A COVID-19 pszichiátriai tüneteit a fokozott immunválasz során kialakuló antitestek is kiválthatják a tinédzsereknél

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Bár a COVID-19-et mint a tüdőt megtámadó betegséget írták le először, és így is tartják számon, az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján a testre gyakorolt hatásai ezen jelentősen túlmutatnak. A skála a bőrkiütésektől az emésztési zavarokon és a vérzéses rendellenességeken át a szív és a vesék szerkezeti károsodásáig terjed, emellett az agy és az elme betegségeiben is szerepet játszhat.

Egyes korai tanulmányok még attól tartottak, hogy a világjárványban az egészségügyi ellátórendszer az agyi érkatasztrófák, a gyulladásos agyi folyamatok és az izom-rendellenességek elsöprő száma miatt rogyadozik majd. A korábbi koronavírus-fertőzések tapasztalatai pedig arra engedtek következtetni, hogy a COVID-19-ből kigyógyultak körében is megnő az olyan pszichiátriai betegségek gyakorisága, mint a depresszió vagy a poszttraumás stressz szindróma (PTSD).

A Live Science a tünetek kialakulásának egy lehetséges okáról adott hírt. A JAMA Neurology folyóiratban hétfőn (október 25-én) megjelent tanulmány szerint valószínűsíthető, hogy az enyhe lefolyású COVID-19 fertőzésen átesett tizenéveseknél kialakuló súlyosabb pszichiátriai tünetek (paranoia, téveszmék és öngyilkossági gondolatok) egy olyan immunrendszeri mechanizmusra vezethetők vissza, amely során az autoantitestek az idegrendszert támadják meg.

A kutatók a 2020-ban SARS-CoV-2 fertőzéssel a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i Benioff Gyermekkórházában kezelt gyerek- és tinédzserkorú páciens közül három tizenévest neurológiai vizsgálatoknak is alá vetettek. Az egyik páciensnek a kórtörténetében nem részletezett szorongás és depresszió szerepelt, a vírusfertőzés után pedig téveszmék és paranoia jelei jelentkeztek nála. A második betegnek a kórtörténete nem részletezett szorongás és motoros tikkeket sorolt fel, a megbetegedést után pedig a gyors hangulatváltozások, az agresszió és az öngyilkossági gondolatok mellett „ködös agyat” és koncentrációzavarokat diganosztizálták nála. A harmadik betegnek nem volt ismert pszichiátriai kórtörténete, és azután vették fel a kórházba, hogy szülei több napon keresztül ismétlődő nyugtalanságot, álmatlanságot és étkezési rendellenességet észleltek nála, miközben nem mutatta ezeket a viselkedésformákat. A COVID--re jellemző légzőszervi tüneteik egészen minimálisak voltak.

Az agy-gerincvelői folyadékból vett mintákban a kutatók a vírusfertőzés hatására termelődött ellenanyagok mellett neurális autoantitesteket is találtak. Mivel más vírusfertőzések, például a herpesz szimplex infekció nyomán kialakuló immunválasz során olyan antitestek jönnek létre, amelyek gyulladást okoznak az idegrendszerben és neurológiai problémákat okozhatnak, a kutatók azt feltételezik, hogy a SARS-CoV-2 esetében is valami hasonló történhet.

Az antitestek (kék-piros) reagálnak a koronavírus (nagy, piros) fertőzésére: miután a vírus bejut a sejtekbe, és elkezdené másolni magát, az antitestek a vírusfehérjékhez kapcsolódva megjelölik a vírust az immunsejtek számára mint elpusztítandó kórokozót.Fotó: KTSDESIGN/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library via AFP

A kutatócsoport ezután laboratóriumi kísérletekkel azonosította az idegi autoantitestek célpontjait. A tanulmány szerzői azt állítják, hogy az agytörzstől a kérgi területekig számos helyen fejthetik ki hatásukat, de a 4. transzkripciós faktor (TCF4) fehérjét külön ki is emelik. A TCF4 génjének mutációi ugyanis egy ritka neurológiai rendellenességet, a Pitt-Hopkins-szindrómát okozhatják, és a korábbi vizsgálatok arra utalnak, hogy a TCF4 diszfunkcionális működése a skizofréniában is szerepet játszhat. Márpedig ezek az eredmények arra utalnak, hogy az autoantitestek hozzájárulhatnak az elszabadult immunválaszhoz, amely egyes COVID-19-es betegeknél pszichiátriai tüneteket okoz.

Ugyanakkor a szerzők szerint még túl korai lenne kijelenteni, hogy ezek az antitestek közvetlenül okozták a tizenévesek aggasztó tüneteit. Az mindenesetre megnyugtató, hogy miután a vizsgálatban részt vevő tinédzserek intravénás immunglobulin kezelésben részesültek, pszichiátriai tünetei részben vagy teljesen megszűntek. Bár az is lehetséges, kommentálták az eredményeket a Live Science-nek a kutatók, hogy a tünetek a COVID-19-ből történő kigyógyulás után maguktól is megszüntek volna. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: