Ötmillió szíriai lakhelyét teszi élhetetlenné a kiszáradó Eufrátesz

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Tíz év polgárháború után újabb humanitárius katasztrófát jósolnak Szíriában, ahol az ország északkeleti részén a folyóvizek szintjének csökkenése súlyosbítja a problémákat. A vízerőművek tározóiban január óta olyan kevés víz gyűlt fel, hogy az akár ötmillió szíriai víz- és áramellátását sodorhatja veszélybe, miközben a világjárvánnyal és a gazdasági válsággal is küzdenek az országban.

A területen élő kurdok a szomszédos Törökországot vádolják azzal, hogy fegyverként használják a vizet, vagyis szándékosan nem engedik természetes mennyiségben tovább folyni az Eufráteszt Szíriába, de az AFP szerint ezt a törökök tagadják.

A helyiek beszámolói szerint évtizedek óta nem tapasztaltak ilyen szintcsökkenést a folyó vizében, a falvakban így többen kilométerekkel többet kényszerülnek gyalogolni, hogy néhány vödör vizet tudjanak hazavinni a családnak.

Török-kurd háború a vízzel

A bibliai történet szerint egykor az Édenkertet is keresztező Eufrátesz közel 2800 kilométeren és három országon (Törökország, Szíria, Irak) át folyik. Esős időszakban csak úgy zúdul a vize Szíriába a török határ felől, és útja során nagy földterületek öntözéséért felel, valamint három vízerőmű gátján folyik keresztül, amelyek milliókat látnak el árammal és ivóvízzel.

A Tabqa-gát zárt zsilipkapui és az Eufrátesz vize, 2021. július 26-ánFotó: DELIL SOULEIMAN/AFP

Az elmúlt nyolc hónapban azonban rég nem látott mértékben csökkent a folyó vízszintje, így egyre kevesebb víz áll rendelkezésre a tározókban, ami lassan a vízerőművek turbináinak leállásával fenyeget. A folyó útjába elsőként eső Tishrin-gát igazgatója szerint az erőmű építésének 1999-es befejezése óta egyszer sem tapasztaltak ilyen mértékű vízszint-csökkenést.

Január óta öt méterrel esett vissza a víz szintje, és most már csak centiméterekkel van a halálos szintnek nevezett határ fölött, amely alatt a turbinák már képtelenek áramot generálni a vízből. Az energiaügyi hatóság vezetője az AFP-nek elmondta: Északkelet-Szíriában tavaly óta 70 százalékkal csökkent a villamosenergia-termelés mértéke.

Törökország 1987-ben egyezett meg Szíriával arról, hogy másodpercenként átlagosan 500 köbméter vizet enged át a határain, biztosítva, hogy mindenki igazságos mértékben részesüljön az Eufrátesz vizéből. Ez a mennyiség az elmúlt hónapokban 200-ra csökkent.

A Tabqa-gát tározójának vízszintje 2002 óta, méterben (298 méter alatt a vízerőmű nem tud áramot termelni)Fotó: AFP

Mivel az Eufrátesz leginkább kurd területeken folyik Szíriában, a folyó politikai csaták központjába került: a szíriai kurdok azzal vádolják Törökországot, hogy több vizet tart meg saját tározóiban, mint amennyire szüksége van, ezzel súlyosbítva tovább a szíriai válságot. Júniusban Damaszkusz hivatalosan is felszólította Törökországot, hogy emeljék meg a határon átfolyó víz mennyiségét, mire a szomszédos ország azt felelte, hogy sem politikai, sem más okokból nem csökkentette az országból kifolyó vízmennyiséget.

9 helyett 19 óra áramszünet naponta

Az ENSZ augusztusi klímajelentésében megállapította, hogy az emberi tevékenységek minden kétséget kizáróan növelték a hőhullámok és a száraz időszakok gyakoriságát világszerte, de a szárazság a mediterrán területeket még jobban sújtja, és éppen Szíria a leginkább fenyegetett ország.

Az Eufrátesz vize által ellátott Asszád-folyó szintje ugyancsak jelentősen visszahúzódott, az öntözésben a tó vizére támaszkodó környékbeliek pedig már nem tudják megfizetni a szivattyúzás költségeit, mivel egyre messzebbre kell pumpálnia a vizet a generátoroknak. Egyes falvakban a napi áramszünet mennyisége 9-ről 19 órára nőtt, ezért már azt tervezik, hogy ha így megy tovább, akkor csak a kórházakat, a malmokat és a pékségeket tudják majd ellátni árammal.

Szivattyúk az Asszád-tónálFotó: DELIL SOULEIMAN/AFP

Mivel az Eufrátesz kiszáradása közel ötmillió szíriai ivóvíz-ellátását veszélyezteti, egyre többen kényszerülnek más úton beszerezni a vizet: a településekre tartálykocsikban érkező vizet azonban legtöbbször közvetlenül az Eufráteszből merítik, ahol az alacsony vízhozam miatt magas a szennyvíz koncentrációja, a tartálykocsik pedig a vezetékesvíz-hálózattal szemben nem szűrik a folyóvizet. A szennyezett vízből adódó betegségek előfordulása már most megemelkedett, a NES Forum nevű civilszervezet szerint pedig a menekülttáborokban a szennyezett jég okoz egyre több hasmenéses betegséget.

A NES Forum szerint a szárazság már most óriási területeket tett élhetetlenné a termőföldek meddővé tételével, miközben Szíriában egyébként is a lakosság 60 százaléka nehezen tudja biztosítani magának a megfelelő élelmiszer-ellátást. A haszonállatok több közösségben pusztulni kezdtek, az ENSZ adatai szerint az árpa termése 1,2 millió tonnával lehet kevesebb a tavalyihoz képest, így jelentősen kevesebb eledel juthat majd az állatoknak.

Csónakázás az Asszád-tóban, 2021. július 25-énFotó: DELIL SOULEIMAN/AFP

Szíria így olyan évekig tartó szárazság elé nézhet, amilyenre a polgárháború kezdete óta nem volt példa – utoljára 2005 és 2010 között tapasztalhattak hasonlót. Az országban várhatóan élelmiszer-válság alakul ki, és hatalmas mennyiségű gabonaimportra lesz szükség. És a baj nem áll meg Szíriában: az Eufrátesz útjának következő állomásán, Irakban további 7 millió ember vízellátása kerülhet veszélybe.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: