A NAT betűre pontosan megszabja, melyik vers melyik versszakát kell tudni a magyar irodalmi kánonból, és idéntől ezek az érettségi teszten is pontot érnek. Bár az oktatáspolitikai irányelveket nem támogatják, az ország vezető magyartanárai szerint a memoritereknek lényegesen több a hasznuk, mint azt elsőre gondolnánk.
Kormányzati támadás alatt áll az oktatás Magyarországon: az MCC vezető oktatáskutatója visszasírja a poroszos módszereket, Orbán Viktor politikai igazatójának oktatási víziója a 20. századi totalitárius államok szellemiségét idézi, a tanulóközpontúság pedig szitokszónak számít.
A kormány tervei szerint tanárképzés indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol a diplomatákat, a vízügyi szakembereket, a katonákat és a rendőröket is képzik. Az egyetemi oktatók attól tartanak, hogy a terv ELTE régóta zajló, lassú kivéreztetését is szolgálja. Mit mond erről az ötletgazda, a miniszterelnök politikai igazgatója?
A hazai általános iskolák végzőseinek 40 százaléka alapszinten sem tud magyar nyelvű szövegeket értelmezni: az időjárás-jelentést sem érti, nemhogy egy mosógép használati útmutatóját. Gulyás Gergely szerint ez romaintegrációs probléma, a szakértők azonban máshol keresik az okokat.
Azt még Rubik Ernő, József Attila vagy Széchenyi István sem tudja, hogyan lehetne megoldani a magyar oktatás minden gondját, de szakértők segítségével elmagyarázzák, min lehetne javítani, hogy akár már rövid távon javuljon a helyzet.
A Qubit birtokába jutott dokumentumokból kirajzolódik, mi vár az új tanévben a pedagógusokra. A koncepciót Radó Péter oktatási szakértő „dilettáns baromságnak” nevezte.
Miután évtizedeken át hiába próbálták elérni a tanárok tisztességes megfizetését, a 20. század elejére radikalizálódtak a pedagógus-szakszervezetek, de a Horthy-korszakban még nagyobb ellenállással szembesültek. A nemzetellenes tanárok üldözését levezénylő Zilahi Kiss Jenő végül nem zsidózó papagájának hírébe, hanem a korrupcióba bukott bele.
A Fidesznek nincs sem választási, sem kormányprogramja, csak ereje van. Ebben a helyzetben azt elvárni az ellenzéktől, hogy a hatalom birtokában majd még a szükséges előkészítés után meghozandó döntésről mint határozott programpontról szóljon a kampányban, enyhén szólva felszólítás az öngyilkosságra, írja Ercse Kriszta és Nahalka István oktatáskutató.
Ingyen laptop, tankötelezettség 18 éves korig, megemelt tanári fizetések – sokat ígér oktatáspolitikai programjában az egyesült ellenzék, de nemcsak az a kérdés, hogy ebből mi válhatna valóra, hanem az is, hogy az ígéretek valóban átfogó reformot hoznának-e.
A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.
Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.
Kína-ügyi és oktatáspolitikai szakértők szerint a kommunista párt iránt elkötelezett Fudan megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak. A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.