Római kori útra, házak maradványaira és valószínűleg egy kikötő nyomaira bukkantak a Velencei-lagúna mélyén, ezzel pedig az a kérdés is eldőlt, hogy mióta lakják a híres város környékét. Egyes régészek korábban azt feltételezték, hogy Velence csak az ötödik század óta lakott, a mostani felfedezések alapján viszont úgy tűnik, hogy ötszáz évvel korábban már éltek ott emberek – csak épp az akkori épületek mostanra víz alá kerültek.

A római útra már 1980-ban rátaláltak, de akkor még csak annyit tudtak megállapítani, hogy valami a lagúna fenekén úgy néz ki, mint egy római út. Később több merülés alkalmával megerősítették, hogy valóban római utak építéséhez használatos kövek vannak a tenger mélyén.

Kereskedőszállás, magasút

Fantina Madricardo, a velencei tengertudományi intézet (ISMAR) geofizikusa egy nemrégiben megjelent tanulmányban ismertette, hogy ő és csapata mit találtak a lagúna fenekén. Úgy tűnik, hogy az út mellett legalább tizenkét épületet is emeltek, ezek 1140 méter hosszan nyúltak el. Az út mintegy fél méter magasan futott, és 2,7 méter széles volt. Az út megemelésére valószínűleg azért volt szükség, mert az akkori tengerpart vonalán futott, a vizsgálat során valószínűleg egy dokk maradványai is előkerültek.

A kutatók úgy gondolják, hogy az épületek az erre járó kereskedők és tengerészek szállásául szolgálhattak, akik Chioggia és Altinum, egy egykor jelentős kereskedelmi központ között közlekedtek.

Madricardo szerint a tengerszint az elmúlt kétezer évben körülbelül két és fél méternyit emelkedett. Az nem világos, hogy vajon mikor önthette el a víz az utat, és meddig használhatták, mielőtt víz alá került volna. A kutatók tetőcserepeket, edénytöredékeket és más leleteket is felszínre hoztak, Madricardo pedig abban bízik, hogy az út és az épületek radiokarbonos kormeghatározása után pontosabban is meg tudják mondani, mikor és meddig használhatták őket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ókori nekropoliszra bukkantak egy horvát szigeten

Bodnár Zsolt tudomány 2021. június 16.

Egy Hvar szigetén található palota udvarát ásták fel régészek, és városkapu, kőfalak, valamint egy nagy temető maradványaira bukkantak. Egy szokatlan temetési rituálé nyomait is felfedezték: a gyerekeket óriási edénybe, különböző tárgyakkal együtt temették el a 4–5. századból származó nekropoliszban.

Caesar kudarcától Amszterdam születéséig: amikor az időjárás írta a történelmet

Bodnár Zsolt tudomány 2021. március 13.

Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.

Gigantikus gát miatt költöztetik arrébb egy 12 ezer éves város épületeit Törökországban

Qubit.hu gazdaság 2018. augusztus 7.

Délkelet-Törökországban a történelem áll a megújuló energia újtában: elkezdték átpakolni az évszázados épületeket. A szép fekvésű Hasankeyf viszont az enyészeté lesz.