A Világbank egy frissen megjelent jelentése szerint 2050-re összesen 216 millió embernek kell majd elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt, a legrosszabb helyzetben a szubszaharai régió van, ahol 86 millió embernek kell majd elköltöznie otthonról. Zimbabwéban már most elég rossz a helyzet, a jelenleg is zajló klímamigráció pedig jól mutatja, hogy milyen további problémákra számíthatnak majd az országban.

Az elmúlt 40 évben a zimbabwei átlaghőmérséklet 1 fokkal emelkedett, emellett 20-30 százalékkal kevesebb eső esett. Az esős évszak korábban november elején kezdődött, ez mostanra december végére tolódott ki, a főleg mezőgazdálkodásból élő lakosság egy része pedig már nem képes eltartani magát és a családját. A World Food Program adatai alapján az ottani népesség harmada éhezik.

Zimbabwéban az aszály által sújtott területekről az emberek a gazdagabb felföldi földekre költöznek, amelyeket vagy elfoglalnak, vagy a helyi törzsi vezetők engedélyével használnak, de továbbra is állami engedély nélkül. Korábban sok oda költöző családot ezért kitelepítettek, de mostanra mintegy húszezren élnek és termelnek élelmiszert az ottani földeken.

Emissziócsökkentés, állami beavatkozás

A Világbank jelentése szerint persze nem csak a szubszaharai régió van veszélyben, igaz, a klímaváltozás problémái itt érintenek a legtöbb embert. Kelet-Ázsiában 49 millió, Dél-Ázsiában negyvenmillió embert érintenek közvetlenül a klímaváltozással járó problémák, míg Észak-Afrikában 19, Latin-Amerikában 17, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában pedig 5 milliót.

A Világbank számításai szerint ennek nem feltétlenül kellene így lennie: egy átfogó klímastratégia alkalmazásával a költözések 80 százaléka is megelőzhető lenne.

A megelőzéshez a klímaegyezményben foglalt emisszócsökkenés mellett különösen fontos szerepet játszik a migráció kezelése is, illetve, ahogy a jelentésben felhívták rá a figyelmet, a mielőbbi cselekvés is. A gyorsaság azért is különösen fontos, mert a legnagyobb bajban épp a legszegényebb országok vannak, amelyekben az aszály, a vízhiány és a migrációs konfliktusok különösen sok áldozatot szedhetnek. Anna Brazier klímakutató szerint ezek könnyebben megelőzhetőek lennének, ha az elvándorlók az árvízkárosultakhoz hasonlóan állami segítséget kaphatnának a költözéshez, így valószínűleg könnyebb is lenne kezelni a vándorlást, mint ha tömegével, egyszerre kelnének útnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az ország, ami arra készül, hogy a klímaváltozás miatt eltűnik a Föld színéről

Bodnár Zsolt gazdaság 2021. augusztus 5.

A 120 ezer lakosú csendes-óceáni Kiribati legmagasabb pontja két méterrel emelkedik a tengerszint fölé, és a szigetország saját erőből képtelen elkerülni a klímakatasztrófát. Míg Ausztrália és Új-Zéland a Kiribatiból érkező klímamenekültek befogadásával segítene, Kína a helyi fejlesztések támogatásával emelné meg a sziget házait és úthálózatát. Az idő egyre fogy.

A migráció olyan, mint a COVID: kezdeni kell vele valamit, de az emberbarátságra hivatkozni kevés

Rácz Johanna médiapartner 2020. november 20.

A migrációs helyzet elérte azt a pontot, amikor már muszáj foglalkozni vele. Ehhez olyan új narratívára van szükség, ami az emberségességen túl más szempontokat is felvet a meggyőzéshez – hangzott el a Goethe Intézet migrációs narratívákról szóló konferenciáján, ahol német kutatók és Timur Vermes író járta körül a kérdést a kitelepített németek sorsától a Willkommenskulturon át a fikcióig.

1-3 milliárd ember lakóhelyén válhat elviselhetetlenné a klíma 2070-re, fel kell készülnünk a befogadásukra

Qubit.hu tudomány 2020. május 5.

Az emberiség mindig is a mérsékelt égövi területeken koncentrálódott, de az elkövető évtizedekben milliárdok lakóhelyén válik tolerálhatatlanná a klíma Afrikában, a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. Különféle forgatókönyvekkel számolva ötven év múlva 1-3,5 milliárd ember életét lehetetleníti el a forróság.