A mozgalom felhívása szerint az iskolák túl korai újranyitása nagyobb károkat okozna, mint amennyit nyernének vele, ezért követelik, hogy április 19-étől ne legyen kötelező a jelenléti oktatás, és további ötleteik is vannak a károk minimalizálására.
A 3-12 éves korosztály figyelem- és impulzuskontrolljára pozitív hatással vannak a mindfulness-alapú programok, a viselkedésproblémák csökkenést mutatnak óvodásoknál és iskolásoknál egyaránt – vonták le a következtetést 21 nemzetközi kutatás eredményeiből a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport munkatársai. A gyakorlatok iskolai környezetben is ideálisan működnének.
Országszerte 13 iskola állt át rendkívüli szünetre vagy digitális tanrendre, további 202 osztályt küldtek haza iskolai koronavírus-fertőzés miatt. Olvasóink segítségével információt gyűjtöttünk, és interaktív térképen helyeztük el azokat a közép- és általános iskolákat, ahol járványügyi intézkedéseket hoztak.
Országszerte hat iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet a koronavírus-fertőzéses esetek miatt, kilenc intézményben pedig az egész diákságnak digitális tanrend van érvényben. További 177 esetben egy vagy több osztályt érintenek az intézkedések. Mindezek közül csak kevés eset került nyilvánosságra konkrét adatokkal, ezeket gyűjtöttük össze, és várjuk az olvasók értesüléseit is.
Az OECD szerint máris 3 százalékkal kisebb jövedelemre számíthatnak életük során azok a tanulók, akik az előző félév nagy részét otthontanulással töltötték. A hátrány csak az oktatás jelentős javításával lenne ledolgozható.
Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.
Két brit kutatás is aggasztó megállapításokat tett a kényszerű távoktatás eredményeiről: az országban kétmillióan lehetnek azok a gyerekek, akiknek a karantén hosszú és unalmas vakáció volt csupán. Magyarországon becslések szerint százezren lehetnek a kimaradó gyerekek, és az oktatási egyenlőtlenség is tovább nőtt a járvány kezdete óta.
A klinikai vizsgálatok és a statisztikák szerint az iskolák működése nem jelent akkora járványügyi kockázatot, mint kezdetben gondolták. A világ országai lassan, fokozatosan és óvintézkedések mellett már az idei tanév végén elkezdték újranyitni az iskolákat.
A szigorú iskolai óvintézkedések, fertőtlenítés, lázmérés és maszkviselés ellenére ismét növekedni kezdett a fertőzöttek száma.
Miközben a magyar kormány szerint indokolatlan az óvodák, az általános és középiskolák bezárása, a magánintézmények egymás után döntenek arról, hogy felfüggesztik a falaik között zajló oktatást a koronavírus-járvány miatt. Az állami és önkormányzati fenntartású iskolákban ugyanakkor egyre nagyobb a tanácstalanság.
A bécsi iskola a közép-európai művészet legérdekesebb kérdéskörei közé tartozik. A bölcsészeket máig izgalomban tartó szellemi műhelyről és annak szerteágazó hatásairól nemrég a Cseh Tudományos Akadémián rendeztek konferenciát.