Újra nyitva vannak üzlethelyiségek, óvodák és iskolák, így térjünk vissza a beltéri fertőzés megelőzésére szolgáló tudományos útmutatóhoz, amit lefordítottunk magyarra is. Ezzel tudjuk például ellenőrizni, hogy hány percet lehetünk az új szabályok mellett egy boltban, ha nem mindenki tartja pontosan a maszkviselés szabályait (például az alkalmazottak lélegeztek maszk nélkül a térbe, mielőtt beléptünk). Vagy hogy mekkora veszélyt jelent az éneklés egy istentiszteleten. illetve hogy mennyivel veszélyesebb egy sikongató ovis csoport, mint a csendben ülő gimnazisták lennének.

Cikkünk közlése óta tudományos publikációként is megjelent az útmutató alapjául szolgáló tanulmány, a Massachusetts-i Műszaki Egyetem, az MIT professzora, Martin Bazant munkája, és a YouTube-on is elérhetővé vált a terjedés fizikáját elmagyarázó előadás-sorozat. Bazant és szerzőtársai új, szakmai ellenőrzésen még nem átesett tanulmányukban egy könnyebben mérhető mutatóhoz kötik a potenciális veszélyt jelentő aeroszolok mennyiségét: a levegőben jelen lévő szén-dioxid mennyiségéhez.

A frissített útmutató ezt az egy lényegi újítást tartalmazza, azt is csak haladó módban: megmutatja, hogy az adott körülmények mellett milyen szén-dioxid-szintig vagyunk biztonságban. Természetesen nem azért, mert a szén-dioxid önmagában fertőzne, hanem mert a beltérben felgyülemlő szén-dioxid mennyisége szoros összefüggésben van a kilélegzett és még nem cserélt levegő mennyiségével. Mivel lassan egy éve tudható, hogy a koronavírus alapvetően aeroszolokkal terjed, amik úgy töltenek meg egy teret, mint a cigarettafüst vagy a szén-dioxid, így az utóbbit mérő eszközökkel a levegő biztonsága is figyelemmel követhető.

Az útmutató néhány feltételtől azért függővé teszi, mekkora szén-dioxid-koncentráció lehet biztonságos. A kilélegzett levegőben nagyjából állandó a szén-dioxid mennyisége, az aeroszolok mennyisége viszont nagyban függ a hangszálaink rezgésétől. Ugyanannyi összelélegzett levegőben több az aeroszol, és többet is tüdőzünk le belőle, ha sem a kilélegző, sem a belélegző nem visel maszkot. Egy tomboló hullám esetén nagyobb eséllyel lehet a teremben fertőző, mint egy szigorú lezárásokkal elfojtott hullám után.

Mivel szoros összefüggés van a szén-dioxid koncentrációja és az általunk vállalt kockázat között, egy könnyen elérhető, a kereskedelmi forgalomban néhány tízezer forintért kapható szén-dioxis-mérővel tudjuk ellenőrizni a tantermeket és az üzlethelyiségeket. Ha a szén-dioxid-koncentráció tartósan túllépi a javasolt szintet, érdemes befejezni a találkozót, elhagyni és alaposan átszellőztetni a helyiséget, és legközelebb szigorúbb feltételekkel újranyitni. Ha pedig az épület szellőzőrendszere képes szabályozni a szén-dioxid mennyiségét, így érdemes beállítani a szellőzést.

Az eredeti útmutatóhoz hasonlót készített a Harvard Egyetem közegészségügyi kara is – ez, bár angol nyelvű, talán a leginkább felhasználóbarát az eddigiek közül.

A veszély nem múlt el

Magyarországon továbbra is súlyos a fertőzésveszély, és erősen javallott az óvatosság, még azoknak is, akik mér megkapták az oltást. A február végéig rendelkezésre álló halálozási adatok szerint Magyarországon millió lakosonként 1471 halálesettel történt több a járvány kezdete (2020. március 1.) óta, mint a hosszú távú trendek alapján várni lehetett volna. Ahogy múlt heti térképünkön bemutattuk, ez mindössze 300-400 fővel volt kevesebb a járvány elején jobban sújtott Spanyolország, Olaszország, Anglia számainál, és 700-1000 halálesettel maradt el a cseh, román vagy lengyel számoktól.

link Forrás

Most már hetek óta nemhogy a legmagasabb nálunk a járvány hivatalos áldozatainak a száma lakosságarányosan, hanem millió főnként sajnos 60 halálesetet verünk a második helyezett bolgárokra is. A többi kelet-európai országot nagyjából 100-120 esettel, a nyugat-európaiakat 150-nel is előzzük. A március elseje óta eltelt hét hétben valószínűleg már több országgal szemben is ledolgoztuk a pár százas lemaradásunkat, és megelőztük őket a lakosságarányos halálozás szomorú rangsorában.

Ez csak akkor nem lenne így, ha nálunk hirtelen sokkal magasabb lett volna a járvány hivatalos áldozatainak aránya a teljes többlethalálozáshoz képest, míg máshol a mieinknél jobb hivatalos adatok több rejtett áldozatot jelentenének. Sok országban volt magasabb a többlethalálozás, mint ahány halálesetet hivatalosan is a koronavírus rovására írtak, de nem látszik, hogy ez miért hazánkban szűnt volna meg. Magyarországon tavaly 50 százalék körül volt ez a többlet – ennek alapján mára már inkább 38 ezer haláleset körül járhatunk, sok országnál több lakosságarányos áldozattal.

A szerző közgazdász.

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

link Forrás