Az iharkúti lelőhelyen talált, a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításában helyet kapó fosszilis dinótojás átírhatja a madárszerű dinoszauruszok európai elterjedéséről alkotott képet.
A tojáson kívüli hőmérséklet alapvetően befolyásolja a teknősembriók nemi szelekcióját. A Kínai Tudományos Akadémia etológusai szerint egyes fajoknál az embriók a tojáson belüli mozgással szavatolják, hogy a hőmérséklet változásai ellenére megfelelő legyen az ivararány.
Még az alacsony emissziós forgatókönyv szerint is katasztrofális a helyzet: az egyik legfontosabb költőhelyen, a Zöld-foki köztársaságnál a kikelő teknősök 99,86 százaléka nőstény lesz a századfordulóra. Erről is mi tehetünk.
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.
Az egyik legfontosabb keresztény ünnep hatékonyan olvasztotta magába a legősibb tavasz- és termékenységszimbólumokat. Tényleg egy sebzett madár nyúllá változtatásával kezdődött minden?
Észrevetted, hogy mindegyik tojás legfeljebb négy színnel volt színezve és a szomszédos régiók sose voltak azonos színre festve?