A londoni Times információi szerint a koronavírus, vagy legalábbis a mostani SARS-CoV-2 vírushoz nagyon hasonló kórokozó már 2012-ben megjelenhetett Kínában. A fertőzöttek ebben az esetben valószínűleg denevérektől kaphatták el a betegséget, de hogy milyen kórról volt szó, azt a kunmingi kórházban regisztrált hat beteg közül egyiknél sem tudták megállapítani. Egy közös pont volt bennük: mind kapcsolatba kerültek azzal a hat férfival, akik nem sokkal korábban egy elhagyott rézbányában takarították a guanót. A betegség felkeltette a virológusok érdeklődését, 2012 őszén mintákat is vettek a denevérürülékből, ezeket pedig Vuhanba küldték laboratóriumi vizsgálatra.

Si Cseng-li virológus és denevérszakértő a mintákban egy újfajta koronavírusra bukkant, erről a felfedezéséről egy 2016-ban megjelent tanulmányban számolt be – ebben azonban nem említették, hogy a RaTG13 névre keresztelt kórokozó hat ember megbetegedését és négy halálát okozta. A hivatalos indoklás szerint a bányászok egy gombafertőzés miatt kaptak tüdőgyulladást, a felgyógyult betegek vérében azonban egy addig ismeretlen koronavírus elleni antitesteket találtak.

Lehetséges előállítani

Az akkor azonosított vírus 96,2 százalékban azonos a SARS-CoV-2-vel, amint azt Si és kollégái is megállapították egy februárban megjelent tanulmányukban, ez viszont még nem jelenti azt, hogy ugyanarról a vírusról lenne szó. A vírust még csak hét-nyolc éve azonosították, ahhoz pedig, hogy ekkora genetikai változáson menjen keresztül, Martin Hibberd, a London School of Hygiene & Tropical Medicine virológusprofesszora szerint legalább húsz év szükséges, mások szerint ez pedig akár 50 évig is eltarthat. Richard Ebright, a Rutgers Egyetem mikrobiológusa szerint ez a becslés túlzó lehet: a vírus első dokumentált megjelenése óta már így is sokat változott, ha pedig egy vírus új fajra ugrik át, az evolúciója is gyorsabb ütemben zajlik, mint egyébként.

Ebright egy másik aggasztó lehetőséget is felvet: szerinte Si és a Vuhani Virológiai Intézet korábbi kutatásai alapján lehetséges mesterségesen előállítani egy SARS-CoV-2-höz hasonló vírust. Az intézetet korábban több kritika érte, amiért mesterségesen módosítják az eddig fellelt vírustörzseket, a vuhani kutatók szerint erre azért van szükség, hogy nagyobb sikerrel védekezhessenek az esetleges SARS-hoz hasonló fertőzések ellen. Ebright szerint az a technika, amit Si és társai egy 2017-es kutatásukban ismertettek, elvileg alkamas lehet arra, hogy a RaTG13-ból létrehozzák a SARS-CoV-2-t.

De ezt nem csinálták

A virológus persze csak elméleti lehetőségről beszélt: nemzetközi kutatások szerint a COVID-19 nem biológiai fegyver, ha pedig mégis laboratóriumban hozták létre (ami nagyon valószínűtlen), valamilyen baleset folytán szabadulhatott rá a világra. Ez jutott először eszébe a 2012-ben felfedezett vírus keresztanyjának, Sinek is: amikor meghallotta, hogy épp Vuhanban tört ki a fertőzés, nem pedig Kína déli részén, ahogy a SARS-hoz hasonló eddigi koronavírusok, ő maga is attól tartott, hogy a SARS-CoV-2 a laborból jutott ki az emberek közé. Si szerint a későbbi vizsgálatok kizárták ezt a lehetőséget – a vírus pontos eredetéről szóló vitáknak ezzel azonban még nem lett vége.

Nagyban nehezíti a helyzetet Kína zártsága: az Egyesült Államok épp azért kritizálta a vuhani laboratórium felállítását, mert átláthatatlannak találta a veszélyes vírusokkal kísérletező intézet működését, és a hivatalos állami kommunikáció sem tesz sokat azért, hogy eloszlassák a homályt. Miután Donald Trump diplomáciai botrányt kavart azzal, hogy kínai vírusnak nevezte a SARS-CoV-2-t, Kína felháborodva visszautasította a vádakat, majd külön állami engedélyhez kötötte a vírus eredetének vizsgálatát.

A fertőzés első gócpontja körüli viták azóta is zajlanak: a CIA szerint Kína szándékosan tartotta titokban a járvány kitörését, hogy még a felvásárlási pánik előtt jutányos áron juthasson védőfelszerelésekhez, Kína hivatalos forgatókönyve szerint viszont épp amerikai katonák hurcolták be az országba a vírust. Az áldozatok száma körül is bizonytalanság uralkodik: vuhani források tízszer-hússzor annyira becslik a halottak számát, mint amennyiről az állam beszámolt.

Bizonytalan eredet

A járvány kitörését a Harvard egy műholdképeket elemző kutatása tavaly augusztusra tette, de erre nem volt elég meggyőző bizonyíték, a Radio Free China pedig a vuhani krematóriumok lefoglaltsága alapján próbált rájönni, hogy hány halálos áldozat lehetett. Ma Csaovej, a Kínai Országos Egészségügyi Szolgálat igazgatója már január 14-én figyelmeztette a kormányt egy, a 2003-as SARS-vírushoz foghatóan veszélyes új betegség megjelenésére, de maga a kór már korábban megjelent, az első, hivatalosan is elismert beteget december elsején regisztrálták egy vuhani kórházban.

A fertőzés jóval korábban is kitörhetett: Jü Csuan-hua, a Vuhani Egyetem epidemiológusa szerint már szeptember végén fogadtak olyan betegeket, akik akár az új koronavírust is elkaphatták, de ennek bizonyítására utólag nincs mód (az időpont egybeesik a kínai narratívával, ekkoriban tartották ugyanis azt a sportversenyt, amelyben a vádak szerint az amerikaiak hurcolták be a vírust Kínába).

A SARS-CoV-2-t hivatalosan január hetedikén nevezték meg az „új típusú tüdőgyulladásos megbetegedés” kiváltó okának, a fertőzés az első forgatókönyvek szerint a helyi piacon tört ki, közvetítőként pedig a hagyományos kínai gyógyászatban közkedvelt tobzoskára gyanakodtak. Ez az elmélet sem bizonyított: a Hszinhua állami hírügynökség korai közlései szerint ugyan a piac lehetett a fertőzés első gócpontja, de az első 41 beteg közül csak huszonheten jártak ott, az első regisztrált koronavírusos páciens pedig nem is járt a piacon. A jelenlegi kínai álláspont szerint a piacnak ugyan lehetett szerepe a járvány terjedésében, de nem innen eredt, a lefoglalt áruk között pedig nem találtak fertőzött állatot – a szennyvízben viszont kimutatták a vírus maradványait. Ez még nem feltétlenül perdöntő bizonyíték, a piacot ugyanis nem sokkal a járvány kitörése után lezárták és alaposan fertőtlenítették.

Mehet a WHO

Egy kanadai, a bioRxiv preprint szerveren megjelent májusi kutatás szerint a vírus jóval korábban alkalmazkodhatott az emberhez, mint korábban hitték, bár az biztosnak tűnik, hogy a SARS-CoV-2 valóban állati eredetű, ahogyan az is, hogy denevérektől származik. Az, hogy a vírus egy laborból szabadult el, Si és egy kollégája, Peter Daszak szerint is merőben valószínűtlen, Daszak szerint ráadásul mintegy 16 ezer denevér mintáját vizsgálták, ezek között pedig mindössze egy példánynál mutatták ki az eredetileg RaBtCov/4991 névre keresztelt vírust. A kutató szerint az is további lendületet adott a laboratóriummal kapcsolatos konteóknak, hogy Si hat évvel az azonosítása után átkeresztelte a vírust – ennek a lépésnek az oka szerinte az intézet által használt kódok változásában keresendő.

Annak ellenére, hogy a legtöbb virológus kizárja, hogy a vírus egy laboratóriumból szabadult el, a kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a hasonló forgatókönyvek nem csak horrorfilmekben fordulnak elő: hasonló baleset történt 1977-ben egy kínai (vagy orosz) kutatóközpontban, ekkor a H1N1 vírus került ki az intézetből. Daszak szerint ezúttal nem ez történt: a virológus úgy gondolja, hogy a vírus valószínűleg valahonnan Kína déli részéről származik, de erre csak további vizsgálatok után derülhet fény. A WHO küldöttsége két hónapnyi egyeztetés után a napokban látogat majd Kínába, hogy feltárja a vírus pontos eredetét. Martin Hibberd infektológus szerint elképzelhető, hogy a vírus egy tobzoska közvetítésével tette meg a korábbi koronavírusok lelőhelyétől (vagy legalábbis az ország déli részétől) a távot a vuhani piacig, de az sem lehetetlen, hogy az infektológiai intézet valamelyik munkatársa hurcolta be a városba a betegséget az egyik vizsgált denevérbarlangból, a direkt emberi beavatkozást azonban rendkívül valószínűtlennek tartja.