Tíz év polgárháború után újabb humanitárius katasztrófát jósolnak Szíriában, ahol az ország északkeleti részén a folyóvizek szintjének csökkenése súlyosbítja a problémákat. A vízerőművek tározóiban január óta olyan kevés víz gyűlt fel, hogy az akár ötmillió szíriai víz- és áramellátását sodorhatja veszélybe, miközben a világjárvánnyal és a gazdasági válsággal is küzdenek az országban.

A területen élő kurdok a szomszédos Törökországot vádolják azzal, hogy fegyverként használják a vizet, vagyis szándékosan nem engedik természetes mennyiségben tovább folyni az Eufráteszt Szíriába, de az AFP szerint ezt a törökök tagadják.

A helyiek beszámolói szerint évtizedek óta nem tapasztaltak ilyen szintcsökkenést a folyó vizében, a falvakban így többen kilométerekkel többet kényszerülnek gyalogolni, hogy néhány vödör vizet tudjanak hazavinni a családnak.

Török-kurd háború a vízzel

A bibliai történet szerint egykor az Édenkertet is keresztező Eufrátesz közel 2800 kilométeren és három országon (Törökország, Szíria, Irak) át folyik. Esős időszakban csak úgy zúdul a vize Szíriába a török határ felől, és útja során nagy földterületek öntözéséért felel, valamint három vízerőmű gátján folyik keresztül, amelyek milliókat látnak el árammal és ivóvízzel.

Az elmúlt nyolc hónapban azonban rég nem látott mértékben csökkent a folyó vízszintje, így egyre kevesebb víz áll rendelkezésre a tározókban, ami lassan a vízerőművek turbináinak leállásával fenyeget. A folyó útjába elsőként eső Tishrin-gát igazgatója szerint az erőmű építésének 1999-es befejezése óta egyszer sem tapasztaltak ilyen mértékű vízszint-csökkenést.

Január óta öt méterrel esett vissza a víz szintje, és most már csak centiméterekkel van a halálos szintnek nevezett határ fölött, amely alatt a turbinák már képtelenek áramot generálni a vízből. Az energiaügyi hatóság vezetője az AFP-nek elmondta: Északkelet-Szíriában tavaly óta 70 százalékkal csökkent a villamosenergia-termelés mértéke.

Törökország 1987-ben egyezett meg Szíriával arról, hogy másodpercenként átlagosan 500 köbméter vizet enged át a határain, biztosítva, hogy mindenki igazságos mértékben részesüljön az Eufrátesz vizéből. Ez a mennyiség az elmúlt hónapokban 200-ra csökkent.

Mivel az Eufrátesz leginkább kurd területeken folyik Szíriában, a folyó politikai csaták központjába került: a szíriai kurdok azzal vádolják Törökországot, hogy több vizet tart meg saját tározóiban, mint amennyire szüksége van, ezzel súlyosbítva tovább a szíriai válságot. Júniusban Damaszkusz hivatalosan is felszólította Törökországot, hogy emeljék meg a határon átfolyó víz mennyiségét, mire a szomszédos ország azt felelte, hogy sem politikai, sem más okokból nem csökkentette az országból kifolyó vízmennyiséget.

9 helyett 19 óra áramszünet naponta

Az ENSZ augusztusi klímajelentésében megállapította, hogy az emberi tevékenységek minden kétséget kizáróan növelték a hőhullámok és a száraz időszakok gyakoriságát világszerte, de a szárazság a mediterrán területeket még jobban sújtja, és éppen Szíria a leginkább fenyegetett ország.

Az Eufrátesz vize által ellátott Asszád-folyó szintje ugyancsak jelentősen visszahúzódott, az öntözésben a tó vizére támaszkodó környékbeliek pedig már nem tudják megfizetni a szivattyúzás költségeit, mivel egyre messzebbre kell pumpálnia a vizet a generátoroknak. Egyes falvakban a napi áramszünet mennyisége 9-ről 19 órára nőtt, ezért már azt tervezik, hogy ha így megy tovább, akkor csak a kórházakat, a malmokat és a pékségeket tudják majd ellátni árammal.

Mivel az Eufrátesz kiszáradása közel ötmillió szíriai ivóvíz-ellátását veszélyezteti, egyre többen kényszerülnek más úton beszerezni a vizet: a településekre tartálykocsikban érkező vizet azonban legtöbbször közvetlenül az Eufráteszből merítik, ahol az alacsony vízhozam miatt magas a szennyvíz koncentrációja, a tartálykocsik pedig a vezetékesvíz-hálózattal szemben nem szűrik a folyóvizet. A szennyezett vízből adódó betegségek előfordulása már most megemelkedett, a NES Forum nevű civilszervezet szerint pedig a menekülttáborokban a szennyezett jég okoz egyre több hasmenéses betegséget.

A NES Forum szerint a szárazság már most óriási területeket tett élhetetlenné a termőföldek meddővé tételével, miközben Szíriában egyébként is a lakosság 60 százaléka nehezen tudja biztosítani magának a megfelelő élelmiszer-ellátást. A haszonállatok több közösségben pusztulni kezdtek, az ENSZ adatai szerint az árpa termése 1,2 millió tonnával lehet kevesebb a tavalyihoz képest, így jelentősen kevesebb eledel juthat majd az állatoknak.

Szíria így olyan évekig tartó szárazság elé nézhet, amilyenre a polgárháború kezdete óta nem volt példa – utoljára 2005 és 2010 között tapasztalhattak hasonlót. Az országban várhatóan élelmiszer-válság alakul ki, és hatalmas mennyiségű gabonaimportra lesz szükség. És a baj nem áll meg Szíriában: az Eufrátesz útjának következő állomásán, Irakban további 7 millió ember vízellátása kerülhet veszélybe.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egymilliárd ember kelhet útra 2050-ig a klímaváltozás miatt, de fogalmunk sincs, mi legyen velük

Qubit.hu gazdaság 2019. szeptember 24.

25 millió és egymilliárd közé becsülik azok számát, akik 2050-ig a klímaválság miatt lesznek kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az előrejelzések szerint a legszegényebbek indulnak útnak, és nagy részük a saját régióján belül próbál élhetőbb helyet keresni. Ettől még a nemzetközi közösségnek is készülnie kellene a várható népvándorlásra, de ezt is úgy kezeli, mint a klímaváltozás többi aspektusát: leginkább sehogy.

WWF: Egyre közelebb a hőség és szárazság miatti katasztrófa, Magyarország is veszélyben van

Qubit.hu gazdaság 2019. július 22.

Miközben Németországban és Franciaországban már vészhelyzeti intézkedéseket kellett bevezetni a szárazság miatt, az EU-s tagállamok mintha nem törődnének a klímaváltozás vízgazdálkodási kérdéseivel. A WWF riadóztatott, Magyarország is veszélyben van.

Világszerte éhínséget okozhatnak a klímaváltozással átalakuló globális légköri folyamatok

Vajna Tamás gazdaság 2019. december 10.

A klímaváltozással olyan légköri folyamatok válhatnak tartóssá, amelyek egyszerre több élelmiszertermelő régiót sújthatnak tartósan. Egy most megjelent tanulmány szerint az időjárási szélsőségek, elsősorban az aszály és a hőhullámok Észak-Amerikától Európán át Ázsiáig veszélyeztetik az élelmiszerellátást, elsősorban a legszegényebb térségeket ítélve éhezésre.