A Fidesznek nincs sem választási, sem kormányprogramja, csak ereje van. Ebben a helyzetben azt elvárni az ellenzéktől, hogy a hatalom birtokában majd még a szükséges előkészítés után meghozandó döntésről mint határozott programpontról szóljon a kampányban, enyhén szólva felszólítás az öngyilkosságra, írja Ercse Kriszta és Nahalka István oktatáskutató.
Ingyen laptop, tankötelezettség 18 éves korig, megemelt tanári fizetések – sokat ígér oktatáspolitikai programjában az egyesült ellenzék, de nemcsak az a kérdés, hogy ebből mi válhatna valóra, hanem az is, hogy az ígéretek valóban átfogó reformot hoznának-e.
A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.
Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.
Kína-ügyi és oktatáspolitikai szakértők szerint a kommunista párt iránt elkötelezett Fudan megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak. A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.