Szinte a teljes magyar közvélemény hallott a közétkeztetés egészét érintő, táplálkozás-egészségügyi előírások sorát felvonultató 2014-es minisztériumi rendeletről. Ugyanakkor senki sem mélyült el abban, hogy milyen szerepet tölt be a menza a gyermekek életében a bölcsődétől 18–19 éves korukig, vagy hogy hogyan néz ki az iskolások étkezése egy teljes napra vetítve – miközben Magyarországon 1,2 millió gyereket érint a közétkeztetés.

A menzát érő kihívásokról, az étkezéskultúra alakulásáról, valamint a koronavírus-járvány e területre gyakorolt hatásairól kérdezték a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Glossza podcastjának legújabb epizódjában Mautner Zsófia gasztrobloggert és szakácskönyvszerzőt, valamint Báti Anikót, a Néprajzi Intézet táplálkozáskultúra-kutatóját.

A menza fogyasztói oldala

A közétkeztetés problémáinak közelebbi vizsgálata azért is fontos, mert korábban lényegében senki nem foglalkozott e szolgáltatás fogyasztói oldalával. A Báti Anikó által vezetett NKFIH-kutatócsoport 2018 óta vizsgálja a fenti kérdéseket, és dolgozik a gyermekek általános étkezési szokásainak rekonstrukciójáért.

A magyarországi közétkeztetés évtizedes, máig megoldatlan problémái közé tartozik, hogy az alacsony adagköltségek mellett a végletekig sztenderdizált rendszer eleve kizárja, hogy a fiatalok megismerkedhessenek a különböző hozzávalókkal, és láthassák az étel asztalig vezető útját. A jelenlegi egységesített szisztémában lehetetlen a lokális jellegzetességek felvonultatása a menüsorokban, ami a helyi kulináris hagyományokkal kapcsolatos tudás időszakos vagy végleges elvesztéséhez is vezethet. Mindezt tetézi, hogy a fogyasztók visszajelzéseit már-már teljes mértékben ignorálják.

A beszélgetés résztvevői szerint van remény a problémák legalább egy részének orvoslására, ehhez azonban több dolgon is változtatni kellene. A közétkeztetésben részt vevők véleményének meghallgatása mellett szükség lenne a gyermekek edukálására a különböző, számukra talán szokatlan élelmiszerekről (pl. kuszkusz, köles), illetve elkészítési eljárásokról – ezzel is segítve, hogy minél inkább tudatos és tájékozott fogyasztóvá válhassanak, ismerjék és használják az egészséges és új alapanyagokat.

A legfontosabb pedig minden bizonnyal az volna, hogy az ételre ne csupán üzemanyagként tekintsenek a fiatalok, amit sokszor csak pár perc leforgása alatt lapátolnak be. Ehelyett az étkezést – még a menzán is – sokkal inkább örömforrásként kellene értelmezni, ami egyben a társas kapcsolatok építésére is szolgál.

A Glossza Menzaforradalom című adása elérhető a Spotify-on, a Youtube-on és a Soundcloudon. További információk a podcastről a Glossza Facebook- és Istagram-oldalán.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az a gyerek, aki a mesékből megismeri a hétfejű sárkányt, később a konyhásnénivel is bátran szembenéz

Vajna Tamás tudomány 2021. június 6.

Az emberiség hozzávetőlegesen 2000 mesetípust variál időtlen idők óta, ezért sem létezik a sokak által emlegetett nemzeti mesekarakter – hangzott el a CEU Határtalan Tudás című sorozatának június 4-i előadásában, ahol arra is fény derült, hogy egyáltalán nem minden magyar népmese kezdődik a hol, volt, hol nem volt felütéssel.

Az OGYÉI szerint hatásos volt a menzareform, csak sajnos a gyerekek még mindig nem azt eszik, amit kellene

Qubit.hu gazdaság 2018. szeptember 13.

Az magyar iskolások még mindig abból kapnak sokat, amivel nagyon csínján kellene bánni, és alig-alig fogyasztanak olyasmit, amit nyakló nélkül lehetne. Ezen, még ha javított is, nem sokat változtatott az öt éve bevezetett, most kiértékelt közétkeztetési reform.

A női szobától a zsúrkocsi-vendégségig: így született a modern háztartás Magyarországon

Vajna Tamás gazdaság 2019. április 1.

Az első világháború után a gazdasági kényszer gyökeresen átalakította a városi életmódot Magyarországon. A kortársak által a háztartások racionalizálásának nevezett jelenség a lakásépítéstől az étkezési szokásokig minden területen radikális változásokat hozott.