Sikeres volt az orosz vakcinaellenes kampány: az országban korábban állami hátszéllel terjesztették, hogy a nyugati vakcinák hatástalanok és veszélyesek, ennek eredményeképpen pedig egy novemberi felmérés szerint az oroszok 45 százaléka nem is hajlandó beoltatni magát, 50 százalékuk pedig nem is tart tőle, hogy elkaphatná a vírust. A konteók persze nem álltak meg az ország határain belül, több biztonságpolitikai elemző véleménye szerint a Kreml propagandája tehető felelőssé azért is, hogy több kelet- és közép-európai országban is megerősödtek az oltásellenes hangok.

A leggyakoribb vád az, hogy a nyugati vakcinák hatástalanok, sőt, akár veszélyesek is lehetnek. A vírustagadó hírek leggyakrabban a Kremlhez köthető oldalakon jelennek meg, de a közösségi médiában is sikeresen terjednek, legutóbb a nyár végén indult egy kampány az AstraZeneca ellen, itt egy orosz hátterű, Londonban bejegyzett cég próbálta meg arról meggyőzni a YouTube és a Facebook influenszereit arról, hogy hitessék el a követőikkel, hogy az oltástól majommá változnak. Az augusztusi kampány nem aratott különösebben nagy sikert, az ehhez hasonló törekvések viszont azóta sem csillapodtak.

Már a Szputnyikban sem bíznak

Egy szófiai think-tank, a Centre for the Study of Democracy júliusi jelentése szerint Bulgáriában is erős az oltásellenes orosz propaganda, ami leginkább a Facebookon terjed. Az oroszbarát oldalakon egyfelől szélsőjobboldali, nacionalista tartalmakat osztanak meg, másrészt oltásellenes álhíreket közölnek, ezek általában a nyugati vakcinákat ócsárolják, és az orosz fejlesztésű Szputnyik-V-t dicsőítik. Mióta felmerült a kötelező oltás lehetősége, a repertoárt ennek a kritizálásával is kiegészítették. A kampány túl jól sikerült, az oroszok nagy része ugyanis már a Szputnyikban sem bízik.

Ivan Vassileyev egykori bolgár nagykövet szerint Oroszország célja nem az oltásellenesség felszítása, hanem az érdekszférájukhoz tartozó országok destabilizációja. Nicolae Tbrigen, a bukaresti Politikatudományi Intézet kutatója szerint ehhez a narratívához tartozik az a konteó is, hogy a románokat a nyugati cégek rabszolgasorba akarják kényszeríteni. A recept mindenhol hasonló: a fő cél a nyugati vezetőkbe és a nyugati tudományba vetett bizalom lerombolása (a Kreml által terjesztett konteókat és álhíreket egy Európai Uniós pénzből működő oldalon külön is gyűjtik, a számláló jelenleg 13 ezer álhírnél tart). Ezek között 39 olyan orosz hír található, amely szerint a koronavírust az Egyesült Államokban fejlesztették ki, 17 alkalommal pedig arról számoltak be, hogy a járvány a globális elit miatt tört ki. Az EuvsDisinfo eddig összesen 150 olyan esetet talált, amikor a Kremlhez köthető weboldalakon álhíreket közöltek a koronavírusról.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint Oroszország mellett Kína is kihasználja a vírushelyzet miatti feszült hangulatot, de a két ország stratégiája eltér egymástól. Kína a járvány kitörése óta próbálja meggyőzni a világot arról, hogy fontos partner lehet a vírus elleni küzdelemben, sőt, arról is, hogy valójában a vírus nem is köthető az országhoz, Oroszország viszont inkább a nyugati vakcinákba és vezetőkbe vetett hitet igyekszik megingatni az emberekben. Edward Lucas, a tanulmány egyik szerzője szerint az orosz propaganda fő célja a bizonytalanságkeltés: Kína jó színben akar feltűnni a világ előtt, míg a Kreml a meglévő bizonytalanságokat és nézetkülönbségeket próbálja erősíteni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Letiltotta a Facebook az orosz reklámcéget, ami azt terjesztette, hogy majommá válik az ember a nyugati oltásoktól

Dippold Ádám majom 2021. augusztus 11.

Egy Angliában bejegyzett marketingvállalat bangladesi és pakisztáni felhasználói fiókokon keresztül azt terjesztette, hogy az emberek csimpánzzá változnak az AstraZeneca oltásától. A hálózat francia és német influenszerekkel is felvette a kapcsolatot, és a Pfizer vakcinájáról is azt terjesztette, hogy nem biztonságos.

Putyin, a történész: Ukránok márpedig nincsenek

Sz. Bíró Zoltán tudomány 2021. július 29.

Az orosz elnök legutóbbi írásával valószínűleg semmi mást nem akart elérni, mint történelmi megalapozást szolgáltatni ahhoz, amit 2014 óta Ukrajnával szemben tett, beleértve a Krím annektálását, és mindenki számára világossá tenni, hogy amíg ő Oroszország elnöke, Ukrajnát nem engedi el.

Így jelenik meg a kognitív torzítás a koronavírus elleni oltás körül

Radó Nóra tudomány 2021. június 7.

Az emberi agy gyakran folyamodik olyan mentális rövidítésekhez, amelyek megakadályozzák, hogy tisztán racionális döntés szülessen. Hogyan működnek ezek a koronavírus elleni oltások közegében, az oltásszkeptikusok, oltásellenesek és oltottak érveléseiben?