A tudományos konszenzus szerint az ivermectin nem működik a covid ellen, de egy magyar kutatócsoport még nem adta fel a reményt

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Az egészségügyi beavatkozások és a gyógyszerek alkalmazására meglévő bizonyítékok kiértékelésében vezetőnek számító nemzetközi szervezet, a londoni székhelyű Cochrane szerint a megbízható információk nem támasztják alá az ivermectin parazitaellenes gyógyszer alkalmazását a koronavírus által okozott megbetegedés kezelésére vagy megelőzésére. 

Ennek ellenére az ivermectint az elmúlt hónapokban a koronavírus-járványt megállító csodaszerként mutatták be egyes influenszerek, akik olvasók és nézők millióit érik el. Erre reagálva az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az amerikai járványügyi hatóság (CDC), az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) és a magyar Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is határozottan az ivermectinnek a covid megelőzésében vagy kezelésében való alkalmazása ellen foglalt állást, mivel a gyógyszer biztonságossága és hatásossága nem bizonyított.

Magyarországon az ivermectin utoljára egy éve kavart vihart, amikor tavaly november végén Merényi Attila, az ivermectin használatán alapuló „Budapest Covid Protokoll” összeállítója azt mondta az Indexnek, hogy „tapasztalatok szerint az Ivermectin kiválóan használható az új típusú koronavírus megelőzésére, és rendkívül hatékony a Covid-19 bármely szakaszának kezelésében” (a cikket azóta eltávolították az Indexről); nem sokkal később pedig Tóth Sándor virológus kutató mutatta be gyógyszer feltételezett hatásmechanizmusát (már ez a cikk sem elérhető). Sarkadi Balázs biokémikus, aki munkatársaival évtizedek óta foglalkozik a hatóanyaggal, az MTA honlapján közölt reakciójában viszont december elején arra figyelmeztetett, hogy a gyógyszer jóváhagyottal ellentétes alkalmazása rendkívül veszélyes lehet, és egyértelművé tette, hogy nem lát semmi bizonyítékot arra, hogy az ivermectin csodaszer lenne a covid ellen. 

WHO-ajánlás ide, OGYÉI-engedély oda, hallottunk olyan magyarországi esetről, amikor az orvos ivermectint ajánlott a koronavírusos megbetegedés kezelésére, annak ellenére, hogy a gyógyszer koronavírus elleni, klinikai vizsgálaton kívüli alkalmazását a magyar hatóság nem engedélyezte.

Mikor írja már fel az orvos?

Bár a parazitaellenes gyógyszert a gyakorlatban nem lehet bevetni a covidos megbetegedések kezelésére, a WHO márciusi ajánlása szerint az ivermectin hatását klinikai vizsgálatokban lehet kutatni. Magyarországon még 2021 elején regisztráltak az EU klinikai vizsgálatokat gyűjtő adatbázisában egy kettes fázisú kutatást, aminek célja, hogy megállapítsa, mennyire biztonságos, és esetleg mennyire hatásos az ivermectin a koronavírus által okozott megbetegedés kezelése során. Az adatbázisában szereplő kutatást az EU-s nyilvántartás szerint 2021. március 3-án engedélyezték, és a vizsgálat a tervek szerint 3 hónapot vett volna igénybe. A gyógyszert a benyújtott koncepció szerint 70 tünetmentes és enyhe covid-megbetegedésben szenvedő alanyon kívánták tesztelni. A vizsgálatot bemutató, idén májusban megjelent Index-cikkben az áll, hogy „a kutatás elég jól halad, és hónapokon belül eljuthatunk oda, hogy az orvos felírja nekünk [az ivermectint] a Covid-terápia részeként”.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet engedélyezett klinikai vizsgálatokat tartalmazó táblázatának 2021-es részén OGYÉI/4831-11/2021 engedélyszámmal szereplő kutatás státusza alatt a „megkezdve” szerepel, de mivel a március eleji engedélyezés óta nemhogy három, de több mint nyolc hónap is eltelt, felmerül a kérdés: hogy áll a vizsgálat, lezárult-e, és ha igen, milyen eredménnyel? Eljutottunk-e oda, hogy az orvos ivermectint ír fel a covid-terápia részeként? 

A klinikai vizsgálat úgy áll, hogy éppen áll

„A kutatás jelenleg áll” – mondta a Qubitnek a Debreceni Egyetem IVERCOV kutatás-fejlesztési projektjének szakmai vezetője, a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezetének II. kerületi választókerületi elnöke, Ragó Zsuzsanna, aki a klinikai vizsgálat eredeti kezdeményezője, de nem közvetlen irányítója. Ennek legfőbb oka, hogy amikor a kutatás klinikai fázisát májusban el tudták volna kezdeni, már véget ért a járvány harmadik hulláma, és ez megnehezítette a szükséges mennyiségű, önkéntesen jelentkező, koronavírusos beteg felvételét a vizsgálatba. Eddig a tervezett 70-ből csak 10 beteg fejezte be a vizsgálatot, de eredményekről még nem készült interim analízis.

Ragó szerint jelenleg is nehézséget okoz új önkéntesek beszervezése, amihez hozzáadódik, hogy a vizsgálatra mindössze néhány kórházi centrumot jelöltek ki. Ez a vizsgálat biztonságának érdekében alakult így, és Ragó szerint elfogadható, ugyanakkor megnehezítette, hogy a vizsgálat tervezetében felvázoltaknak megfelelően enyhe tünetes és tünetmentes covidos betegeket sikerüljön elérni. A vizsgálat célja a résztvevők alacsony száma miatt elsősorban az, hogy meghatározza a gyógyszer vírusszaporodásra gyakorolt hatását, valamint a klinikai vizsgálatban alkalmazott dózis biztonságosságát.

Csakhogy a negyedik hullámban Ragó szerint nem nagyon kerülnek be ilyen enyhe tünetes vagy tünetmentes covid-fertőzöttek a kórházi centrumokba. Ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) engedélyt kérnek újabb, lehetőleg háziorvosi szintű centrumok bevonására, de ehhez további forrásokra is szükségük lenne. A vizsgálatot kezdeményező Ragó ennek megvalósulása esetén és a járványhelyzet alakulásának függvényében lát lehetőséget a vizsgálat befejezésére.

Ragó a klinikai vizsgálat elvégzését és befejezését még mindig jól motiváltnak tartja, és nem fogadja el a Cochrane metaanalízisében szereplő értékelést, amelynek konklúziója nem támogatja az ivermectin használatát a covid kezelésre vagy megelőzésére.

Az oltottak és fertőzésen átesettek számának magyarországi növekedésével Ragó szerint azt is eldöntötték, hogy a magyar klinikai vizsgálatban oltott és oltatlan covidos betegek is részt vehetnek. A szakember jobbnak tartotta volna, ha a klinikai vizsgálatnak az eredetileg célzott 70-nél több résztvevője lehetett volna, és ha a résztvevők a megbetegedés által nagyobb kockázatnak kitett csoportból kerülnek ki, ahogy ez más hatóanyagokkal végzett külföldi klinikai vizsgálatokban előfordult már.

Ragó többször hangsúlyozta: szeretné eloszlatni az általában klinikai vizsgálatokkal szembeni hazai bizalmatlanságot. Szerinte egy beteg számára épp egy klinikai vizsgálat biztosítja a legnagyobb biztonságot és figyelmet, mert ha rosszabbodik az állapota, azonnal kiveszik a vizsgálatból, és biztosan az aktuális nemzeti protokollnak megfelelő, mindenkinél alkalmazott terápiában részesül.

(A vizsgálat jelenlegi állásáról az OGYÉI-től is szerettünk volna információt kapni, de nem válaszoltak megkeresésünkre; a regiszter szerint a kutatás elvégzését gyógyszerekkel támogató Meditop Gyógyszeripari Kft. ügyvezetőjénél, Ács Zoltánnál és érdeklődtünk a vizsgálat állásáról, de tőle sem kaptunk választ. Az ügyvezető szeptemberben a Menedzsment Fórum kérdésére a járvány harmadik hullámának elmúlásával indokolta, hogy a kutatás a tervezetnél jobban elhúzódik, és úgy nyilatkozott a lapnak, hogy „a negyedik hullám indulásával azonban ismét mód nyílik arra, hogy néhány hónapon belül befejeződjön a vizsgálat”. Nem reagált kérdéseinkre a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója, Vályi-Nagy István, aki a korábbi nyilatkozatok alapján úgy tervezte, hogy az intézmény részt vesz majd a klinikai vizsgálatokban, és nem válaszolt a Magyar Orvosi Kamara sem a nem a klinikai vizsgálatot érintő, de ivermectinnel kapcsolatos kérdéseinkre.)

Irreális in vitro dózisok és rossz minőségű klinikai vizsgálatok

Az 1975-ben felfedezett ivermectint paraziták által okozott fertőzések kezelésére alkalmazzák, az állategészségügyben és embereknél, és ezt az alkalmazási módot tekintve a WHO alapvető gyógyszereket tartalmazó listáján is helyet kapott. A gyógyszer parazitaellenes működési mechanizmusa úgy működik, hogy gerinctelen állatok ideg- és izomsejtjeinek glutamát vezérelte klorid-csatornáihoz köt, hiperpolarizálja a sejtmembránokat (csökkentve azok potenciálját) és ezzel elpusztítja a parazitákat. Az ivermectin kémiai szerkezetét tekintve nem hasonlít elfogadott vagy gyártók által vizsgálat alatt álló antivirális gyógyszerekhez.

Egyes in vitro, azaz laboratóriumi körülmények közöt, sejteken végzett vizsgálatok félreértésekhez vezettek az ivermectinnel kapcsolatban. Ezeket a kísérleteket a legjobb esetben is a jóváhagyottnál 10-20-szor nagyobb, emberi alkalmazás esetén irreálisnak tűnő dózissal végezték, másrészt a vizsgálatok Vero-hSLAM sejteken, vagyis módosított majom-vesesejteken folytak. Ezekkel a sejtekkel az a gond, hogy nem fejezik ki a sejtmembránban található TMPRSS2 enzimet, ami a koronavírus S-fehérjéjének aktiválásán keresztül az ACE-2 receptor mellett elengedhetetlen a vírus normál módon való sejtbe jutásához - azaz kevéssé tudják hitelesen modellezni az általában a légutak hámsejtjeiben replikálódó vírus viselkedését.

Ahogy Susan Oliver, a Új-dél-walesi Egyetem kémiai intézetének kutatója ismeretterjesztő videójában nemrég elmagyarázta, az ilyen in vitro kutatások általános limitációit eleve jól érzékelteti, hogy 1000-ből kevesebb mint 1 olyan gyógyszer van, amely ígéretesnek tűnik laboratóriumi körülmények közöt, éa utána valóban sikeres is lesz klinikai vizsgálatokban.

Az ivermectinnel embereken végzett klinikai vizsgálatokat egy 2021 júliusában publikált tanulmányban értékelték ki a Cochrane-nel együttműködő szakemberek, és megállapították, hogy a rendelkezésre álló megbízható eredmények nem támogatják az ivermectin használatát a covid kezelésére vagy megelőzésére. Hozzátették, hogy általánosságban az általuk áttekintett klinikai vizsgálatok gyenge minőségűek voltak. Az elmúlt időszakban két pozitív hatást mutató vizsgálatot is visszavontak: egy libanonit a Viruses folyóiratból, a BBC riportja szerint azért, mert a vizsgálatban résztvevők egy része valójában nem is létezett; nyáron egy egyiptomi klinikai vizsgálat jutott hasonló sorsra, szintén az adatokkal fennálló problémák miatt. Egy Andrew Hill és kollégái által októberben közölt metanalízis szerint az ivermectin pozitív hatása nagyrészt alacsony minőségű és potenciálisan hamis vizsgálatokon alapult.

A tudományos konszenzus szerint az eredetileg is vírusok ellen létrehozott antivirális gyógyszerek közül néhány, a Remdesivir, a Molnupiravir és a Paxlovid hatékonyan képes gátolni a koronavírus sejtekben való replikációját. Utóbbi, a Pfizer proteáz-gátló antivirális gyógyszere a cég szerint 89 százalékkal csökkenti a koronavírus miatti kórházba kerülés és a halál kockázatát, míg az MSD és Ridgeback Biotherapeutics ribonukleozid-analóg gyógyszere, a Molnupiravir ugyanebben a tekintetben 50 százalékos hatásosságot mutat. A Molnupiravir koronavírus elleni alkalmazását idén november 4-én hagyta jóvá az Egyesült Királyság gyógyszerészeti hivatala, az MHRA.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: