Teátrális tintaeregetéssel nyűgözi le nőstényét a hím törpeszépia
A gerincteleneknél korábban nem ismert összetett viselkedést a Tokiói Egyetem tengerbiológusai dokumentáltak.
A gerincteleneknél korábban nem ismert összetett viselkedést a Tokiói Egyetem tengerbiológusai dokumentáltak.
Két új fajt azonosítottak Okinava partjainál, az egyik a japán folklórból, a másik pedig a dzsúdzsucu után kapta a nevét.
Az észak-amerikai kalmár embrionális vizsgálatán alapuló felfedezésükről a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a Harvard kutatói.
Elúsznak a halrajok, át kell variálni az étlapot. Az USA nyugati partján a tintahal és a szardínia válthatja a lazacot.
A fejlábúakról és a tízlábú rákok rendjéről egy szakértői akciócsoport állapította meg, hogy bonyolult központi idegrendszerrel rendelkeznek, ami lehetővé teszi az érzéseket, vagyis képesek „fájdalmat, élvezetet, éhséget, szomjat, melegséget, örömöt, kényelmet és izgalmat” érezni.
Az apró állatok segítenek a kutatóknak kideríteni, hogyan hatnak a hosszú űrutazások a mikrobák és az emberi szervezet viszonyára, és így hogyan lehet egészségügyi szempontból biztonságosabbá tenni a bolygóközi utakat.
A pillecukorteszt néven ismert önuralmi kísérlet egy bizonyos korig sok emberen kifog, de a köztudottan intelligens majmokon és varjakon túl most a közönséges tintahalak is sikerrel végezték el.
Merész vállalkozás mesterséges tintahalembriókat létrehozni, majd a kemény burkukon keresztül hatolva génszerkeszteni őket. Egy amerikai kutatócsoportnak mégis sikerült, és ezzel ahhoz is közelebb jutottak, hogy megfejtsék a fejlábúak különös intelligenciájának titkát.
Egy amerikai kutatópáros a hawaii kurtafarkú tintahal tanulmányozása során jött rá, hogy az állatból az okosruhától a diagnosztikai eszközökig gyakorlatilag bármi készíthető. A tintahalak fellélegezhetnek: ezt nem követi tömeges halászat, az anyagot ugyanis génmódosított baktériumokkal állítanák elő.