Erősebb T-sejtes immunválaszt váltott ki idősekben az AstraZeneca vakcinája, mint a Pfizer

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Egy preprint, tehát szakértő kutatók ellenőrzésén még át nem esett kutatásban elsőként hasonlították össze kifejezetten az Oxford/AstraZeneca és a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcináit.

Amint a brit Financial Times hírül adta, az Oxfordi Egyetem és a brit-svéd AstraZeneca oltóanyaga az idősebb beoltottakban erősebb sejtes immunválaszt produkált, mint az amerikai-német sztárvakcina. Eszerint az is lehetséges, hogy a vérrögösödést okozó mellékhatásokkal és a dél-afrikai variáns elleni hatástalansággal összefüggésbe hozott vakcina nagyobb védelmet nyújt a súlyos COVID-19 ellen, valamint az új vírusváltozatok ellen is.

A nyolcvan év fölötti beoltottakban egyébként mind a két oltóanyag kiváltotta a szükséges antitestválaszt, amit az első adag után öt-hat héttel vizsgáltak a kutatásban. A T-sejtes válasz kiváltásában azonban az AstraZeneca vakcinája bizonyult hatásosabbnak, pontosabban akik abból a vakcinából kaptak, azoknál nagyobb eséllyel alakult ki a T-sejtes immunreakció is.

Antitestes és T-sejtes válasz

Az immunrendszer antitestekkel és T-sejtekkel ismeri fel és reagál a jelenlegi világjárványt okozó SARS-CoV-2-re. A különféle vakcinák által kiváltott antitestes választ már széles körben tanulmányozták, de a T-sejtes rekacióról kevesebb adat gyűlt össze, mert azt nehezebb mérni. 

A Birminghami Egyetem által elvégzett és a Brit Koronavírus-immunológiai Konzorcium (CIC) finanszírozta kutatásban az AstraZenecával beoltottak 31 százalékában volt mérhető T-sejtes válasz, míg a Pfizerrel beoltottak időseknél ez az arány csak 12 százalék volt. Mindkét arányszám vélhetően emelkedik a második adag után, hiszen például egy korábbi kutatásban a Pfizer két dózisával beoltott 80 év fölöttiek 63 százalékánál már kimutatható volt a T-sejtes aktivitás.

Paul Moss hematológusprofesszor, a CIC vezetője szerint a sejtes immunválasz segíthet a súlyos tünetek megelőzésében és a vírus különféle variánsainak felismerésében. Mint mondta, a T-sejtek valamivel kevésbé kitettek az immunmemória gyengülésének, azaz hosszabb ideig képesek felismerni a kórokozót, mint az antitestek, és nagyobb mértékben azonosítják sikeresen a vírus változatait is.

Korábban több laboratóriumi kutatás is azt találta, hogy csökken a bevált vakcinák által kiváltott antitestválasz, ha a koronavírus dél-afrikai, B.1.351 variánsáról van szó. Egy tanulmány arra jutott, hogy az AstraZeneca-féle oltás nem akadályozta meg az enyhe vagy közepes tünetek kialakulását, ha a szervezet ezzel a vírustörzzsel fertőződött meg. (A Qubit nemrég jól áttekinthető táblázatban tette közzé, mennyire bizonyultak hatásosnak az egyes vakcinák a koronavírus különféle verzióira.)

Érdemes lehet sokat várni a két adag között

A jelen kutatás további jelentősége, hogy arra utal, valóban érdemes nagyobb szünetet tartani a vakcinák két adagja között. Az Egyesült Királyságban az egy dózissal beoltottak aránya 47,51 százalék, míg Magyarországon 31,44 százalék, a két adaggal beoltottak aránya azonban nálunk kedvezőbb: 13 százalék a brit 11,5 százalékhoz képest. Ennek az az oka, hogy a brit oltási stratégia most azt tartja szem előtt, hogy minél többen minél hamarabb kapják meg az első adagot, így ott már 12 hét szünetet tartanak a két dózis között – nem úgy, mint a klinikai teszteken, ahol 3-4 hét kihagyás volt két adag között, és amihez a legtöbb országban tartják is magukat.

A CIC és a Birminghami Egyetem vizsgálata arra jutott, hogy 5-6 héttel az első dózis után a 165 vizsgált idős ember nagy többségében kialakultak az antitestek. A Pfizerrel beoltottak 93 százalékánál mutatkoztak meg a tüskefehérje-specifikus antitestek, míg az AstraZenecánál ez az arány 87 százalék volt. Erősebb immunválaszt találtak azoknál, akik korábban felgyógyultak a COVID-19-ből. 

Moss szerint egyre több bizonyíték igazolja annak a brit döntésnek a helyességét, hogy késleltetik a második vakcinaadagot. „Nagyon jó klinikai védelmet kapunk az egy adag jó időzítésével is.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: