A Pfizer antitestes védelme erősebb, de hamarabb elhalványul, mint az AstraZenecáé

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Újabb brit összehasonlító kutatást készítettek az amerikai-német Pfizer/BioNTech és az brit-svéd AstraZeneca koronavírus elleni vakcináiról. Az Oxfordi Egyetem kutatásának pénteken közzétett eredményei szerint a Pfizerrel beoltottak körében az antitestes immunválasz kezdetben erősebb volt, ám az idő előrehaladtával hamarabb elhalványult, mint azoké, akik az AstraZeneca vakcináját kapták. A kutatást preprint formában, azaz szakértők ellenőrzése nélkül tették közzé csütörtökön.

A brit COVID-19-fertőzés felmérés tömeges adatait elemezve a kutatók arra jutottak, hogy az első Pfizer-adag után 35 nappal az antitestek száma csökkenni kezdett, míg az AstraZeneca esetén ez az időtartam 49 nap volt – egészen odáig változatlan maradt a vírus elleni védelem. A kutatók ehhez több mint 373 ezer beoltott személy 1,61 milló COVID-teszteredményét összegezték, amelyeket tavaly decembertől idén áprilisig rögzítettek.

Az Oxfordi Egyetem népegészségügyi tanszékének rangidős kutatója, Koen Pouwels a kutatást ismertető online sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy bár az immunválaszok erőssége különbözött, egyik oltóanyag esetében sem volt egyetlen személy sem, akinek az immunrendszere ne produkált volna választ a vakcinára. Ugyanakkor volt a beoltottaknak egy kisebb csoportja – ez mindkét vakcina esetében 5 százalékot tett ki – akiknél csak gyenge immunválaszt váltott ki az oltás.

Az antitestek szintjének alakulása az idő előrehaladtával a kétféle vakcinánál. Képernyőkép a tanulmány online bemutatójáról.Fotó: Healt Policy Watch

A kutatásból az is kiderült, hogy egy oltásadagtól nagyobb védettség alakult ki azokban, akik korábban már átestek a COVID-19-en, mint azokban, akik nem kapták el a fertőzést – ahogy ezt korábban a Szputnyik V vakcináról is bizonyították. Az szintén megmutatkozott, hogy a 60 év felettiekből átlagosan gyengébb antitestes immunreakciót váltanak ki a vakcinák, hacsak nem voltak korábban fertőzöttek.

Egyetlen adag is meglehetősen hatásos

Ugyancsak az Oxfordi Egyetem folytatta le azt az előbbitől független, szintén peer-review nélküli elemzést, amely azt a biztató eredményt hozta, hogy már a Pfizer és az AstraZeneca egyetlen adagja is jelentősen, 65 százalékkal csökkenti a koronavírussal való megfertőződés esélyét. Pouwels szerint ez megerősíti azt az Egyesült Királyságban követett stratégiát, hogy a két adag között mindkét oltóanyag esetében 12 hét szünetet tartsanak.

Az első adag beadása után 21 nappal 

  • a fertőzés esélye 65 százalékkal, 
  • a tünetes fertőzés kialakulása még ennél is nagyobb mértékben, 72-74 százalékkal csökkent, 
  • a tünetmentes fertőzés esélye pedig 57 százalékkal esett vissza.

Sarah Walker, az Oxfordi Egyetem orvosi és járványügyi statisztikával foglalkozó tanárát, a nemzeti COVID-19-felmérés vezető kutatóját kellemes meglepetésként érték az eredmények. Ugyanis, mint mondta, az oltás nagyobb hasznot nyújt azoknak, akikben nagy a vírusterhelés, illetve akiknek tüneteik vannak – annak a két csoportnak, akik nagyobb eséllyel is adják tovább a fertőzést. 

A kutatásban mindkét vakcina egyetlen dózisát hatásosnak találták a Közép-Európában tavasszal sok megbetegedést okozó brit variáns, a B.1.1.7 jelű koronavírus-változat ellen is. Ebben nem találtak különbséget a 75 évnél idősebb krónikus betegek és a fiatalabb egészségesek között.

A tömeges adatok szerint a gyakorlatban a Pfizer két adagja a tünetes fertőzés előfordulását 90, a tünetmentesét 70 százalékkal csökkentette. Az AstraZeneca vakcinájából azonban még túl kevesen kaptak két adagot ahhoz, hogy abból releváns következtetéseket lehessen levonni – mondták a kutatók. 

Ugyanakkor a tény, hogy a tünetmentes fertőzések esetében kisebb csökkenést mértek, arra figyelmeztet, hogy a beoltott személyek is újra elkaphatják a koronavírust, még ha kisebb eséllyel is. Tehát két oltásadag után is be kell tartaniuk a biztonsági előírásokat, hogy csökkentsék a vírus átadásának kockázatát – mondta Pouwels.

Különbségek idősebb és fiatalabb beoltottaknál

A két adag Pfizer által kiváltott antitestes immunválasz minden korcsoportban magas volt, de különösen az idősebbeknél, akiknél az antitestek mennyisége megközelítette azokét, akik egy adagot kaptak, de előtte átestek a koronavírus-fertőzésen. David Eyre docens, az Oxfordi Egyetem Big Data Intézetének munkatársa szerint ez aláhúzza, hogy érdemes az emberek életkorához igazítani a vakcinadózisok ütemezését, hiszen „az idősebbeknél a két adag olyan hatásos, mintha a SARS-CoV-2-fertőzésen átesve képződtek volna antitestjeik, a fiatalabbknál viszont egy adag éri el ugyanazt a hatást”.

Walker szerint az adatok elemzése bizonyítja, hogy oltások nélkül lehetetlen kontrollálni a koronavírus terjedését, „ez az egyetlen mód, hogy hosszú távon féken tartsuk a járványt”.

A brit oltási kampányban szerzett empirikus adatok elemzése nem sokkal az után került nyilvánosságra, hogy a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla egy interjúban azt mondta, nem kizárt, hogy a vállalat koronavírus elleni vakcinájából egy harmadik emlékeztető adagra is szükség lesz, a második után 6-12 hónappal. 

Az AstraZeneca vakcinájáról szóló brit kormányzati adatokból pedig az derült ki nemrég, hogy a korábban jelentettnél több esetben fordult elő jelentős vérrögképződési probléma az oxfordi oltóanyag beadása után: nem 79, hanem 168 esetben – igaz, ehhez 21,2 millió beadott oltás kellett. Ez azt jelenti, hogy egymillió vakcinára 7,9 ilyen trombózisos eset jutott az Egyesült Királyságban. Az esetek 19 százaléka vezetett halálhoz, összesen 32 haláleset történt. Az adatokat publikáló ügynökség hangsúlyozta, hogy a mellékhatások kockázatánál így is sokkal többet nyomnak a latban a vakcina előnyei.

Tisztára mosni az AstraZenecát

Egy másik brit kutatás nemrég ugyancsak az AstraZeneca és a Pfizer vakcinája által kiváltott immunreakciókat hasonlította össze, azonban nem az antitestek, hanem a T-sejtek feldúsulását vizsgálták egy adag után. A Birminghami Egyetem eredményei azt mutatták, hogy az idősebb, 80 év feletti beoltottaknál az AstraZeneca vakcinája többször (a beoltottak 31 százalékánál) váltott ki T-sejtes immunreakciót, míg a Pfizernél ez az arány csak 12 százalék volt. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a Pfizer egy adagjának hatására több antitest termelődik az idős emberekben. Mindkét arányszám vélhetően emelkedik a második adag után, hiszen például egy korábbi kutatásban a Pfizer két dózisával beoltott 80 év fölöttiek 63 százalékánál már kimutatható volt a T-sejtes aktivitás.

A brit tudományos műhelyek a fentiekhez hasonló összehasonlító kutatásokkal igyekeznek visszaállítani a bizalmat az Oxfordi Egyetem által fejlesztett AstraZeneca vakcina iránt. Az oltóanyag használatát több ország felfüggesztette a vérrögösödési problémák miatt, de az sem tett jót a vakcina megítélésének, hogy a SARS-CoV-2 dél-afrikainak nevezett változata ellen nem bizonyult eléggé hatásosnak a Dél-afrikai Köztársaságban, amely emiatt leállította a programot, meglévő AstraZeneca-készleteit pedig más afrikai országoknak adta el.

A múlt héten a Tony Blair Intézet jelentésében arra szólította fel a brit kormányt, hogy hozza nyilvánosságra az AstraZeneca-vakcina hatásairól szerzett összes adatot (hasonlóan ahhoz, ahogy Izrael járt el a Pfizerrel), ezzel állítsák vissza a bizalmat az oltóanyag iránt.

A két nagymintás oxfordi elemzés azt mutatja, hogy a kutatói műhelyekben ez a szándék már korábban megfogalmazódott, és mint az Economist megállapítja, a két kutatás eredménye arra utal, hogy a klinikai kísérletekhez képest a gyakorlatban a különféle vakcinák hatásossága sokkal inkább hasonló, és az összehasonlítgatásuk így szinte szőrszálhasogatásnak tűnik.

Míg a klinikai teszteken a Pfizer/BioNTech vakcinája 94-95 százalékos hatásosságúnak bizonyult, az AstraZeneca és a Johnson&Johnson pedig 63-66 százalékot jelentett, a tömeges brit adatok már március elején is arra utaltak, hogy a gyakorlatban a különbség jóval kisebb lehet.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: