Évente százezrek fertőződnek meg SARS-vírussal, mégis ritkán lesz belőle világjárvány
Évente mintegy négyszázezren fertőződnek meg denevérektől származó vírusokkal, de az esetek többségében ez ki sem derül – állítja egy frissen megjelent preprint, vagyis független szakértők által nem ellenőrzött tanulmány. Az elmúlt húsz évben két esetben okozott ez nagyobb bajt: először 2003-ban tört ki a SARS-CoV által okozott járvány, majd 2019-ben jött a covid, de úgy tűnik, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, az esetek többségében a fertőzés tünetmentesen zajlik le.
Nem biztos, hogy ez mindig így is marad: a tanulmány szerint mintegy félmilliárd ember él olyan területen, ahol fennáll a zoonózis veszélye, és ahonnan potenciálisan kiindulhat egy új járvány. Peter Daszak virológus és Linfa Wang, a szingapúri Duke-NUS Orvosi Egyetem kutatója 23 olyan denevérfaj élőhelyét térképezte fel, amelyekről ismert, hogy koronavírusokat terjeszthetnek, majd megnézték, hogy hol találkozhatnak nagyobb eséllyel emberrel, és ennek megfelelően hol a legnagyobb a zoonózis kockázata.
A legtöbb denevér-ember kontaktusra India északi részén, Nepálban, Mianmarban, Kínában, Vietnamban, Kambodzsában és Indonéziában kell számítani. Daszak szerint a térkép alapján megjósolható, hogy hol bukkanhat fel a következő potenciálisan veszélyes vírus, emellett arra is fény derülhet, hogy honnan származik a mostani világjárványért felelős kórokozó.
Megoszlanak a vélemények
Fontos hangsúlyozni, hogy egy preprint tanulmányról van szó: a négyszázezer fertőzött csak egy becslés, amely csupán néhány ezer antitest-mérésen alapul. Az antitestek jelenlétéből a kutatók arra következtettek, hogy az illető találkozott valamilyen koronavírussal, ebből számolták ki, hogy összesen ennyien lehettek kitéve valamiféle fertőzésnek, de erről a tudóstársadalomban is megoszlanak a vélemények.
David Fisman, a Torontói Egyetem epidemiológusa szerint a számítások hibásak, ha ennyi fertőzött lenne, az bizonyára tömeges tünetek megjelenéséhez is vezetett volna. Angela Rasmussen virológus szerint viszont a négyszázezres becslés egyáltalán nem számít soknak egy olyan régióban, ahol több száz millió denevér és félmilliárd ember él, a tünetmentességet pedig azzal magyarázza, hogy a kórokozók többsége nem alkalmazkodott olyan sikeresen az emberi szervezethez, mint például a SARS-CoV-19, ezért nem okoznak komoly panaszokat, és rövid időn belül ki is ürülnek a szervezetből.
Daszak szerint a tanulmány arra is magyarázatot ad, hogy miért éppen Vuhanban bukkant fel a koronavírus: szerinte az adatok arra utalnak, hogy a különféle koronavírusok folyamatosan jelen vannak ott, ahol gyakoriak a denevérrel való kontaktusok, és egész egyszerűen a SARS-CoV-19 bizonyult a legalkalmazkodóbbnak.
Daszak szerint a most felrajzolt térkép nem azt jelenti, hogy a veszélyeztetettnek tekintett országoktól óvakodnia kellene a többieknek, hanem azt, hogy ha szorosabb megfigyelés alatt tartják a fertőzésnek kitett lakosságot, a következő járványt még azelőtt meg lehetne állítani, hogy elterjedne az egész világon. Az érintett országok közül Kínában tartják a legszorosabb felügyelet alatt a helyi vadvilágot, a régióban azonban több olyan ország is található, amelyben intenzív szociális és környezeti változások mennek végbe, így Daszak szerint ezeken a helyeken a zoonózis veszélye is megnövekedett.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: