Kicsi az esélye annak, hogy laborból szabadult ki a koronavírus
Még az elmúlt napok unalmasnak és hétköznapinak aligha nevezhető eseményei között is előkelő helyet tudtak kivívni maguknak a SARS-CoV-2 vírus feltételezett mesterséges eredetéről szóló hírek. Aki csak felületesen követte az eseményeket, arra a következtetésre juthatott, hogy komoly új adatok birtokában tényleg lényegesen megváltozott a tudományos konszenzus, és olyan új információk kerültek elő, amelyek fényében komolyan átértékelődött a korábban félresöpört, úgynevezett LabLeak teória valószínűsége – amely szerint a vírus valamilyen módon a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult el.
Ezt látszik alátámasztani a Science levelezési rovatában az a tizennyolc nemzetközileg elismert kutató által jegyzett levél, amiben azt kérik, hogy a nemzetközi közösség alaposan vizsgálja ki a mesterséges eredet lehetőségét. És ennél is lényegesen explicitebben fogalmazza meg a LabLeak vádját Nicholas Wade brit tudományos újságíró cikke a Mediumon.
A valóságban azonban igazán fajsúlyos új tudományos adat vagy bizonyíték nem került elő. Aminek tanúi vagyunk, az különböző politikai céloknak, a kor sajátos médiadinamikájának, illetve egyéni, gyakran jószándékú szubjektív meggyőződéseknek és kezdeményezéseknek egy különleges konfluenciája. Ennek eredményeként elkezdett elmosódni az a szabály, hogy ha két hipotézis egyaránt elképzelhető, az nem azt jelenti, hogy ugyanannyira valószínűek is.
A szélesebb tudományos konszenzus továbbra is az, ahogy a napokban Francis Collins, az amerikai egészségügyi intézet (NIH) vezetője, illetve Anthony Fauci, az amerikai járványügyi intézet feje megfogalmazta: a vírus teljesen természetes módon jött létre, de mivel az aktuális adatok alapján 100 százalékosan nem lehet kizárni a mesterséges eredetet, ami láthatóan egy fontos és sokakat foglalkoztató dolog, érdemes tovább, illetve újra vizsgálni a kérdést.
A Budapest Science Meetup Karanténnaplójának legújabb epizódjában Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Kutatóközpontjának adjunktusa és Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK habilitált egyetemi docensének segítségével foglaljuk össze, hogy amit a vírusról és a járványról tudunk, miért kompatibilis a természetes eredettel, és mi az, ami miatt a jelenlegi ismeretek birtokában a LabLeak ugyan nem tűnik valószínűnek, de teljes bizonyossággal nem is zárható ki.
Azért is tartottuk fontosnak ezt a beszélgetést, mert látható, hogy a járvány eredetének kérdése a következő hónapokban központi téma lesz. Egyértelmű konszenzusra csak akkor lenne esély, ha Kína sokkal konstruktívabban és nyitottabban állna hozzá a nemzetközi vizsgálatokhoz, vagy ha valaki megtalálná a zoonózis természetes forrását, azaz a SARS-CoV-2-vel minimum 99 százalékban egyező állati vírust. Előbbire politikai okok miatt kicsi az esély, utóbbira pedig azért, mert nagyon sok potenciális forrást kell megvizsgálni, amihez időre van szükség. Az eredeti SARS vírus esetében 14 évbe került, amíg felfedezték a természetes rezervoárt, az 1976-ban felfedezett ebolavírus esetében pedig még mindig nem ismerjük. Ennek megfelelően minden olyan elvárás, hogy a titkosszolgálatok 90 nap alatt oldják meg a kérdést, politikai kommunikációs fogásként fogható fel.
Mivel komplex történetről van szó, azoknak, akik szeretnék részleteiben is jobban látni, hogy mi történik, ajánljuk még:
- a Wall Street Journal cikkét, ami a feltételezett laboreredet történetét körvonalazza;
- a FactCheck.org összegzését az elhangzott állításokról;
- a Vice sztoriját, amiben a politikai és nagyhatalmi kontextust is részletesebben kidomborították;
- Matt Yglesias a SlowBoring hírlevelében elég részletesen bemutatja, miképp változott öngerjesztő ciklusokban és apró félreértésekből táplálkozva az éppen aktuális médianarratíva;
- a Science hosszú Q&A átiratát Si Cseng-livel, a vuhani koronavírus-laboratórium vezetőjével;
- a Nature összefoglalóját arról, hogy az elmúlt napok történései és nyilatkozatháborúja hogyan nehezítik a járvány eredetének objektív feltárását;
- a This Week in Virology podcastjét, amelyben a WHO által a járvány eredetének kivizsgálásával megbízott csapat három tagja beszél a munkájukról és egyebek mellett a laboreredet kapcsán feltett kérdéseikről;
- a vírusok genomikai vizsgálatával foglalkozó David Robertson előadását a SARS-CoV-2 evolúciójáról.
Bár Nicholas Wade aktuális mediumos cikkének konkrét állításait nem befolyásolja, a szélesebb kontextushoz érdemes felidézni, hogy Wade karrierjében korábban komoly törést okozott, amikor A Troublesome Inheritance című könyvében olyan sajátos módon interpretált kutatási eredményeket, hogy közel 140 kutató – a világ meghatározó populációgenetikusai, akiknek elvileg az eredményeire alapozta a művét – nyílt levélben tiltakozott munkájuk wade-i (félre)értelmezése ellen.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
