Öt századdal a város megalapítása előtt még alacsonyabb volt a tengerszint, mint ma, és a Velencei-öböl nagy része még szárazföld volt. A rómaiak meg is telepedtek itt, egy olasz kutatócsoport pedig most utakat, házakat és egy dokkot is talált a tenger mélyén.
A járvány hatása nemcsak a gondolatainkba vésődött be, hanem a falainkon is nyomot hagy. Átalakul a lakások, az irodák, a munkahelyek belső elrendezése, de megváltoznak a városi közösségi terek, a parkok és a közlekedés is. A járványok hatására korábban is változott az épített környezet: a modernista építészet is más lett volna, ha nincs a tuberkolózis.
Hiába volt egy nagy beruházás útjában, nem akarták lerombolni a 85 éve épült iskolát, ezért robotlábakat szereltek rá, hogy maga költözzön az új helyére, ahol majd szépen felújítják inkább.
Sorra dől meg a legnagyobb 3D-ben nyomtatott épület rekordja, és az üzlet egyre nevesebb befektetőket vonz. A legószerűen felépíthető hoteleket például a megszokott 4-5 év helyett akár 6-9 hónap alatt is fel lehetne húzni.
A cementgyártás telepumpálja a légkört szén-dioxiddal, fogy a Föld homokkészlete, az építési hulladék újrahasznosítására kitűzött 2020-as EU-s irányelv pedig várhatóan kudarcba fullad, de az építőipar nem nagyon akar átállni a körkörös gazdaságra. Tény, hogy a törmelék szétválogatása egyelőre drága mulatság, de már sok kutató dolgozik az olcsó, egyszerű technológiák fejlesztésén.