A rovarbarát legeltetés a természetközeli élőhelyek ellenállóképességét is növeli
A már javában zajló rovarapokalipszis egyik kevésbé ismert felelőse a legeltetett állatok féreghajtására is használt ivermektin.
A már javában zajló rovarapokalipszis egyik kevésbé ismert felelőse a legeltetett állatok féreghajtására is használt ivermektin.
Egy nemzetközi kutatócsoport friss eredményei szerint az óriási emlősök az emberhez vagy főemlősökhöz hasonló módon szelektálták saját génjeiket, hogy alkalmasabbak legyenek a társas együttélésre.
A nem megfelelő tartási körülmények, a szakszerűtlen emberi magatartás és a hozzá nem értéssel párosuló laikus antropomorfizáció a legfőbb oka annak, hogy néha még a legbékésebbnek tűnő állatok is az ember ellen fordulnak. Miért támad a kakas, mitől agresszív a lúd, és merre rúg a tehén?
A jelenleg is zajló rovarapokalipszis közepette örvendetes fejlemény, hogy Észak-Németországban és Belgiumban is másodlagos ökológiai élőhelyekre leltek az ezüstös boglárkák és a barna szemeslepkék.
Bartholy Judit klímakutató a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásán azonnali és drasztikus lépéseket sürgetett a klímakatasztrófa megfékezése érdekében. Ha nem cselekszünk, a saját bőrünkön is érezni fogjuk, hogy egyre élhetetlenebb hellyé válik a Kárpát-medence.
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
Egy nemzetközi kutatócsoport közel 200 ország 170 növényi és 16 állati termékének emissziós mutatói alapján azt modellezte, hogy a mezőgazdasági termelés mekkora mennyiségű szén-dioxiddal, metánnal és dinitrogén-oxiddal terheli a környezetet.
Egy friss kutatás szerint évente 15900 amerikai haláláért felelős a mezőgazdaság légszennyezése, ennek nyolcvan százalékát pedig az állattartók juttatják a légkörbe. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy a vidéki friss levegő sem olyan egészséges, mint sokan hiszik.
Újszerű egyesített elméletet alkottak izraeli kutatók az emberi agy evolúciójáról. Az emberelődök agya azért nőtt a háromszorosára, mert az óriási prédákat kiirtották, a kisebb, fürgébb állatok elejtéséhez pedig már komoly stratégia kellett. Az állattartás és földművelés megjelenésének idején megint zsugorodott az agy.
Egy génmutáció okozza, hogy egyáltalán vannak a világon olyan felnőttek, akik képesek megemészteni a tejcukrot. E génváltozat Európában, különösen északon igen elterjedt, a hagyományosan lótartó, lótejet fogyasztó ázsiai népekre viszont nem jellemző.