„Ennyire jól szervezett dolog ebben az országban még nem volt” – Szerbiában nyitva a kocsmák, pörögnek az oltóközpontok
„Amikor a felnőtt lányomat hazavittem oltásra, nem hitt a szemének, hogy este kint vannak az emberek, nem kell maszk az utcán és a piacon, és be lehet ülni a kocsmába” – jellemezte a Qubitnek egy Magyarországon élő vajdasági anya a szerbiai járványvédekezést. Eközben az európai országok közül az Egyesült Királyság után Szerbiában haladnak a leggyorsabban a lakosság átoltásával, száz emberre több mint 22 beadott koronavírus elleni vakcina jut szerdai adatok szerint. Az az itthonról hihetetlennek hangzó hír is igaz, hogy Szerbiában választani lehet a vakcinák közül – és többnyire mindenki meg is kapja, amit választott.
A napi esetszámokat lakosságarányosan mutató görbéjük mégis a magyarországihoz hasonló ívben tör fölfelé február közepe óta, csak éppen még az itthoniaknál is nagyobb számokkal (Szerbiában a március 3-ai mozgóátlag szerint 517, míg Magyarországon 440 új eset jut naponta egymillió főre).
Szerbiai forrásaink szerint a járvány kezelése ott is információhiányosan és a magyarországinál is erősebb politikai ellenszélben zajlik; feltűnő, és kétségeket ébreszt például a magas fertőzésszámokhoz képest a halálozások elenyésző száma. Magyarországon szeptember közepe óta folyamatosan többen halnak meg a COVID-19 következményeiben, mint a szerb hivatalos számok szerint, holott a november-decemberi hullámban és azóta is lényegesen több ott a fertőzött, mint nálunk, kevesebb tesztelés mellett is.
Szabadon választani a kínai vakcinát
Az oltások megszervezése azonban tényleg katonás rendben halad, a 7 millió lakosú országban március 4-én már több mint egymillió volt azoknak a száma, akik megkapták legalább az egyik dózist. Február 20-áig ugyanakkor csak 1 millió 60 ezren jelezték oltási szándékukat. A gyors haladást egy az USA-ban és Indiában dolgozó szerb újságíró az ország speciális geopolitikai és egészségügyi helyzetével indokolta a szerb nyelvű BBC-nek, szerinte ennek köszönheti Szerbia, hogy kettő helyett öt vakcinát is fel tud kínálni a népnek.
A regisztrációnál a személyazonosításhoz szükséges adatok mellett vakcinát is lehet választani, egyet vagy többet: így például Újvidéken élő forrásunk hetvenes éveikben járó szüleit rendben beoltották már Pfizerrel, miután a regisztrációnál a Modernát és ezt az oltóanyagot jelölték meg. A kínálat ugyanaz, mint Magyarországon: Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik V és Sinopharm, de Moderna még nemigen érkezett. Megoldható, hogy a vakcinapreferenciát utólag módosítsák, ezt tették például egyik forrásunk idős ismerősei, miután értesültek azokról a kezdeti hírekről, hogy az AstraZeneca kevésbé hatásos időseknél (újabb hírek szerint viszont náluk is működik). Magyarországon élő vajdasági magyarral is beszéltünk, akinek idős hozzátartozóját kínai vakcinával oltották be, de párjával együtt ők is megkapták odaát a kért Pfizer-vakcina első adagját, huszonéves lányukat pedig AstraZenecával oltották be Szerbiában. (Az alábbi ábra a száz főre jutó beadott vakcinák számát mutatja a leggyorsabban oltó európai országokban, valamint az Európai Unióban.)
Aki a nyugati vakcinát választja, annak azt kell mérlegelnie, hogy esetleg később kerül csak sorra, mintha a keleti oltóanyagokat is bejelölné – tehát az esetleges késedelem nem büntetésként van beépítve a rendszerbe, mint itthon, ahol idős, sérülékeny emberek is azon gyötrődnek, hogy „ha nem vállalom be a kínait, akkor a sor végére kerülök, és ki tudja, mikor oltanak be”, mások pedig azon, hogy ha keleti vakcinát kapnak, esetleg nem utazhatnak szabadon. Emellett a szerb megoldás nyilván az egészségügyi rendszer adminisztrációs terheit is csökkenti, hiszen nem kell naponta több tucat pácienst végighívni, hogy vállalná-e az éppen beérkezett vakcinatípust.
Aki a szerb rendszerben a jelentkezésnél azt jelölte be, hogy mindegy, melyikkel oltják be, többnyire kínai vakcinát kap, mivel abból van a legtöbb. Erős kampány is folyik a kormányzati médiában, sőt óriásplakátokon is, hogy a kínai oltóanyag teljesen biztonságos, érdemes azt választani. Többen megjegyezték, hogy az első Sinopharm-szállítmányt Aleksandar Vucic elnök személyesen várta a repülőtéren, míg a Pfizer érkezésénél nem ez volt a helyzet, az AstraZeneca szállítmányát viszont kiment üdvözölni. Régi rendszereket idéző bájos gesztusként Vucic március 5-i születésnapjára Hszi Csin-ping elnök külön is küldött néhány százezer adagot a Sinopharmból.
Van, aki szerint a kínai vakcinát elsősorban a propaganda teszi népszerűvé, de felmerül az a magyarázat is, hogy mivel Szerbiába az utóbbi évtizedekben ömlött a kínai tőke és technológia, és sokan váltak kínai cégek alkalmazottjává, az emberek egyszerűen jobban bíznak a kínai oltóanyagban, mint a nyugatiakban – de az egészen biztos, hogy szívesebben fogadják, mint a magyarok. Ugyanez igaz lehet a Szputynik V-re is a hagyományosan oroszpárti nép körében. Arról, hogy eddig melyik oltóanyagból hányat osztottak ki, Szerbiában ugyanúgy nincs nyilvános adat, mint Magyarországon, a sajtó azonban arról ír, hogy vannak egész települések, ahol az embereknek nem kell a Pfizer, az AstraZeneca és a Moderna, hanem a kínai és az orosz vakcinára várnak. A kormányfő mindenesetre a Pfizer, az egészségügyi miniszter a Sinopharm vakcináját adatta be magának, míg az oroszbarát belügyminiszter a Szputynik V-t választotta.
A kínai, az orosz és a Pfizer-féle oltóanyag két dózisát három hét különbséggel adják be, míg az AstraZeneca-vakcinánál három hónapot várnak a két adag között. Sok ember kapott már oltást, de feltűnő mellékhatásokról egyik vakcinatípus esetében sem hallottak forrásaink. A hatékony oltási rendszerben is előfordulnak olyan rendszerhibák, hogy valaki a Pfizer első adagja után a Sinopharmból kap másodikat, ami erősen ellenjavallott.
A tömegoltás megszervezése
„Ennyire jól szervezett dolog ebben az országban még nem volt” – mondta a szerbiai ügyekben járatos forrásunk. Az országban nem háziorvosi rendszer, hanem úgynevezett egészségházak működnek, a kisebb településeken, járási központokban tehát ezekben az intézetekben szervezik meg az oltást, míg a nagyobb városokban sportcsarnokokat, vásárcsarnokokat is kijelölnek, Belgrádban a BelExpo területét is igénybe vették erre a célra. Egy kisvárosi egészségházban például a következőképpen zajlik az oltás: időpontra érkezve be kell csengetni, lázat mérnek az érkezőnek, aki bebocsátás után fertőtlenít, adminisztrálják az adatait, megmondják, hogy melyik oltást kapja a választottak közül, majd beküldik a nagyterembe, ahol két orvos dolgozik folyamatosan: ők vizsgálják meg és kérdezik ki az érkezőket az esetleges krónikus betegségekről, allergiáról. Ha mindent rendben találnak, a beoltandók kapnak egy papírt a lehetséges mellékhatásokról. Az ápolónők beadják a vakcinát, majd a beoltottak a terem végében várják ki a fél órát az esetleges erős mellékhatások jelentkezésére. „A nagyobb városokban ugyanígy megy, csak nem két dokival és nővérkével, hanem megsokszorozva.”
A teljesen központosított rendszer eleinte még azt is megengedte, hogy előzetes regisztráció és időpont nélkül megjelenjenek emberek az oltópontokon – őket is beoltották, csak túl sokat kellett tömegben várakozniuk, ezért ezt a lazaságot egy idő után megszüntették, és ma már csak időpontra hívott, regisztrált személyek vehetnek részt.
További érdekes momentum, hogy szinte egyedüli országként Szerbiában az újságírók is előnyt élveznek az oltási rendben, bár egy vajdasági újságíró szerint kérdéses, hogy ez mennyire valósul meg. Mindenesetre sokan regisztráltak, és hívták is őket, a kormánykritikus Danas napilap szerkesztősége is beoltotta magát.
A beoltottak magas száma ellenére a fertőzésszámok egyelőre meredeken nőnek, Mirsad Djerlek egészségügyi államtitkár szerint még hozzávetőlegesen négy hónapig kell maszkot hordania a népnek, amíg júniusig be nem oltanak 2-2,5 millió embert, és az átoltottság végre megfékezi a SARS-CoV-2 terjedését.
Azért a kocsmákat, mozikat nem zárják be
Szerda estére a dél-szerbiai Nis városban, ahol egyébként a legnagyobb a lakosságarányos átoltottság, katasztrofálissá vált a helyzet. A város vészhelyzeti parancsnoksága bejelentette, hogy sosem nőtt ilyen gyorsan a fertőzések száma, ezért – dobpergés – óvintézkedésként a következő két hétvégére bezárják az autópiacot és a bolhapiacot.
Ebből is látszik, milyen találó, ahogy itt élő vajdasági forrásunk fogalmazott: „számunkra, akik magyarországi nagyvárosban élünk, elképzelhetetlen, hogy ott mennyivel lazább minden”. Szerbiában tehát innen nézve meglehetősen enyhe intézkedésekkel vészelik át a járványt, a kocsmák, éttermek például a mai napig működhetnek, bár este 8 óráig be kell zárniuk, ahogy délutánig 5-ig a színházak is üzemelhetnek, és a mozik is nyitva tarthatnak, bár már csak délután 2-ig. Igaz, a kocsmák a múlt hét végén csak 14 (más források szerint 16) óráig tarthattak nyitva. A kozmetikák tavasszal zárva tartottak, most azonban üzemelhetnek.
Pénteken ülésezik a válságstáb, akkor dönthetnek szigorításokról, például arról is, hogy a következő hétvégére megint megkurtítsák a kocsmák nyitva tartását 14 óráig. Belgrád főpolgármestere aggódik, de nem a lazaság, hanem amiatt, hogy esetleg ennél is jobban korlátoznák a helyi gazdaság működését. Azzal érvel, hogy aki zárni akar, fizesse ki a kieső bevételeket a vállalkozásoknak. A járványszakértők a jelek szerint végig erős politikai ellenszélben dolgoztak és dolgoznak, és ritkán tudnak érvényt szerezni a javaslataiknak, a március 1-jén ajánlott kijárási tilalomról például cikkünk elkészültéig nem született döntés. Megéri a gazdaság érdekeit nézni? A jelek szerint annyiban igen, hogy a Szerb Nemzeti Bank múlt év végi előrejelzése szerint a 2020-as szerb GDP 1 százalékkal nő, ami az egyik legjobb érték Európában.
(Frissítés: Cikkünk megjelenésének napján a válságstáb az intézkedések szigorítását javasolta, és a kormány helyben is hagyta a javaslatot. A március 6-7-i hétvégére bezárnak a síközpontok, a kocsmák, a nem létfontosságú cikket árusító boltok és az éttermek, hétfőtől pedig online oktatást vezetnek be a középiskolákban.)
A magyarországinál csaknem kétszer magasabbra szökő őszi-téli járványhullámban azért november végétől bezárták az iskolákat, majd a téli szünetet január közepéig nyújtották. Január 21-én újranyitottak az iskolák, az óvodások és az alsósok azóta is a megszokott rendben járnak, a felsősök és a középiskolások szülei pedig élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy átállnak digitális tanrendre, bár nem sokan választják ezt. Emellett az 5. évfolyamtól olyan hibrid rendszert vezettek be a közoktatásban, hogy ha nagy az osztálylétszám, megfelezik, és a két csoport más-más idősávban (napszakban vagy napon) jár be tanulni. A pedagógusok egyébként az oltási rendben preferált csoportok közé tartoznak, de egyik érdekképviseleti szervezetük sem helyeselte a nyitást. (Az alábbi ábra az egymillió lakosra jutó új fertőzöttek számának hétnapos mozgóátlagát mutatja három országban.)
A Románia és Horvátország felől érkezőktől PCR-tesztet kérnek, egyébiránt nyitva vannak a határok – például Montenegro felé is, ahol október vége óta magasan vannak az esetszámok, és a koronavírus miatti halálozásban hetedikek a világon. Szerbiában a lakosságarányos tesztelés kisebb, mint Magyarországon, PCR-teszteket magánlabor nem is végezhet, csak az állam. A maszkviselés ma már kötelező zárt helyeken, de nem veszik túl komolyan.
Száz fős koronapartik, több ezer fős megemlékezés
A járvány mostani felfutásának oka a központi tájékoztatás szerint nem az enyhe intézkedésekben, hanem abban keresendő, hogy az emberek megszegik a korlátozásokat. Eleinte Dél-Szerbiában növekedtek látványosan a fertőzésszámok, ahol a sípályákon nem igazán szereztek érvényt a laza szabályoknak sem, sőt a kopaoniki és zlatibori síközpontokba „most az is elment, aki sítalpat még képen sem látott, mert ott a kutya nem ellenőrizte a szabályok betartását, mentek a hajnalig tartó partizások, mintha nem is hallottak volna a járványról”. Onnan terjedt tovább a vírus februárban az ország teljes területére. Most pedig szaporodnak a figyelmeztetések, hogy az oltás második adagja után sem szabad még elengedi magukat, nemhogy az első után.
A helyi felfogásról sokat elárul, hogy február közepén, 67 éves korában koronavírusban elhunyt Szerbia egyik legkedveltebb énekes-dalszerzője, Djordje Balasevic. Az általános nemzeti gyászban a hatóságok szemet hunytak afölött, hogy az újvidéki megemlékezésre mindenfelől odasereglettek az emberek Szerbiából, a több ezer fős tömegben sokan nem hordtak maszkot – és közös énekléssel is búcsúztatták Balasevicet.
Újvidéki forrásunk szerint „a nép csak azt teszi, amit megengednek neki”, a hatóságok razziáznak ugyan a nagyvárosokban, és megállapítják, hogy zárási idő után is buliznak egy kocsmában, néhány embert megbüntetnek, de minden folyik tovább. Szerbiában sokan vannak az oltásellenesek és a vírustagadók is, a városokban száz fős vagy annál is nagyobb koronabulikat tartanak a diszkók és kocsmák hátsó helyiségeiben, ezeknek a szervezőit most kezdték el szigorúbban bírságolni. Belgrádban nemrég megbüntettek két úgynevezett kommunális rendőrt, mert a főnöküknek feltűnt, hogy csak akkor bukkannak illegális bulikra, amikor ő is velük járőrözik.
Nem csoda, hogy a legfertőzöttebb területek között mindig ott van az 1,4 milliós Belgrád, bár újabban Dél-Szerbiában vannak a legnagyobb gócok, és a Vajdaságban is dinamikusan terjed a koronavírus: a Szerbiában mindig délután háromkor közölt adatok szerint múlt vasárnap még 408, hétfőn 736 új esetet regisztráltak a tartományban, a járások közül vasárnap 36-ban volt rendkívüli helyzet, hétfőn 39-ben.
Kozmetikázott halálesetek?
Néhány hete a brit variáns is segíti a vírus látványos terjedését, de hivatalosan nem COVID-19 miatt halnak meg az emberek. Szerbiában a központilag közölt számok alapján szinte egyedülállóan kedvező halálozási rátát mérhetünk a járványban. A lakosságarányos halálozás mellett (amiről alább ábrát is mutatunk) akkor is feltűnően kedvező a kép, ha az összes eddigi igazolt fertőzés százalékában fejezzük ki a COVID-19 következményeinek tulajdonított haláleseteket.
- Ez Szerbiában 0,95 százalékos rátát mutat,
- a kevesebbet tesztelő Romániában 2,53 százalékra jön ki,
- a valamivel többet tesztelő Magyarországon 3,47 százalék,
- Németországban 2,9 százalék,
- de a rendkívül sokat tesztelő Dániában is 1,11 százalék.
Vajon ez azért van, mert Szerbiában kevés az elhízott ember? A túlsúly ugyanis a rosszabb kimenetelű koronavírus-fertőzés egyik, ha nem a legfőbb rizikófaktora. Nem igazán, sőt Szerbiában kifejezett közegészségügyi probléma a hízás. Vagy rövidebb a születéskor várható élettartam, azaz a legsebezhetőbb korosztályokba tartozók már kevesen vannak? Erről sincs szó, Szerbiában csak fél évvel marad el a várható élettartam a magyarországitól.
Az adatok ellentmondása augusztus óta foglalkoztatja a szerbiai közvéleményt és az orvosokat, a nyáron alakult Szövetség a COVID Ellen orvosszervezet vezetőségének egyik képviselője, Rade Panic aneszteziológus, aki egyben az orvosok és gyógyszerészek szakszervezetének elnöke is, február végén be is nyújtotta az ügyészségnek a bizonyítékaikat arról, hogy az országban titkolják a koronavírus-halálozási adatokat és a fertőzésszámokat. Ennek előzménye az volt, hogy egy tavalyi interjúban már megosztotta ezzel kapcsolatos aggályait, amiért a rendőrség két hosszú beszélgetésre idézte be. Panic arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly novemberben és decemberben a kraljevói közegészségügyi hatóság 93 koronavírus-fertőzés miatti halálesetet regisztrált, miközben ő maga 150 esetről tud, és ezeket dokumentumokkal is tudja bizonyítani.
Frissítés: Olvasónk hívta fel rá a figyelmet, hogy a szerbiai statisztikai hivatal adatai az összhalálozás jelentős növekedését mutatják 2020 második felében az előző évhez képest, október hónapot leszámítva. Júliusban több mint 20 százalékkal haladta meg a halálozás a 2019-es adatot, augusztusban 14,6, szeptemberben 8,7 százalék volt a többlet az előző év azonos időszakához képest. 2020. októberben kevesebben haltak meg, mint az előző évben (8353 haláleset történt, míg 2019. októberben 8441). Novemberben és különösen decemberben azonban már drámai volt a növekedés: a 2020. novemberi halálozási adat 35,6 százalékkal, a decemberi pedig 96,8 százalékkal haladta meg az előző évit. Az alábbi ábrán már nem látszik, de 2021. januárban ismét 20 százalék alá csökkent a halálozási többlet, a 2020-as 8706-hoz képest idén 10417 haláleset történt az első hónapban.
Az egészségügyi szakszervezet, amely folyamatosan nyilvántartja a koronavírus miatt elhunyt orvosokat – ők ugyanis feltűnően sokan vannak a környező országokhoz képest –, az előbbi egyesülettel együtt harcol a jobb munkakörülményekért, a lakosság felvilágosításáért, az egészségügyi dolgozók testi épségéért, illetve azért, hogy az egészségügy ne rendelődjön alá pártpolitikai szempontoknak.
Vucic elnök előszeretettel véleményez, kommentál szakmai kérdéseket is, az említett Panic doktort egy ízben azzal vádolta, hogy az egészségügy összeomlásáért dolgozik, és árulónak is nevezte, amiért az orvos december végén becsületsértés miatt beperelte az elnököt.
Sem ennek az ügynek, sem az ügyészségre beterjesztett bizonyítékoknak nincs egyelőre következménye, de az egészségügyi dolgozók munkájának köszönhetően Szerbia a hatékony oltási kampány európai mintaállama maradhat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
