Szerbiában több a vakcina, mint ahányan regisztráltak az oltásra
„Mi vagyunk a világon az egyetlen ország, ahol a vakcinakínálat felülmúlja a keresletet. Ez abszurd” – mondta Zoran Radovanovic szerb epidemiológus a Deutsche Welle (DW) horvát nyelvű oldalának. Március 5-én számoltunk be arról, hogy Szerbiában sikerrel és jól szervezetten haladnak a koronavírus elleni oltásokkal, még ha a járványintézkedések és a hivatalos halálozási adatok erősen megkérdőjelezhetők is. A központi tájékoztatás szerint az ország 15 millió vakcinát, tehát a teljes lakosság kétszeri beoltására elegendő mennyiséget szerzett be, illetve foglalt le.
A hétmilliós országban a beoltott emberek száma már március 4-én átlépte az egymilliót, az egészségügyi miniszter akkori közlése szerint az oltási tervben elsőbbséget élvező csoportok 95 százalékát beoltották legalább egy adaggal. Mi több, azóta mintha a fertőzési görbén is látszana az átoltottság kezdeti hatása (a hétvégékre bevezetett szigorítások ugyanis nem sokat nyomhatnak a latban). Az új koronavírusos esetek lakosságarányos száma korábban a magyarországival párhuzamosan növekedett, csak éppen nagyobb értékekkel, ám március 9-én bezárult az olló, és az esetszám Magyarországon már nagyobb, mint Szerbiában.
A szerbiai sikertörténet azonban itt megtorpanhat. A napokban publikált adatok szerint az összes regisztrált közül már csak kétszázezren vannak, akik nem jutottak vakcinához. Kérdés: mi van a többiekkel? Szerbia felnőtt lakossága ugyanis körülbelül 5,5 millió fő, és az adatokból úgy tűnik, hogy mindössze egynegyedük, 1,365 millió fő regisztrált elektronikusan az oltásra. Így a múlt hétvégén már azokat a 60 év fölöttieket is beoltották, akik nem igényeltek vakcinát, de megjelentek az oltópontokon.
A legfrissebb, hétfői kormányzati adatok szerint összesen 2 millió adag koronavírus elleni vakcinát adtak be eddig, és 782,7 ezren kapták meg mindkét dózist valamelyik oltóanyagból, tehát 1,609 millió körül járhat azoknak a száma, akiket legalább egy adaggal beoltottak.
A kumulatív lakosságarányos oltási görbén egyelőre nem látszik a lendület megtorpanása, hiszen a második adagok beadásával jó ütemben haladnak – és a napi adatokból sem lehet nagy csökkenést kiolvasni.
A szerbiai válságstáb korábban arról beszélt, hogy már nyárra kialakulhat az országban a nyájimmunitás, amihez a tudományos becslések szerint a népesség 65-85 százalékának szüksége lenne a vakcinára. Radovanovic szerint ez a számítás nem stimmel, mert nem lehet egyszerűen összeadni azoknak a táborát, akik átestek a betegségen, és akiket már beoltottak, egyrészt mert van köztük átfedés, másrészt mert a kétféle immunitás nem egyformán működik.
Dusan Popadic immunológus vasárnap arra figyelmeztetett, hogy bár más országokkal összevetve Szerbia jól áll, a lakosság több mint 80 százaléka még mindig nem immunis, hiszen csak az számít annak, aki a második adag után legalább 3 héttel van, és ez a lakosságnak csak kevesebb mint 10 százalékára áll. További félmillió ember a COVID-19-en átesve szerzett egy időre immunitást – tette hozzá. A Belgrádi Orvosi Egyetem professzora szerint ezért fel kellene gyorsítani az oltást. Megjegyezte, hogy a hétvégi lezárásoknak szerény hatásuk van csak a koronavírus terjedésére, „de hát ezek az intézkedések”. Nem kizárt, hogy a hétvégi szabályokat a közeljövőben hosszabb időszakra is kiterjesztik, ugyanis már a válságstáb tagja, Predrag Kon epidemiológus is azt szorgalmazta hétfőn, hogy a nagyobb hatás érdekében legalább 14 napra vezessék be ezeket.
COVID-tagadó orvosok a médiában
Radovanovic úgy látja, hogy „az emberek haboznak beadatni a vakcinát, mert nem kapták meg a megfelelő információt. Az internet legyőzte az Egészségügyi Minisztériumot, az infodémia velünk van.” Mint mondta, sokan úgy vannak vele Szerbiában, hogy nem ellenzik alapvetően az oltást, de inkább kivárnak, hogy lássák, mi történik azokkal, akik az elsők között oltatták be magukat.
Radovanovic szerint az állam elkésett a polgárok egészségügyi felvilágosításával, miközben ráadásul orvosok is büntetlenül terjeszthetik a fals információkat járványról és az oltásokról. A Szövetség a COVID Ellen orvosszervezet februárban a kamaránál panaszolta be például Branimir Nestorovic pulmonológust, a válságstáb volt tagját, aki korábban azt mondta, hogy a koronavírus „csak a Facebookon létezik” – és azóta is gyakori vendég a kormányközeli médiában.
Bár az oltásregisztráció egyszerű és bürokratikus akadályok nélküli, azoknak sem jelentkezett még az egyharmada, akik a felmérések szerint egyébként hajlandók beadatni az oltást. A januárban publikált felmérésben 38 százalék nyilatkozta, hogy egyelőre vár a vakcinával.
Pontos adatokat erről nehezen találni, a WHO március 11-i közleményében a konkrét számok említését diszkréten kerülve annyit állít, hogy decemberhez képest 9 százalékkal nőtt az oltási hajlandóság Szerbiában.
Magyarország körülbelül 7,9 millió fős felnőtt lakosságából március 12-ig 3,2 millióan regisztráltak az oltásra, a kormányzati tájékoztatási oldal szerint a járvány harmadik hullámában egymillióval nőtt a regisztráltak száma. Ahogy itthon, úgy Szerbiában is kicsi az oltási hajlandóság az ellenzéki szavazók között, mégpedig a felmérés szerint négyszer kisebb, mint a másik táborban. Egy szerbiai reprezentatív felmérés vezetője, Djordje Vukadinovic januárban a DW-nek azt mondta, hogy ahogy a többi országban, úgy Szerbiában is megvan a természetes bizalmatlanság az oltás iránt, de működik egy speciális politikai aspektus is, aminek semmi köze az oltáselleneséghez: arról szól, hogy az emberek nem bíznak semmiben, amit a kormány mond, tesz és propagál.
A szerbiai kormányzati kommunikáció szerint azonban inkább a kis közösségekben, főként az idős és kevésbé tájékozott állampolgárok körében bizalmatlanok az oltással szemben, Aleksandar Vucic elnök is mondott már olyat, hogy valamilyen kis faluban fogja beoltatni magát, például a kelet-szerbiai Zagubicában, ahol példát mutathat a helyieknek. A Közegészségügyi Szövetség mobil oltóközpontokkal szeretné elérni a kistérségeket.
Az biztos, hogy tájékoztató kampányra lenne szükség, de Zoran Radovanovic szerint ezzel idáig nem foglalkoztak, ehelyett a vakcina- és lélegezetőgép-beszerzések számaival büszkélkedtek – mondta az epidemiológus, aki szerint ha ez így folytatódik, Vucic akár kötelezővé is tehetné az oltást bizonyos munkakörökben dolgozók számára. Erről egyelőre nincs szó, de arra már akadt példa, ami korábban elképzelhetetlen volt Szerbiában: egy magáncég 4000-6000 dínárral (12-18 ezer forinttal) jutalmazza azokat a dolgozókat, akik beadatják a vakcinát.
Nagy kérdés, hogy milyen hatást gyakorol az oltási hajlandóságra, hogy a fel-fellángoló járvány ellenére az intézkedések elsősorban a gazdaság, és nem az emberek megmentését szolgálják. Ahogy nemrég a német RTL tudósítója Belgrádból elmondta, a tömött kávézóteraszok között sétálva úgy tűnik az emberek viselkedéséből, mintha nem is lenne járvány, mintha minden rendben lenne – akkor is, ha nincsenek beoltva.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
