról támogatom a magyar kapcsolatokat. Nagyon örültek, nagyon nyitottak voltak arra, hogy Magyarországgal együttműködjenek. (...) Tudtam hozni a fudanos kapcsolatot, hamar ki is alakult az együttműködés az MNB-vel. 2017-ben a Fudan Egytem párttitkár asszonya, az egyetem első számú vezetője, egy delegációval Magyarországra jött, és Matolcsy úr személyesen fogadta őket. Ennek keretében született egy olyan megállapodás, hogy a Fudan Magyarországon alakítson ki egy campust” – mesélte a podcastben.

Horváth Leventének nem lehetett teljesen új a diplomáciai-politikai terep, hiszen édesapja az a Horváth Béla, aki korábban Budapest XII. kerületének MDF-es, majd kisgazda országgyűlési képviselője, de Torgyán József kabinetfőnöke és viharos FKF-vezér is volt, 2000-ben pedig, talán legemlékezetesebb tetteként rávette a holokauszt-emléknap bevezetését felvető Pokorni Zoltánt, hogy a kommunizmus áldozatainak is jelöljenek ki emléknapot.

A NER-en belüli ellentétek és a 800 milliós ajándék

Horváth Leventének nem nagyon kellett győzködnie Matolcsy Györgyöt, a keleti nyitás nagy rajongóját, hiszen a jegybankelnök már az érkezése idején, 2017 májusában Sanghajba utazott a Kínai-Magyar Pénzügyi Fórumra, ahol többek között a Fudan Egyetem rektorhelyettesével is tárgyalt egy lehetséges együttműködésről. Augusztusban aztán megállapodás született, első körben egy kettős diplomát adó mesterképzésről, amely a Fudan és a Budapesti Corvinus Egyetem közös szervezésében valósul meg az MNB I. kerületi oktatási központjában, a Bölcs Várban. A pénzügyi MBA képzési program 2019 februárjában, 18 fővel indult el, a Pallas Athéné alapítványok kiemelt ösztöndíj-támogatásával. Horváth Leventét a Corvinus-MNB Nemzetközi Projektközpont igazgatójának nevezték ki.

A Fudan-projekt tehát az MNB-ben kezdődött, de az együttműködés komolyra fordulásával előbb-utóbb át kellett vándorolnia a felsőoktatás irányítását 2019-ben átvett Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM). Miután az év októberében Orbán Viktor a Karmelita kolostorban fogadta a Fudan Egyetem delegációját, Palkovics László innovációs miniszter decemberben, Sanghajban alá is írta a budapesti campus létesítéséről szóló egyetértési nyilatkozatot Hszü Ning-senggel, a Fudan elnökével.

Orbán Viktor kormányfő és Hszü Ning-seng, a Fudan Egyetem rektora tárgyal a Miniszterelnöki Hivatalban 2019. október 31-én. Orbán jobb oldalán Szilas Cecília miniszterelnöki főtanácsadó, a balján Horváth Levente.Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

Horváth egy interjúban beszélt a 2024-ig megvalósítandó tervekről. A következő lépésben más egyetemeken is indítanak a corvinusos MBA-hez hasonló, kettős diplomát adó képzéseket: a BME-n a műszaki és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos területeken, a Semmelweis Egyetemen orvosképzés indul, az ELTE-n kínai filozófiát és nyelvet tanítanak majd, a Corvinuson pedig egy újabb gazdaságtudományi double degree programot hoznak létre. A későbbiekben vállalati kutatási-fejlesztési központokat létesítenének az egyetemen: a komáromi BYD buszgyár és a Huawei a BME-vel és a Fudannal is együttműködhetne, a China Construction Bank pedig fintech-labort hozna létre a Fudanon.

Az igazi botrány már 2021-ben robbant ki, amikor kiderült, hogy az állam 821 millió forintért vásárolt ingatlanokat a Fudan számára a ferencvárosi Nagyvásártelep környékén, egy 520 ezer négyzetméteres területen, ahol Budapest Diákváros néven épül új városnegyed – itt később még egy ötezer négyzetméteres diákszállás is épül majd az első ütemben.

A HVG február közepén írta meg, hogy bejegyezték a felsőfokú oktatásra alapított Fudan Magyarország Kft.-t, amelynek ügyvezetőjeként Niu Shan van megjelölve a cégtárban. Az ő nevére rákeresve egy olyan cikket lehet találni, amelyben Horváth a China Daily nevű angol nyelvű kínai propagandalapnak mesél kínai tapasztalatairól. „Hálás vagyok a Fudan Egyetemnek, ahol megismertem a feleségem, Niu Shant, aki posztgraduális hallgató volt a Fudanon” – idézi a lap Horváthot.

Szakértők szerint egyébként erősen kérdéses, hogy 2024-re felépülhet-e a kínai egyetem budapesti campusa, mivel úgy tűnik, a kormánynak nincs kidolgozott Fudan-stratégiája, hanem az érintett szervek egy „félkész katyvaszt dobálnak egymás között, mint egy forró krumplit”, mivel a projekt kockázatos, ugyanakkor a miniszterelnök támogatását élvezi.

„Meglepő, hogy Orbán Viktor rákapott az ötletre, mert nem tűnik logikusnak, hogy miközben a Corvinusból akar top 200-as egyetemet csinálni, a másik kezével ráránt egy olyan konkurenciát, amivel magyar egyetemnek esélye sincs versenyezni”

– mondta egyik forrásunk.

A projektet kezdeményező MNB, a felsőoktatási ügyekben eljáró ITM és a szervezésben szinte csak formálisan megjelenő KKM közötti ellentétek az elbeszélések szerint a vezetők és az őket körülvevő stáb tagjainak nehéz személyiségéből fakadnak, vagy ahogy egyik forrásunk fogalmazott: „számtalan szinten utálják egymást.” Állítólag ez okozta azt a diplomáciai malőrt is, hogy Orbánt nem készítették fel megfelelően a február elején megrendezett, a Kínát és a kelet-közép-európai régiót felölelő 17+1 Együttműködés csúcstalálkozójára, ahol Hszi Csin-ping elnök a Fudan Egyetem leendő budapesti campusára építette beszédének Magyarországot érintő részét, míg Orbán szinte csak a járványügyi együttműködésekről beszélt.

Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Csen Cse-min, a sanghaji Fudan Egyetem alelnöke 2018 októberében, a budavári Óvárosháza épületébenFotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

Kegyelemdöfés a romokban lévő felsőoktatásnak

Horváth több megszólalásában is kiemelte, a Fudannak nem célja leuralni a magyar felsőoktatást, sőt segíteni szeretné a többi intézményt, például oktatói vendégelőadásokkal, továbbképzésekkel. A Bölcs Vár podcastjében egy kínai mondást idéz a Fudan filozófiájának alátámasztására: „Ha a legnagyobb sárkány elutazik vidékre, az nem lesz ott erősebb, mint a helyi gyík.” A szakértők azonban nem ilyen derűlátók.

„Az lesz az érdekes a Fudannal kapcsolatban, hogy mennyire teremt versenyhelyzetet a magyar egyetemek piacán, hiszen olyan képzéseket nyújt majd, a közgazdaság-tudománytól a nemzetközi tanulmányokig, amilyeneket a most legversenyképesebb egyetemeink, mint a Corvinus vagy az ELTE. Tehát adott esetben ezektől szívja majd el a jobb képességű hallgatókat, akik a kettős diploma lehetősége miatt tarthatják vonzóbbnak a Fudant” – mondta Szunomár Ágnes, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) kínai ügyekkel foglalkozó kutatója.

A szakértő szerint ha lesz rá lehetőség, a külföldi egyetemisták magyarországi tanulmányait támogató Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében is több olyan hallgató választhatja a Fudan budapesti campusát, aki egyébként a Corvinust vagy a BME-t célozná meg. A kínai egyetem hatalmas költségvetése ráadásul az oktatók piacát is könnyen átrendezheti: „Ők tudják majd megengedni maguknak a nevesebb külföldi oktatók meghívását, és a jobb nevű magyar professzoroknak is magasabb fizetést kínálhatnak” – mondta Szunomár.

Radó Péter oktatáskutató szerint normális körülmények között üdvözlendő lenne egy topligás kínai egyetem érkezése, de bőven van probléma a Fudan-projekttel. Mivel a kormány 2012 óta drámaian csökkentette a belépő hallgatók számát, ma nagyjából 50-55 ezer érettségiző lép tovább a felsőoktatásba évente, míg a mesterképzésben részt vevő hallgatók száma 20 ezer körül van. „Ha ezen a piacon megjelenik egy nagyon komoly erőforrásokkal rendelkező egyetem, ami a tervek szerint 5-6 ezer mesterképzéses hallgatót akar felszívni, még kevesebb hallgató marad a magyar egyetemeken” – mondta a Qubitnek Radó, aki szerint Kínát valószínűleg nem Magyarország érdekli, hanem az, hogy megvesse a lábát Európában, így különösen veszélyes lehet ekkora hatalmat adni a kezébe.

Azt persze nem lehet tudni, hogy a Fudan oktatói és hallgatói között milyen arányban lesznek magyarok és külföldiek, de a CEU példája azt mutatja, hogy ha Magyarországon működik egy komoly, nemzetközileg is elismert diplomát adó külföldi egyetem, az az itthoni diákokat is vonzza – a CEU-n a hallgatók 20-25 százalékát tették ki magyarok. „Ha a Fudanon is így lesz, az már egy érezhető hallgatóelszívás, mondhatni kegyelemdöfés a félig-meddig romokban lévő magyar felsőoktatásnak” – mondta Radó. És ahonnan eltűnnek a hallgatók, ott elkezd szűkülni a képzési kínálat is – erre Radó Péter a vidéki egyetemek példáját hozta fel, amelyek „az évtized elején, a felsőoktatás csonkolása után elkezdtek kiürülni, és egyre több szakot nem lehetett elindítani.”

Az oktatáskutató szerint az is óriási probléma, hogy nincs egységes szabályozó rendszer a felsőoktatásban, és a kormány egyetemről egyetemre, egyéni alkukkal rögzíti a működés keretfeltételeit és a finanszírozás részleteit. „A kormány 2012–13-ban döbbenetes mennyiségű költségvetési pénzt kivont a felsőoktatás finanszírozásából, és azóta az a rendszer, hogy jó viselkedés alapján, egyéni alkukkal csöpögtet vissza forrásokat az egyetemeknek, amiket ezek az alkuk tartanak életben. A visszaáramló pénzek döbbenetesen egyenlőtlenül oszlottak meg az intézmények között, az EU-s források döntő részét például az kormányzati kedvenc NKE (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) vitte el.” Bár a Fudannak aligha lesznek költségvetési problémái, ugyanebbe a szabályozatlan rendszerbe kell majd beilleszkednie, és mivel egyetemi szenátus helyett egy jelentős nagyságú ország kormánya áll mögötte, várhatóan az alkupozíciói is jobbak lesznek. Radó szerint

„a CEU példáján jól látszik, hogy teljes mértékben ideológiai kérdés, hogy melyik az az egyetem, amit beengednek a magyar felsőoktatási piacra, és melyik az, amit elkergetnek. Ez nonszensz. Ha nincsenek semleges versenyfeltételek, akkor megette a fene az egészet.”

Káderképző vagy a szabad gondolkodás bástyája?

Nagy visszhangot keltett a nemzetközi sajtóban az a 2019 decemberében történt diáktüntetés, amit az robbantott ki, hogy a Fudan Egyetem alapokiratában lecserélték a szabad gondolkodás és a demokratikus vezetés kifejezéseket államszocialista fogalmakra és a Kínai Kommunista Párt irányításának hangsúlyozására. Ennek jelentőségét vitatják a szakértők.

„Ha Magyarországon érvényesülne az egyetemi autonómia, az oktatás, tanulás és kutatás szabadsága, akkor a kormányzatot aggodalommal kellene eltöltenie, hogy egy olyan egyetemet fogadunk be, ahol ezek az értékek nem érvényesülnek. De mivel Magyarország ezt az autonómiát már tökéletesen felszámolta, ez feltételezhetően nem zavarja a kormányt” – mondta Radó.

Ezzel szemben Kusai Sándor, aki 2008 és 2014 között volt Magyarország pekingi nagykövete, azt mondta: „A Fudannál még az ősidőkben rögzítették a kutatói és oktatói szabadság elveit, de ezekkel eddig sem foglalkozott senki – a kulturális forradalom idején a Fudan volt a legvörösebb egyetem, akármi is állt a dokumentumokban. Ezeknek inkább szimbolikus jelentősége van. Most az a tendencia, hogy a pártot kell beleírni az okiratokba.” Hozzátette, attól nem kell tartani, hogy ideológiai oktatás zajlana az egyetemen, hiszen a nemzetközi tudományos elismerés a kínaiaknak is fontosabb, mint a kommunizmus exportálása.

Frissdiplomások csoportképe a sanghaji Fudan Egyetemen, 2012 júniusábanFotó: SHDAILY/Imaginechina via AFP

Salát Gergely sinológus, a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője szintén úgy véli, hogy „a Fudan nem káderképző, hanem gyakorlatilag üzleti alapon működő, nyugatosodott elitegyetem. Nyilván ezért találták ki, hogy akkor most beírják az alapokmányba a kommunista párt vezető szerepét. Hszi Csin-ping vezetése alatt zajlik a párt visszatérése az élet sok területére, és mindenféle dokumentumban rögzítik a kommunista párt mindenhatóságát – az alkotmányban ez eleve benne van –, de nem hinném, hogy ez a formalitás túl nagy hatással lenne az orvosok vagy a turisztikai menedzserek képzésére.”

„Az egyetemek egyébként hagyományosan a szabad gondolkodás bástyái az országban, persze kínai viszonylatban, tehát nem fog kitörni a liberális demokrata forradalom egyik egyetemről sem” – állítja Salát, aki szerint azt mindenképp érdemes leszögezni, hogy Kína kommunista diktatúra, így az egyetemeket is „a pártvezetőkkel együtt irányítják a nem-pártvezetők.”

Szerinte a sokat emlegetett kémkedéstől sem kell tartani, mert ugyan Kínában bevett dolog, hogy a diákok vagy a tanárok jelentéseket írnak egymásról, azoknak általában nincs következményük. „Nem hinném, hogy ezeket a jelentéseket bárki elolvasná, annyi van belőlük. A külföldön dolgozó tanároknak és a külföldön tanuló diákoknak is van jelentésírási kötelezettségük, de az esetek 99 százalékában ezeknek nincs semmi jelentősége.” Salát példája alapján a maradék 1 százaléktól Kínán kívül nem igazán kell tartani: „Ha mondjuk valakit felterjesztenek egy magas rangú állásra, akkor megnézik a káderlapját, és ha a jelentésekből kiderül, hogy nagyon szidja Hszi Csin-pinget, akkor nem ő kapja meg az állást, hanem egy ugyanolyan kvalitású, de megbízható jelölt.”

Miért éppen Budapest?

„Nagy kérdés, hogy a Fudan miért döntött Budapest mellett, mert az ilyen szintű kínai egyetemek általában a saját szintjükön játszanak, az Oxforddal és a Harvarddal működnek együtt. Az is biztos, hogy nem a magyar állami támogatások miatt, hiszen a Fudan költségvetése nagyobb, mint az összes magyar felsőoktatási intézményé együttvéve, tehát egy 800 milliós telek annyira nem győzhette meg őket” – mondta a Qubitnek Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Szerinte Budapest mellett szólhatott a város jó elhelyezkedése az EU-n belül, az országban élő több tízezres kínai közösség, valamint az, hogy már van itt egy alapvető kínai infrastruktúra, a Huaweitől a Bank of Chináig. „Az is nagy fegyvertény lehet, hogy itt kapnak egy politikai safe space-t, és nem kell attól félniük, hogy ha pár év múlva feszültebbé válna a viszony Kína és a Nyugat között, akkor kitennénk őket innen. Ez Berlinben vagy Párizsban máshogy lehetne, legalábbis a saját logikájuk szerint” – tette hozzá.

Kusai Sándor szerint a Fudan terjeszkedése önmagában nem meglepő. „Kína egy felemelkedő, globális szuperhatalom, amely egyetlen országhoz méri magát, az USA-hoz. Ennek megfelelően elképesztő ütemben fejleszti a felsőoktatását, és sikerült is létrehoznia 6-8 világszínvonalú egyetemet, ami bármikor versenybe száll az Oxforddal vagy a Harvarddal. Ennek természetes velejárója a külföldi terjeszkedés is” – mondta Kusai. De hogy miért pont Budapesten tervezi létrehozni első külföldi campusát a kínai egyetem? A volt nagykövet szerint ez is könnyen megfejthető:

„Ha Magyarországon létrehozol egy campust, akkor bent vagy az EU-ban, nagyjából az uniós civilizációs kör egy olyan részén, ahol van a tudománynak hagyománya. Kicsit le kell porolni, de van. Emellett nem kell szembesülni, mondjuk a Heidelbergi Egyetemmel vagy a Sorbonne-nal. Könnyű európai diákokat szerezni, nem kell vízum, ráadásul itt van egy olyan kormányzat, amely igyekszik jóban lenni Kínával.”

Bár Magyarország az utóbbi időben látványosan közel került Kínához, a két ország gazdasági kapcsolatai hullámzók, ami a kormány geostratégiájából eredhet. „Orbán azzal próbálja a saját nemzetközi mozgásterét növelni, hogy hintapolitikát folytat a különböző nagyhatalmak között. Van egy hagyománya annak a magyar történelemben, hogy nem feltétlenül jó egyetlen nagyhatalomtól függeni, ezért most az EU, az USA, Oroszország és Kína között hintázunk, mindegyiknek teszünk egy kis gesztust, de száz százalékig nem köteleződünk el egyikük mellett sem” – mondta a Qubitnek egy kínai viszonyokat jól ismerő, névtelenséget kérő kutató. Elmondása szerint a keleti nyitás „lényegében erről szólt, hogy differenciálni kell Magyarország kapcsolatait, elsősorban gazdaságilag, de áttételesen politikailag is. Hogy ha Brüsszel éppen nem ad pénzt, akkor majd Kína ad, vagy ha a németek épp nem fektetnek be, akkor majd az oroszok igen. De a keleti nyitás egyelőre nagy kudarc: a kínai tőke nem nagyon jön ide, és a magyar export sem túl izmos Kína felé.”

Itt jön be a képbe a felsőoktatás, ugyanis ez az a terület, ahová forrásunk szerint állami szóval be lehet csalogatni a kínaiakat. „Csak fogni kell egy kihasználatlan telket, és odaadni nekik, hogy csináljatok egyetemet. Ezt egy mobiltelefongyárral nem lehet megcsinálni, mert az alapvetően üzleti alapon működik, és ha a Xiaomi nem akar idejönni, mert úgy kalkulál, hogy nem éri meg, akkor nem fog idejönni. Így maradnak az állami projektek, mint a Budapest-Belgrád vasút vagy a Fudan Egyetem.”

Kérdéseinkkel megkerestük Horváth Leventét is, de a levelünkre már az MNB Kommunikációtól kaptunk választ. Ahogy az emailben írták: „Horváth Levente nevében is köszönjük a megkeresést, ugyanakkor most nem kívánunk élni a válaszadás lehetőségével.”

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: